Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-516

358 516. országos ülés Wi'i márczius í-én, szerdán. eszünkbe sem jut és nem jut eszébe egy keres­kedelemügyi ministernek sem ezt az opeziójogot gyakorolni, ha a szolgálat enélkül is biztosit­ható. Méltóztassék nekem megengedni, azt hi­szem, hogy itt igazán nincs ok a kifogásra. Itt most egészen eltekintek azon elnézéstől, amit, ugy látszik, érdemtelenül gyakoroltak az urak velem szemben. Rakovszky István : Mit csináltunk ? B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: Azt méltóztattak mondani, hogy azt hiszik, hogy én lojálisán fogom kezelni a dolgokat. De hiszen, azt hiszem, bárki üljön is itt, nem fog a közvéle­ménynyel annyira szembehelyezkedni, hogy opczió­jogát gyakorolja akkor, amikor anélkül is telje­síthető ezen szolgálat. Bikádi Antal: Arról ne is beszéljünk ! B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: Kifogásoltatott, hogy a rakterűiét egy része fen­tartatik a trieszti viszonylatoknak. Erre nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy ez a Lloyd­egyezményen alapszik és hogy ezzel szemben mi ugyanazt a teljesen megfelelő rakterületet bizto­sítjuk a saját közgazdaságunknak a Lloyd-viszony­latban. Minthogy pedig a Lloyd sokkal nagyobb szolgálatot teljesít, ezáltal tényleg a mi közgaz­daságunk nyer, sőt tetemesen nyer, (Igaz! Ugy van ! a jobboldalon.) ugy hogy, azt hiszem, a szer­ződésnek ezen pontja abszolúte nem kifogásolható. (Helyeslés a jobboldalán.) Amellett a legrosszabb közgazdasági politika volna egy ily erős társaság­gal, mint a Lloyd, felvenni mintegy a küzdelmet, mert ezen Lloyd-egyezménynek egyúttal az a folyománya, hogy a két állam által szubvenczio­nált társaság k egymással bizonyos útirányok­ban versenyt nem űznek. Mindezek folytán mél­tóztassanak a szerződésnek ezen pontját az adott felvilágosítások után megnyugvással fogadni. (Zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk ! jóbbfélől.) Méltóztassanak megengedni, de az igen nagy anyaghalmaz mellett minden részletre kiterjesz­kedni kissé nehéz. A Lloyd-egyezmény nem publi­káltatott, nem kívántatott, hogy köztudomásra hozassék. (Mozgás balfélől.) Tudomással bírnak róla, de a részletek nem tartoztak a nyilvánosság elé. A t. képviselő urak közül, azt hiszem Springer Ferencz képviselő ur, elsősorban a Magyar Folyam­és Tengerhajózási Részvénytársaságot illetőleg 12 uj gőzös beszerzéséről tesz csak említést. Springer Ferencz: 17-ről! B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: Bn ennyit jegyeztem ; lehet, hogy tévedtem, meg kellene néznem a naplóban. (Halljuk! Halljuk! jóbbfélől.) Lehet, hogy rosszul hallottam. Ezzel szemben a szerződés mit mond ? Amint most helyesen méltóztatott mondani, négy személy­szállítóról és 13 áruszállítóról, tehát 17 gőzösről beszél és azonkívül slepperekről tesz említést. A Magyar Keletit illetőleg is kérdés tétetett, hogy mi történt azon régi hajókkal, amelyeket a régi szerződés alapján kellett volna beállítani. Erre nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy ezek be­szereztettek akkoriban, azonban időközben rész­ben elpusztultak és a forgalomból kivonattak. Mindenesetre teljesen alkalmatlanok voltak arra a szolgálatra, amelyet hivatva lettek volna telje­síteni. Ezeknél éjDen az volt a hiba, hogy tulnagy tonnatartalommal bírtak, ha jól emlékszem, 4000 tonnás hajók voltak. Az uj szerződés kötelezi a társaságot máris két megfelelő gőzös beállítására és később még egy harmadik tartalékgőzösník a szolgálatba bé­rezésére . Felhozatott az is, hogy kikötéseink sokkal gyengébbek, mint a Lloyd kikötései. E tekintet­ben bátor vagyok figyelmeztetni a t. házat, hogy természetesen különbséget kell tennünk a menet­rendszerű és a nem menetrendszerű, nyugat­európai járatok között. A nyugateurópai tömeg­áruk lebonyolítására szánt forgalomnál tényleg némi elnézést gyakorlunk, vagyis nem oly szigo­rúak a feltételek, ellenben a menetrendszerű szol­gálatnál ugy tarifális, mint minden egyéb kiköté­seink, büntetéseink a szigor tekintetében mi kívánni valót sem hagynak fenn és teljesen egyenértékűek a Lloydnak ez iránybani rendelkezéseivel. Sőt a tarifát illetőleg néhány lépéssel tovább mentünk ; mi megkötöttük a tarifa maximumát a szerződés tartamára, míg a Lloydnál kétévenkénti revízió­nak van helye. Rakovszky István : A konjunktúrák szerint ! B. Harkányi János kereskedelemügyi mi­nister : Méltóztassék megengedni, hogy itt min­denesetre joggal állithatom, hogy a mi álláspon­tunk a szigorúbb. (Mozgás és ellenmondás bal­félől.) Bocsánatot kérek, tessék objektívnek és lojá­lisnak lenni. (Helyeslés jóbbfélől.) Ha meg van álla­pítva az egész időtartamra a tarifa maximuma, akkor ez mindenesetre egy biztosíték felfelé, azon­kívül azonban a kormánynak módjában áll a menetrendszerű járatoknál az, hogy amennyiben pl. a trieszti reláczió vagy a velenczei reíáczió olcsóbb volna, akkor kötelezi a társulatokat a redukezióra. Tehát felfelé a társulat nem mehet, lefelé pedig mi szoríthatjuk, (Helyeslés jóbbfélől.) míg a Lloydnál ez nem igy van. Elvégre ez a revízió nemcsak puszta frázis ; ez annyit jelent, hogy a kormánynak egyúttal obiigója van abban az irány­ban, hogy ha bebizonyittatik, hogy minden drágult, tehát hogy a szolgálat drágább, hogy akkor itten bizonyos tarifaemelésnek helyt ad. (Helyeslés a jobboldalon.) E tekintetben tehát egészen jogo­san állítom, hogy a mi szerződésünk nagyobb garancziákat nyújt a közgazdaságnak. (Igaz! Ugy van ! a jobboldalon és a középen.) Rakovszky István: Az nincs ugy! (Zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfeíől.) B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: Bocsánatot kérek, talán ne méltóztassanak pár­beszédet folytatni, mert az nehezíti az álláspon-

Next

/
Thumbnails
Contents