Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-516

358 516. országos ülés Wi'i márczius í-én, szerdán. eszünkbe sem jut és nem jut eszébe egy kereskedelemügyi ministernek sem ezt az opeziójogot gyakorolni, ha a szolgálat enélkül is biztositható. Méltóztassék nekem megengedni, azt hiszem, hogy itt igazán nincs ok a kifogásra. Itt most egészen eltekintek azon elnézéstől, amit, ugy látszik, érdemtelenül gyakoroltak az urak velem szemben. Rakovszky István : Mit csináltunk ? B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: Azt méltóztattak mondani, hogy azt hiszik, hogy én lojálisán fogom kezelni a dolgokat. De hiszen, azt hiszem, bárki üljön is itt, nem fog a közvéleménynyel annyira szembehelyezkedni, hogy opcziójogát gyakorolja akkor, amikor anélkül is teljesíthető ezen szolgálat. Bikádi Antal: Arról ne is beszéljünk ! B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: Kifogásoltatott, hogy a rakterűiét egy része fentartatik a trieszti viszonylatoknak. Erre nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy ez a Lloydegyezményen alapszik és hogy ezzel szemben mi ugyanazt a teljesen megfelelő rakterületet biztosítjuk a saját közgazdaságunknak a Lloyd-viszonylatban. Minthogy pedig a Lloyd sokkal nagyobb szolgálatot teljesít, ezáltal tényleg a mi közgazdaságunk nyer, sőt tetemesen nyer, (Igaz! Ugy van ! a jobboldalon.) ugy hogy, azt hiszem, a szerződésnek ezen pontja abszolúte nem kifogásolható. (Helyeslés a jobboldalán.) Amellett a legrosszabb közgazdasági politika volna egy ily erős társasággal, mint a Lloyd, felvenni mintegy a küzdelmet, mert ezen Lloyd-egyezménynek egyúttal az a folyománya, hogy a két állam által szubvenczionált társaság k egymással bizonyos útirányokban versenyt nem űznek. Mindezek folytán méltóztassanak a szerződésnek ezen pontját az adott felvilágosítások után megnyugvással fogadni. (Zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk ! jóbbfélől.) Méltóztassanak megengedni, de az igen nagy anyaghalmaz mellett minden részletre kiterjeszkedni kissé nehéz. A Lloyd-egyezmény nem publikáltatott, nem kívántatott, hogy köztudomásra hozassék. (Mozgás balfélől.) Tudomással bírnak róla, de a részletek nem tartoztak a nyilvánosság elé. A t. képviselő urak közül, azt hiszem Springer Ferencz képviselő ur, elsősorban a Magyar Folyamés Tengerhajózási Részvénytársaságot illetőleg 12 uj gőzös beszerzéséről tesz csak említést. Springer Ferencz: 17-ről! B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: Bn ennyit jegyeztem ; lehet, hogy tévedtem, meg kellene néznem a naplóban. (Halljuk! Halljuk! jóbbfélől.) Lehet, hogy rosszul hallottam. Ezzel szemben a szerződés mit mond ? Amint most helyesen méltóztatott mondani, négy személyszállítóról és 13 áruszállítóról, tehát 17 gőzösről beszél és azonkívül slepperekről tesz említést. A Magyar Keletit illetőleg is kérdés tétetett, hogy mi történt azon régi hajókkal, amelyeket a régi szerződés alapján kellett volna beállítani. Erre nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy ezek beszereztettek akkoriban, azonban időközben részben elpusztultak és a forgalomból kivonattak. Mindenesetre teljesen alkalmatlanok voltak arra a szolgálatra, amelyet hivatva lettek volna teljesíteni. Ezeknél éjDen az volt a hiba, hogy tulnagy tonnatartalommal bírtak, ha jól emlékszem, 4000 tonnás hajók voltak. Az uj szerződés kötelezi a társaságot máris két megfelelő gőzös beállítására és később még egy harmadik tartalékgőzösník a szolgálatba bérezésére . Felhozatott az is, hogy kikötéseink sokkal gyengébbek, mint a Lloyd kikötései. E tekintetben bátor vagyok figyelmeztetni a t. házat, hogy természetesen különbséget kell tennünk a menetrendszerű és a nem menetrendszerű, nyugateurópai járatok között. A nyugateurópai tömegáruk lebonyolítására szánt forgalomnál tényleg némi elnézést gyakorlunk, vagyis nem oly szigorúak a feltételek, ellenben a menetrendszerű szolgálatnál ugy tarifális, mint minden egyéb kikötéseink, büntetéseink a szigor tekintetében mi kívánni valót sem hagynak fenn és teljesen egyenértékűek a Lloydnak ez iránybani rendelkezéseivel. Sőt a tarifát illetőleg néhány lépéssel tovább mentünk ; mi megkötöttük a tarifa maximumát a szerződés tartamára, míg a Lloydnál kétévenkénti revíziónak van helye. Rakovszky István : A konjunktúrák szerint ! B. Harkányi János kereskedelemügyi minister : Méltóztassék megengedni, hogy itt mindenesetre joggal állithatom, hogy a mi álláspontunk a szigorúbb. (Mozgás és ellenmondás balfélől.) Bocsánatot kérek, tessék objektívnek és lojálisnak lenni. (Helyeslés jóbbfélől.) Ha meg van állapítva az egész időtartamra a tarifa maximuma, akkor ez mindenesetre egy biztosíték felfelé, azonkívül azonban a kormánynak módjában áll a menetrendszerű járatoknál az, hogy amennyiben pl. a trieszti reláczió vagy a velenczei reíáczió olcsóbb volna, akkor kötelezi a társulatokat a redukezióra. Tehát felfelé a társulat nem mehet, lefelé pedig mi szoríthatjuk, (Helyeslés jóbbfélől.) míg a Lloydnál ez nem igy van. Elvégre ez a revízió nemcsak puszta frázis ; ez annyit jelent, hogy a kormánynak egyúttal obiigója van abban az irányban, hogy ha bebizonyittatik, hogy minden drágult, tehát hogy a szolgálat drágább, hogy akkor itten bizonyos tarifaemelésnek helyt ad. (Helyeslés a jobboldalon.) E tekintetben tehát egészen jogosan állítom, hogy a mi szerződésünk nagyobb garancziákat nyújt a közgazdaságnak. (Igaz! Ugy van ! a jobboldalon és a középen.) Rakovszky István: Az nincs ugy! (Zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfeíől.) B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: Bocsánatot kérek, talán ne méltóztassanak párbeszédet folytatni, mert az nehezíti az álláspon-