Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-516

516. országos ülés Í91í márczius 4-én, szerdán. 373 szemben akkor, amidőn mi vagyunk nagyobb részben a részvényesek, méltóztatik ezt a helyes, korrekt formát választani, ellenben azokban a szerződésekben, amelyekben a bankokkal és a tár­saságokkal állunk szemben, nem méltóztatik ezt a világos, átlátszó formát alkalmazni, akkor ne méltóztassék csodálkozni azon, ha bennünk ön­kénytelenül is felkel az a gyanú, hogy ebben czélzatosság van ; ennek igenis az a czélzata : el­rejteni, eltitkolni azokat, amikkel nem akarnak palám et publice előlépni, (ügy van ! balfelöl.) A t. minister ur megvédte a mi támadásaink­kal szemben a ministerium osztályát. Én itt vol­tam a tárgyalás egész menete alatt és határozot­tan állithatom . . . (Felkiáltások balfelől: Ugy van ! Nem bántotta senki!) Szmrecsányi György : Sőt nemcsak, hogy nem bántották, hanem kiemelték. (Mozgás a jobbolda­lon. Halljuk! Halljuk ! balfelől.) Springer Ferencz: ... hogy senki részéről sem hallottam csak megközelítőleg is olyan nyilatko­zatot, amely a ministeriumnak kereskedelemügyi osztályát érintette volna. Méltóztassék megen­gedni, hogy ez részünkről tulaj donképen teljesen indokolatlan és czéltalan is lett volna. . . Rakovszky István : ügy van ! Springer Ferencz: ... mert hiszen velünk szemben nem az osztály áll; velünk szemben a minister és a kormány áll és viszont ha bármi foglaltatik is ebben a szerződésben és ebben az előterjesztésben, azzal csak tisztában lehetünk és tisztában vagyunk is, hogy nem az osztály ok­troálja a ministerre a maga felfogását, (ügy van! a bal- és a szlésőbaloldalon.) hanem ha hiba és baj van valamilyen előterjesztés körül, akkor annak első és legközvetlenebb oka maga a minister, aki­nek rendelkezését és utasitását az az osztály követni tartozik. (Ugy van! ügy van! balfelől.) Ha valakitől távol állott a szándék, ezt az osztályt bántani és megtámadni, akkor tőlem állott legtávolabb . . . Rakovszky István: Mindenkitől. Springer Ferencz: ... aki ismerem ennek az osztálynak nemcsak a kereskedelem terén, hanem a műszaki kérdésekben is való nagyértékü műkö­dését. (Helyeslés balfelől.) Nekem tehát ezen insi­nuáczióval szemben is feltétlenül védekeznem kell. (Mozgás balfelől. Halljuk !) A t. minister urnak egy igen gyenge védeke­zésére térek át és itt egyúttal rámutatok arra, hogy az az én tegnapi premisszám, amelyből én azt következtettem, hogy a mólyen tisztelt minister ur az előttünk fekvő anyagot nem ismeri teljes­séggel, hogy ő nem hatolt bele annak minden részlet-be. És én őt éppen azért kértem, hogy ne informáczióra hallgasson, hanem vegyen annyi fáradságot magának, hogy hatoljon abba önmaga közvetlen buvárlattal, hogy ez helyes és indokolt-e. Mert milyen kijelentést tett ma a minister ur ? Azt a kijelentést tette, hogy az opczió tekintetében tett szemrehányásunk indokolatlan, hiszen jogunk­ban áll az opczióval élni, miután az 1913 ; XXVIII. t.-ez.-ben mi az 1901 : VII. t.-cz. rendelkezéseit meghosszabbítottuk folyó év végéig. Nemde ezt méltóztatott mondani ? B. Harkányi János kereskedelemügyi minister (igenlöleg int). Springer Ferencz: Nagy tévedésben méltóz­tatik lenni ; rögtön be fogom bizonyítani. Sághy Gyula: Nem tudja, mi az opczió! Springer Ferencz: Az 1901: VII. t.-cz. 2. §-a a következőleg szól (olvassa) : »A szerződés 26. §-ában megállapított határidő helyett a jelen szer­ződés érvényének határideje 1911. évi december hó 31-éig terjedő időre állapittatik meg«. Méltóz­tatik tudni, hogy a szerződés, amelyet a ház elé terjesztettek, eredetileg 20 évre volt kontemplálva ; az országgyűlés, a képviselőház azonban nem fel­tétlenül 20 évre, hanem feltétlenül 10 évre és fel­tételesen megint további 10 évre állapította meg. Már most nézzük meg, mi a rendelkezés ezen fel­tételesen megállapított 10 esztendőre nézve ? Azt mondja a törvény (olvassa) : »A törvényhozásnak jogában áll, amennyiben 1910. évi deczember hó 31-éig ez iránt intézkedik« — tehát, jól méltóz­tassék figyelni — »1910. évi deczember hó 31-éig ez iránt intézkedik, a szerződést további 10 évre, azaz 1921. évi deczember 31-éig változatlanul meg­hosszabbítani. A társaságra nézve ez kötelezővé válik, ha 1910. évi deczember hó 31-éig erről a kormány által értesittetik.« Tehát ebben a szerződésben mi foglaltatik ? Az, t kogy az első 10 év lejár 1911. évi deczember hó 31-én s ha az opczióval élni akarunk, az ország­gyűlésnek már 1910. évi deczember hó 31-ike előtt kell ebben az irányban a maga akaratát ki­fejeznie (Ugy van ! a baloldalon ) s ezt az akaratot egyúttal a kormánynak közölnie kell a társasággal, tehát legkésőbb 1910. deczember hó 31-én. Ezen szerződés szerint 1911 deczember hó 31-ikéig, illetőleg az 1910. évben állván be az opczió joga, a szerződés több izben meghosszabbíttatott. A legutóbbi meghosszabbítás foglaltatik az 1913. évi XXVIII. t.-czikkben. Ez a törvényezikk pedig a következőket mondja (olvassa) : »Az Adria magyar királyi Tengerhajózási Részvénytársaság­gal 1900. évi deczember hó 11-ikén kötött és az 1901. évi VII. t.-czikkel módosított szerződés, mely az 1912. évi XII. t.-czikkbe iktatott egyez­mény szerint az 1913. év végéig meghosszabbítta­tott, további egy évvel, vagyis 1914. évi deczember hó 31-éig meghosszabbittatik. Ehhez képest az 1901. évi VII. t.-czikk 2. §-ában a törvényhozás­nak fentartatott azon jog, hogy a társulattal kötött szerződést további tiz évre« — tehát itt az opczió jogáról van szó — »tehát 1924. év végéig meg­hosszabbithassa, az 1913. évi deczember hó 31-éig lesz gyakorolható«. Tehát ez a jog a törvény sze­rint gyakorlandó volt a törvényhozás által 1913. évi deczember hó 31-éig. B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: Meghosszabbíttatott. Springer Ferencz: Bocsánatot kérek, méltóz-

Next

/
Thumbnails
Contents