Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-516

364 516. országos ülés 131 fc márczius 4-én, szerdán. Rakovszky István: T. képviselőház! Elnök: A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársasággal kötendő szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat 5. §-hoz méltóztatik szólni ? Rakovszky István : Igen, kérem. Én t. i. nem nyugodhatom bele, hogy ezen 5. §. elfogadtassák és hogy a kereskedelemügyi minister bízassák meg e törvény végrehajtásával. Mielőtt azonban erre reá térnék, kötelességem a t. elnök urnak imént tett kijelentésével foglalkozni. (Halljuk! Halljuk ! balfelöl.) A t. elnök ur azt mondotta, hogy amenynyiben a képviselők közül valaki a szerződés egyes szakaszainak módosítását akarná indítványozni, ezt csakis az 5. §. tárgyalásánál teheti . . . Gr. Tisza István ministerelnök: Természetes! Rakovszky István:... és a szerződés egyes szakaszaihoz nem adhat he módosítást. (Ügy van a baloldalon. Zaj jobbfelöl.) Gr. Tisza István ministerelnök: Dehogy nem! Elnök: Azt nem 'mondtam. En csak azt mondtam, hogy mivel a házszabályok értelmében a törvényjavaslatok részletes tárgyalása szakaszonként történik s mivel a szerződés a maga szakaszaival egyetemben a törvényjavaslat 5. §-ába van belefoglalva, ezért a ki a szerződés egyes szakaszaihoz hozzászólni kivan, vagy aki azokhoz módositványokat akar beadni, ezen jogával a törvényjavaslat 5. §-ának tárgyalásakor élhet. (Élénk helyeslés jobbfelöl. Nagy zaj a báloldalon.) A házszabályok értelmében minden törvényjavaslat először általánosságban tárgyaltatik és azután részletesen . . . Gr. Apponyi Albert: A véderötörvény nem! (Igaz! TJgy van a baloldalon.) Elnök: ... a szavazás pedig szakaszonként történik. Természetes tehát, hogy a részletes tárgyalás során mindig egy bizonyos szakasz tárgyaltatik. Nem fogjuk tehát külön sem felolvasni, sem tárgyalás alá bocsátani a szerződés egyes szakaszait, hanem csak a törvényjavaslat szakaszait tárgyaljuk ilyenmódon. (Helyeslés jobbfelöl. Zaj a baloldalon.) Egyébként ezáltal senki sincs a maga jogaiban háborgatva, mert amennyiben valaki a szerződéshez szólni kivan, vagy ahhoz módosítást óhajt beadni, azt megteheti; csupán arról van szó, hogy azt itt, az 5. § tárgyalásánál tartozik megtenni, annál a szakasznál, amely az egész szerződést, annak összes pontozatait is magában foglalja. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) Rakovszky István: T. képviselőház! Ha ón a most mondottak szerint pl. az elnök ur álláspontjára helyezkedem, (Felkiáltások jobbfelöl: Kötelessége!) akkor, ha feliratkozom a szerződés első szakaszához és hozzá fogok szólni . . . Gr. Tisza István ministerelnök: De nem fog! Rakovszky István: ... ha az 1. §-hoz indítványt fogok beadni, ezáltal — ha jól értettem — elesem attól a jogtól, hogy pl. a szerződés 2. §-ához is egy uj indítványt adhassak be és újból felszólalhassak. (Ellenmondások jobbfelöl) Szmrecsányi György: Ezt nem lehet megérteni ! (Zaj.) Elnök: Ettől a jogától a képviselő ur nem esik el. Most tárgyaljuk az 5. §-t, ebbe van belefoglalva a szerződés; ha a szerződés jiontjaihoz módosításokat akar a t. képviselő ur beadni, az módjában áll. (TJgy van ! jobbfelöl.) Gr. Tisza István ministerelnök: Egyszer lehet felszólalni, de abban az egy felszólalásban a szerződésnek akár húsz szakaszához is lehet módosítást beadni! Rakovszky István: T. képviselőház! Ez ellenkezik az igen t. elnök ur által mondottakkal. (Igaz! TJgy van! balfelöl. Elénk ellenmondások a jobboldalon.) Gr. Apponyi Albert: A főelnök rektifikál! Rakovszky István: Ez ellentétben áll a t. elnök ur által a tárgyalások megkezdésekor tett nyilatkozattal, amelyhez én felszólaltam és ellenkezésben áll azon gyakorlattal is, amelyet itt a múltban, amikor az Adria-szerződést tárgyaltuk, követtünk. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Most más házszabályok vannak!) Ez alkalommal is az a kérdés merült fel, hogy vájjon akkor, amikor a szerződés tárgyalása a szőnyegen forog, mi a szerződés minden egyes pontjához beterjeszthetjük-e indítványainkat ? Mert, t. képviselőház, teljesen megbénítaná a tárgyalás lehetőségét az a módszer, amelyet a t. ministerelnök ur indítványoz. Ha én beterjesztek kilenczven szakaszhoz kilenczven módositást, ez kilenczven szavazást involvál. Gr. Tisza István ministerelnök: Dehogy! Rakovszky István: De természetesen, mert a kérdést mindig ugy kell feltenni, hogy mindenki igen-nel vagy nem-mel felelhessen rá. Lesznek esetleg olyanok, akik a kilenczven szakasz felére igen-nel szavaznának s lesznek esetleg olyanok, akik nem fogadják el. Akkor lehetetlen így tárgyalni! (Zaj a baloldalon. Ellenmondások a jobboldalon.) Elnök : A képviselő ur arra hivatkozott.. . (Zaj a baloldalon.) Gr. Tisza István ministerelnök: Halljuk az elnököt! Elnök: . . . hogy az én mostani kijelentésem ellentétben áll azzal, amit e tárgyban a tegnapelőtti ülésen mondottam. Leszek bátor felolvasni az azon ülés naplójának idevonatkozó részét. Rakovszky István képviselő ur akkor azt volt szives mondani, hogy (olvassa): »én ehhez igen szívesen hozzájárulok, de szeretnék még egy más kérdést is tisztázni: t. i. azt, hogy vájjon hozzászólhat-e a szerződés minden egyes pontjához minden képviselő ur és ezeknek módosítására nézve tehet-e külön indítványokat is, ' mert ez a múltban is igy volt.« Erre én a