Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-516

348 526'. országos ülés 191k márczius k-én, szerdán. urat és a kereskedelemiig}

1

! minister urat is, hogy tudnák-e nekem azt garantálni személyi és politikai re putáczi ójukkal, hogy ezen szerződés alkalmával sem az illetékes ministeriumnak, sem a ministerelnökségnek, sem az államnak semmiféle más hivatalnoka, sem a munkapártnak semmiféle bizalmi embere nem kért, nem követelt és nem kapott ezen szerződésekért semmit, hogy nem kapott a múltban és nem helyeztetett kilátásba a törvényjavaslat megszavazása után. Én felteszem a kérdést és nyilt, egyenes választ kérek reá. A nem felelet is válasz volna, de hiszem és remélem, hogy kapok rá választ.« Beszédének további folyamán pedig azt monda (olvassa) : » Azzal a kéréssel fejezem be beszédemet, hogy szíveskedjék a kormány ministerelnöke és kereskedelemügyi ministere egyénileg és politikailag egész reputácziójával garancziát nyújtani nekünk és az egész országnak, hogy ezen szerződések megkötése alkalmával és ezen szerződések megfogalmazása alkalmával az ezek iránt a társaságokkal létrejött megállapodás időpntojában nem folytak semmiféle oly tárgyalások, mint amilyenek folytak a Magyar Bankkal és más intézetekkel hasonló kérdésekben.« Már most, én azt hiszem, a kérdés tisztán és világosan volt feltéve. Erre a ministerelnök ur felelete a következőleg hangzott (olvassa) : »A t. képviselő ur azt a kérdést intézte a kormányhoz, hogy vájjon akár adatott, akár kilátásba helyeztetett-e bárminő politikai természetű ellenszolgáltatás a kormány részére ezen törvényjavaslatokkal, ezen szerződésekkel kapcsolatban.« Mielőtt tovább mennék, egy megjegyzést vagyok bátor tenni. Tiszta és világos dolog, hogy a ministerelnök ur személyét és a kereskedelemügyi minister úrét, valamint a jelenlegi kormányt Huszár Károly tegnap és ma én, aki ugyanezt a kérdést intézem, nem érthetjük, mert hisz a szerződések nem most készültek, hanem 1911-ben, Lukács László interimális kereskedelemügyi ministersége alatt. És daczára ennek a ministerelnök ur igy folytatta : (olvassa) : »Ebben a tekintetben nagyon határozottan és világosan kijelenthetem, — ami voltaképen felesleges is, mert hisz ebben az irányban elvi álláspontomat méltóztatnak ismerni — hogy a kormány semmiféle ilyen ellenszolgáltatást vagy ellenszolgáltatásra vonatkozó Ígéretet ezen szerződésekkel kapcsolatban nem kapott.« Ezt nem mondta senki, erre nem is kell felelni. (Mozgás a jobboldalon.) Azért nem vagyok kielégítve, mert ezt mondta. És a ministerelnök ur, ahelyett, hogy megmondaná, hogy jött-e pénz a pártkasszába vagy fog-e jönni, kiköttetefct-e vagy sem, ezt a kissé homályos nyilatkozatot veti oda (olvassa) : »És abszolúte semmi támpontunk nincs * arra a feltevésre, hogy ilyenforma ellenszolgáltatás a mi kormányra jutásunk előtt is adatott volna. Felkiáltások balfelől: A pártkasszába sem ? Természetesen, a pártkasszába sem.« Engem nem az érdekel az ügy érdeme szempontjából, hogy a ministerelnök urnak vannak-e támpontjai, vagy nincsenek, keresett-e ilyen támpontokat vag}^ sem, engem az érdekel, hogy eszkomptáltatott-e a szerződések ellenértéke a munkapárti kassza javára. Engem nem az érdekel., hogy ő milyen véleménynyel van Lukács Lászlóról, de azt akarom tudni, hogy kiköttetett-e ellenszolgáltatás ezen szerződésekért. Erre nem kaptam feleletet. Miután pedig engem ez a közérdek szempontjából érdekel, miután ezt a kérdést tisztázni kell, mert, amint mondtam, alapos okaim vannak arra, hogy ezen feltevésemben megmaradjak, én újból felkérem a ministerelnök urat, hogy erre világos, egyenes, nyilt és férfias választ adjon és amint ő Károlyi Mihály gróffal szemben hivatkozott a magyar parlamentben még sohasem dívott szokás szerint, erősítse meg állításait becsületszavával. Nem fogadom el a javaslatot. (Mozgás a jobboldalon. Élénk helyeslés és taps a baloldalon.) Elnök ." Szólásra ki következik ? Szojka Kálmán jegyző: Ábrahám Dezső. (Felkiáltások : Nincs itt!) Elnök ." Szólásra senki sincs feljegyezve. Kérdem, kíván-e valaki szólni ? Ha nem, ugy a vitát bezárom. A minister ur kivan szólni. B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: T. ház ! Ugy a t. előadó ur, mint a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatokhoz készült indokolás bőven és kimerítően tájékoztatják a házat a tárgyalások alatt levő hajózási szerződések egész komplexumáról. Ennek folytán én, már csak azért is, hogy a ház szíves türelmét túlságosan igénybe ne vegyem, arra fogok szorítkozni, hogy tehetségemhez képast iparkodjam a tett észrevételekre megfelelni és a felhozott vádakat erőtleniteni. Szmrecsányi György: A kritika nem vád! (Mozgás a jobboldalon. Felkiáltások : Eleget vádaskodott ! Elnök csenget.) B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: Mindenekelőtt szabad legyen Rakovszky István t. képviselőtársam beszédének azon passzusára reflektálni, amelyben engem, sőt az osztályt is e szerinte igen rossz törvényjavaslatok benyújtásáért a felelősség alól kegyesen mentésit. Én ezen kétes értékű kedvezménynyel élni nem kívánok, én terjesztettem be e törvényjavaslatokat és vállalom értük a felelősséget. (Helyeslés a jobboldalon.) Ami pedig az osztályt illeti, engedje meg a t. ház, hogy kinyilatkoztassam, hogy azon aránylag rövid idő alatt, amelyben alkalmam volt az osztálylyal együtt működhetni, ezeknél az uraknál olyan kiváló szaktudást és lelkiismeretességet tapasztaltam, (Elénk helyeslés a jobboldalon. Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) hogy biztos vagyok benne, hogy e szerződések készítésénél, amelyek tényleg részben elődeim alatt készültek, a legnagyobb lelkiismeretességgel és kötelességérzettel jártak el. (Helyeslés a jobboldalon.) Tiltakoznom kell az ellen, hogy én, — sőt e tiltakozást az osztályt illetőleg is bátor vagyok hangoztatni — tehát hogy mi e szerződéseknél bármiféle szemfényvesztést gyako-