Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-516

51fí. országos ülés Í9ÍÍ márczius k-én, szerdán. 377 Elismerem a minister urnak azt az érvelé­sét, amelyet az osztalékok tekintetében tett, mert az áll, hogy a magántársaság, amelyik koczkázatot is visel, igényt tarthat arra, hogy akkor, mikor az üzleti konjunktúrák neki ked­veznek, ennek az előnyeit épen a koczkázat miatt nagyobb mérvben is élvezhesse. Ámde engedel­met kérek mélyen t. minister ur, amidőn én ezt bizonyos határig elismerem, azt a határt még­sem fogadhatom el legálisnak és megengedett­nek, amelyet méltóztatik ebben a szerződésben az Adriával szemben biztosítani, ahol 15°/o van neki megengedve a szerződés szerint és meg van engedve az ezentúl haszon felének osztalék czimén való szétosztása. Hol kezdődik a hatá"a annak, hogy az osztalék mértéke megállapitassék ? Azt hi­szem, e tekintetben megvannak a gyakorlati tapasztalatok, megvan a gyakorlati érzék is: ott, ahol a tisztességes polgári haszon fogalma végződik, elmehet a tisztességes polgári haszon végső r határáig, de ezentúl nem. Én mindezekhői levonom azt a konklúziót a magam számára, de azt hiszem mindnyájunk számára levonhatom, hogy kifogásaink semmi irányban meggyengitve és megdöntve nem let­tek. (Helyeslés a baloldalon.) Konstatálhatom azt, hogy mindaz, amit itt mi teljesen objek­tíve, a dolgok mély bírálatában előterjesztet­tünk, az a valóságnak megfelel, megfelel tehát a valóságnak az is. hogy ezek a javaslatok az ország kárára vannak. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Miután az idő előrehaladt, a napi­rend tárgyalását most félbeszakítjuk. A vallás­és közoktatásügyi minister ur kivan szólni. Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi minister: Van szerencsém bemutatni az orszá­gos tanári nyugdíj- és a gyámintézet 1912. évi állapotáról szóló jelentésemet. Kérem ezt a ki­nyomatott jelentést a ház tagjai közt szétosz­tatni és jelentéstétel végett a közoktatásügyi bizottságház utasítani. Elnök: A beterjesztett jelentés a ház tagjai közt szét fog osztatni és tárgyalás és jelentés­tétel végett kiadatik a közoktatásügyi bizott­ságnak. Meg fogom tenni javaslatomat a következő ülés idejére és najjirendjére nézve. Javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését csütörtökön, márczius 5-én d. e. 10 órakor tartsa, annak napirendjére tűzze ki elsősorban a ma elfogadott törvényjavaslat harmadszori olvasását; második napirendi jDontul bátor vol­nék indítványozni az egyes bizottságokban el­halálozott és lemondott bizottsági tagok meg­üresedett helyének betöltését. Szükséges volna ezekben az egyes bizottságokban megüresedett tagsági helyek betöltése, úgymint az igazság­ügyi bizottságba egy tag, a közgazdasági bizott­ságba egy tag, a közoktatásügyi bizottságba egy tag, a mentelmi bizottságba egy tag, az országos ipartanácsba egy tag, a pénzügyi bi­zottságba egy tag, a polgári törvénykönyv javas­KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXII. KÖTET. latának tárgyalására kiküldött bizottságba egy tag, dicsőült Erzsébet királynénk szoborbizott­ságába egy tag. Bátor leszek javasolni egyúttal, hogy a közoktatásügyi bizottságba amelyben jelenleg egy hely van üresedésben, a ház méltóztatnék ne egy tagot, hanem négy helyre választani uj bizottsági tagokat és ekként a bizottság tag­jainak számát 16-ról 19-re felemelni. Méltóztatnak a közoktatásügyi bizottság tadjainak létszámára vonatkozó ezen javaslato­mat elfogadni? Gr. Károlyi Mihály (szólásra jelentkezik). Elnök: Még nem fejeztem be a napirendi előterjesztést, csak a bizottsági tagsági helyek felemelésére vonatkozólag intéztem kérdést. Az ellen nincs kifogás? (Nincs!) Azután 3. pontul méltóztatnék venni a most napirenden levő, az Adria Magyar Királyi Ten­gerhajózási Részvénytársasággal kötendő szer­ződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását; 4. pontul a Magyar-Horvát Ten­geri Gőzhajózási Részvénytársasággal kötendő szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavas­lat tárgyalását; 5. pontul a Magyar-Keleti Tengeri Gőzhajózási Részvénytársasággal fiume — ausztráliai járatok fentartása iránt kötendő szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavas­lat tárgyalását; 6. pontul a Magyar-Keleti Tengerhajózási Részvénytársasággal galacz—kon­stantinápolyi magyar hajójáratok fentartása iránt kötendő szerződés beczikkelyezéséről szóló ja­vaslat tárgyalását. Azután mint 7-ik jiiont az 1913. évi szep­tember hő 2-án Svájczczal kötött választott bírósági egyezmény beczikkelyezése tárgyában a ministerelnök törvényjavaslata és {végül mint utolsó pont a m. kir. ministerelnök válasza Bu­janovics Gyula országgyűlési képviselőnek 1914. évi február hó 20-dikán előterjesztett sürgős interpellácziójára: a ministcrelnöknek románajku polgártársaink némely vezetőivel folytatott tár­gyalása ügyében. Ezekben előadtam napirendi indítványomat, Kíván valaki hozzászólni ? Gr. Károlyi Mihály: T ház! A képviselőház elnökének indítványával szemben van szeren­csém egy másik indítványt tenni. Tekintettel t. i. arra, hogy a közvélemény nagyon érthető érdeklődéssel és érthető izgalommal várja azt a vitát, amelyet kitűzött a ház a ministerelnök urnak Bujanovics Gyula képviselő ur interpel­lácziójára adott válaszára nézve; tekintve más­részt azt, hogy a mostani törvényjavaslat, ame­lyet tárgyalunk, t. i. az Adriai Tengerhajózási Részvénytársasággal kötendő szerződés tárgya­lása során még igen sok részletet akarunk meg­beszélni : arra kérem a t. házat és javaslatom oda irányul, fogadja el azt a módosítást, hogy a holnapi napon a ma tárgyalt törvényjavaslat tárgyalását félbeszakítsuk és vegyük elő már hol­nap a ministerelnök urnak a román paktumra 48

Next

/
Thumbnails
Contents