Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-517

márczius 5-én, csütörtökön. 390 517. országos ülés 19U í BartOS János : Ez nem nemzetgazdasági poli­tika, ez nem közlekedési politika, hanem tengeri kalózkodás. (Igaz! Vgy van! a hal- és a szélső­baloldalon. Mozgás a jobboldalon.) Elnök (csenget) : A képviselő urat ismételten rendreutasítottam sértő kifejezéseiért, továbbá figyelmeztettem a házszabályok 213. §-a értelmé­ben arra, hogy idézetek felolvasása által mester­ségesen nyújtani a tanácskozást nem lehet. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. Felkiáltások: Most nem idézett 1) Most ezen ismételt sértő kifejezésért a képviselő úrtól megvonom a szót. (Helyeslés jobbfelöl. Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon; felkiáltások : Micsoda dolog ez !) Bakonyi Samu : Szűz szónoktól megvonják a szót. Fernbach Károly : Elnöki önkény ! Mi az ok ? Ábrahám Dezső: Miért méltóztatott a szót megvonni ? (Folytonos nagy zaj a, bal- és a szélső­baloldalon.) Elnök: Az ülést felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: A felfüggesztett ülést újból meg­nyitom. Szólásra következik ? Szepesházy Imre jegyző: Rakovszky István! Bakonyi Samu : Nem volt semmi joga fel­függeszteni az ülést! (Felkiáltások jobbfelöl : Nincs joga ? Bármikor ! Zaj balfelöl.) Elnök : Csendet kérek ! Huszár Károly (sárvári): Mikor a részletes vita a sajtójavaslatnál kezdődött, akkor is ezt csinálták. (Zaj.) Rakovszky István: T. ház! (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, hogy a ház egyik oldala sem fogja megvonni tőlem azt az elismerést, hogy tőlem egészen szokatlan koncziliáns módon tár­gyaltam a szőnyegen lévő törvényjavaslatot (Igaz I ügy van! balfelöl.) Tőlem szokatlan koncziliáns módon tárgyaltam még akkor is, (Mozgás jobb­felöl.) — igen, én magam aláhúzom azt a szót : szokatlan — midőn még nem tudtam, hogy a t. minister ur szegény fejére milyen számos és el nem viselhető támadások zúdulnak. Ezen koncziliáns tárgyalási módot a t. minister ur azzal honorálta, hogy beszédének bekezdésénél következőket mondta (olvassa): »Mindenek előtt szabad legyen Rakovszky István t. képviselőtársam beszédének azon passzusára reflektálni, amely engem, sőt az osztályt is a szerinte igen rossz törvényjavaslatok benyújtásáért a felelősség alól kegyesen mente­síteni méltóztatott. Én ezen kétes értékű kedvez­ménynyel élni nem kivánok.« A t. minister urnak szegény feje ekkor rosszul emlékezett. (Derültség a baloldalon. Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Polónyi Géza: Mindjárt megvonja a szót. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Rakovszky István : Én a t. minister urat a felelősség alól nem mentettem fel, amely nagyon jól tudom, alkotmányjogilag és törvényileg reá nehezedik, de én fel akartam menteni és konsta­tálom azt, hogy ezen törvényjavaslatok szerkesz­tésében ő nem hibás, daczára a felelősségnek, mert hiszen a t. minister ur tegnapi válaszában maga is beigazolta, hogy az elődei készítették legnagyobb részét ezen javaslatoknak. Én tovább megyek t. minister ur. Nemcsak a legjava részét, hanem ezt az egész javaslatot az elődök készítették és a minister ur ezt mint egy inventáriumi darabot kénytelen volt átvenni. Mielőtt tovább mennék érvelésemben, bocsá­natot kell kérnem a háztól, ha érvelésem talán itt­ott hézagos lesz, ha ez az érvelés talán nem lenne olyan pontos és minden kétséget kizáróan megbíz­ható, mint én magam óhajtanám. Ennek oka elő­ször az, amire az én igen t. barátom, Springer Fe­rencz jeles felszólalásában ráutalt, amire én is rá­utaltam, hogy ezen törvényjavaslatokban meg­történt minden — és ezt a vádat most már a mi nister ur védekezésével szemben nyomatékosab­ban ismétlem, — megtörtént szándékosan minden, hogy mi tiszta képet ne nyerhessünk akkor sem, ha a legnagyobb gondot és fáradságot fordítjuk a kérdés tanulmányozására. (Igaz ! Vgy van ! a bal­oldalon.) (Az elnöki széket Szász Károly foglalja el.) Mert nem áll az, amit a t. minister ur mondott, hogy ilyen nagy matériát felölelő törvényjavas­latot nem lehet ugy megszövegezni, hogy áttekint­hető legyen. Ez nem áll. Különben is önök 1911 óta egyebet sem tesznek, mint szövegeznek, . . . Polónyi Géza: És fizetnek ! Rakovszky István : . . . tehát 1911 óta önök­nek elegendő idejük volt pontosan szövegezni és nem olyan hézagosan, olyan meg nem engedett mó­don, mint ennél a törvényjavaslatnál történt. El­végre, ha 1911 óta nem tudtak jól szövegezni, itt volt a régi szerződés, ennek sémáján el lehetett volna indulni és rögtön meg lett volna könnyítve a szöve­gezési munka, (ügy van ! Zaj a baloldalon.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak! (Zaj és felkiáltások a baloldalon : Szigorú fiu !) , • Ábrahám Dezső: Uj fiu! Elnök : Ábrahám Dezső képviselő urat rendre­utasítom. (Zaj a baloldalon.) Rakovszky István : Ha pedig az ellenzék csak fogyatékosan tudta kötelességét teljesíteni, ennek oka egy visszaélés, amelyet a t. minister ur köve­tett el. (Mozgás a jobboldalon.) A Budapesti Hírlap márczius 3-iki számának pártértekezletek rovatá­ban ugyanis a következőket olvasom (olvassa) : »Azután a hajózási javaslatokat tárgyalták. A ke­reskedelemügyi ministerium részéről Hoszpoczky Alajos és Wimmersberg Frigyes ministeri tanácsosok jelentek meg, hogy esetleges felvilágosításokkal szolgáljanak«. Ez a munkapárti körben történt. T. minister ur, mióta jelennek meg eskü alatt álló állami tisztviselők egy politikai klubban, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents