Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-515

5Í5. országos ülés Wlh tnokkal szemben, amelyek a legjobb piaczaink, a szabad hajózás kénye-kedvére vagyunk hagyatva. De van még egy más magyarázat, hogy miért nincs meg ez a szerződésben. Azért, mert az Adria nem kívánta ezen járatok lentartását, nem kívánta azért, mert ugy is fenn fogja tartani és fenn fogja tartani azért, mert 96 hajóból, amelyet indított Angliába, csak egyetlenegy hajó indult üresen, a többi megrakodva. A legnagyobb exportja oda volt. Tehát ezen járatok üzletszerüleg kifizetődnek, ezek a kereskedelmi hajózásban fizető járatok. A társaság érdeke, hogy ezekre nézve szabad kezet kapjon és ennek segélyével ugy akarja megcsinálni a tarifális dijakat a többi társaságokkal, ahogy neki jól esik. így is megkapja az 1901 : VII. törvényczikkben biztosított szubvencziót, tehát megmaradnak a szubvenczió által jövedelmezővé tett régi járatok az ő számára, mint szabad járatok, amelyek üzletileg kifizetik magukat és amelyek révén a szabad hajózás számára kiköpött szubvencziót fogják kapni. Mezőgazdasági termelésünk szempontjából hátrányosabb ez a szerződés, mint volt az előbbi, de hátrányosabb azért is, mert olyan uj járatokat statuált a megszüntetett járatok helyébe, amelyek olyan országokba visznek, ahova exportunk nincs, ahonnan csak importálni lehet: hiszen Braziliából és La Platából ma is több a behozatal, mint oda a kivitel. Ha van itt a szubvencziónak értelme, akkor csak az lehet, hogy Argentína és La Plata államok szubvenczionálják az Adriát azért a tőlük való behozatalért, de nem mi, akiknél a mezőgazdasági termények számára piaczunkon megnehezítik a versenyt. Ugyanez áll a Keleti Tengerhajózási Társaságnál is, ahol az ausztráliai járatok berendezését a gazdaközönség azért panaszolja, mert e járatoknak semmi más eredményük nem lesz, mint az, hogy az ausztráliai gyapjút vámmentesen fogják behozni, segítvén ezzel az osztrák ipart. Általában a gazdaközönség nagyon panaszolja e szerződéseket. Én csak azon csodálkozom, hogy a gazdaszövetségnek azok a tagjai, akik a munkapárton a házban ülnek, ugyanazt az eljárást tanúsítják itt, mint a választójogról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál. A gazdaszövetség akkor is minden követ megmozgatott, hogy a javaslat bizonyos pontjai módasittassanak. Itt volt két tagja ezen agrár érdekképviseletnek, Krolopp és Szilassy képviselő urak, akik daczára annak, hogy nem honorálta a képviselőház és a kormány a gazdaközönség kívánságait, mégis továbbra is bennmaradtak a munkapártban és most, amikor a gazdaszövetség végzetes csapásnak mondja ezen szerződéseket az agrár érdekekre, ezen agrárius körökben élő, oda tartozó munkapárti képviselők ott vannak a pártban és nem emelik fel tiltakozó szavukat a szerződés ellen. Meg vagyok győződve, — bocsánat hogy feltételezem, de előbbi magaviseletük jogot ad hozzá — hogy a békát le fogják nyelni megint, ott fognak márczius 3-án, kedden. 339 maradni és ezzel a gazdaszövetség állásfoglalásának komolyságát renditik meg. Kénytelen vagyok beszédemet befejezni anélkül, hogy tulajdonképen belemehettem volna a javaslatok érdemleges tárgyalásába. Azonban, mint jeleztem, fentartom magamnak mégis a jogot, hogy amit most elmondani nem volt alkalmam, azt a részletes tárgyalás során elmondhassam. T. ház ! Végezetül csak azt akarom még megjegyezni, hogy a szerződés ugyan nagyon kevés jogot ad a kereskedelemügyi minister urnak, de ad mégis bizonyos jogokat, pl. — hogy csak egyet említsek — jogot ad arra, hogy meghatározza, melyek lesznek azok a hajók, amelyeket ki kell selejtezni majd akkor, ha az uj hajók készen lesznek. Hát én bátor vagyok a kereskedelmi minister urnak ajánlani egynéhány hajót, amely a kiselejtezésre már igazán rászolgált. Itt van pl. a »Matlekovics«, itt van a »Szapáry«, itt van a »Széchenyi« és itt van a »Tisza«. (Mozgás és zaj jóbbfdől.) Ezek a hajók már annyi szolgálatot tettek, igazán annyi ideje rójják már azt a nehéz, szubvenczionált utat, hogy azt hiszem, senki sem fogja zokon venni tőlük, ha a magánéletbe, akarom mondani a szabad hajózásba fognak visszavonulni. (Derültség baljdől.) Bikádi Antal: Tisza is ? Haller István: Igen. (Felkiáltások balfdöl : István %) Nem, kérem, a hajó. (Derültség balfelől.) Nehogy annak legyünk kitéve, hogy azokat a hajókat, amelyek már kiselejetezendők voltak a régi szerződés alapján, továbbra is ott találjuk a hajóparkban. Nem akarunk ezekkel a hajókkal még tíz esztendő múlva is üzemi szolgálatban találkozni és azért kérem a kereskedelemügyi minister urat, hogy befolyását, amely úgyis nagyon csekély ezekben a szerződésekben, de erre mégis kiterjed, érvényesítse abban az irányban, hogy legalább ezeket a hajókat, amelyeket felsoroltam, a szolgálatból, a közgazdasági életből kiselejtezni segítsen. Egy másik kívánságom még, ami ezzel a szerződéssel kapcsolatban felmerült az, aminek már kifejezést adott tegnapi beszéde végén Rakovszky István t. képviselőtársam is, hogy vétessék fel még egy járat ebbe a szerződésbe, t. i. : járat a Panama-csatornába. (Zaj jobbfelől.) Bikádi Antal: Tudják ők oda a járást! (Zaj. Halljuk! Halljuk! baljelöl.) Haller István : Én azonban kiegészítem az ő javaslatát. (Zaj fobbfélöl.) Kérem, a Panamacsatorna már megnyílt és ezért indokolt ilyen kívánságnak kifejezést adni. (Halljuk ! balfelől.) Én kiegészíteni kérem ezt azzal — mert itt a minister urnak ismét joga van az építendő uj hajók neveit megállapítani — méltóztassék az ezen csatornába irányítandó uj hajót az »Európa legnagyobb panamistája* névre elkeresztelni. (Elénk derültség baljelöl: Nagy zaj a jobboldalon.) Elnök : A képviselő urat ezért a kifejezésért rendreutasítom. (Helyeslés jobbfelől.) Mivel a napirend tárgyalására szánt idő letelt, a tanácskozást most félbeszakítjuk. 43*