Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-515

310 525. országos ülés Í9U marczius 3-án, kedden. k'nt és a Fiúméból Braziliába és visznot Braziliából Fiúméba fentartandó járatok padig, legalább is minden második hónapban és előre meghatározott, pontosan betartandó menetrend szerint teljesitendők és kötelezi magát a társaság, hogy a menetrendeket a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyása és a társaság által teljesítendő kihirdetés előtt sem életbeléptetni, sem módosítani nem fogj a.« A régi törvényben tehát lényegileg ugyanaz a helyzet a menetrendek tekintetében, mint az uj törvényben, egyszerűen két kivétel van, hogy t. i. a minister megállapítja a menetrend szerinti közlekedést a marokkói reláozióban és a lybiai reláozióban, mely egyáltalán nincs benn a régi szerződésben, mert nóvum. Ha a konklúziót ebből le akarom vonni, hova lyukadok ki ? Oda, hogy az Adriánál, ennél a kérdésnél eredmény egyáltalában nincs. összevetve már most a menetrendek kérdését, azt állapithatjuk meg, hogy eredmény egyedül és kizárólag a Keleti Tengerhajózási Társaság Galaczi vonalán van, hol a régi szerződés szerint konj unkturális közlekedés volt, mig ezentúl, a mostani szerződés szerint, ott menetrendszerű közlekedés lesz. Már most azért, mert a t. minister urnak tetszik a galaczi vonalon menetrendszerű járatokat létesiteni, mi ezen a czimen az összes többi szerződő fél segélyét emeljük fel, bár azoknál semmi vivmány, semmi nóvum nincs : ez, azt hiszem, nem méltányos. Áttérek már most a hajók kérdésére, miután az indokolás igen erősen hivatkozik az uj, jobb hajókra. Állapitsuk azonban itt meg, hogy a javaslatok szerint hogyan és miképsn áll a kérdés és mi az, ami a szerződések szerint a társaságokat terhelni fogja ? A Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaságra vonatkozó javaslat 7. §-a értelmében a hajóállomány az uj hajók beszerzése után lesz 14 szeméiygőzös, 39 vontatógőzös és 280 uszályhajó, ebben az utóbbi számban azonban bennfoglaltatnak azok a m. kir. államvasutaktól eddig bérbevett uszályhajók is, amelyeket a társaság az államvasutaktól 710.000 koronáért megvett. Ebben az állományban újonnan beszerzendő hajó gyanánt van jelezve 3 személyszállító, 4 vontató és 60 uszályhajó, egyenként 650 tonnával. A múlttal szemben összehasonlítást tenni itt nem tudok, mert az 1894. évi törvényben a hajóállomány megállapítva nem volt. A Magyar-Horvát Tengerhajózási Részvénytársaságra vonatkozó javaslatban — ha jól emlékszem, annak 6. §-ában — meg van állapítva az, hogy az állomány 45 hajóból fog állani; vagyis 42 hajót ki fognak választani az eddigi állományból, a társaság pedig köteles 3 uj hajót készíttetni, ez a szám azonban megtoldandó lesz egy hajóval, szóval lesz 4 uj hajó abban az esetben, ha a fiume—cattarói és a gravosai vonalakon a napi közlekedést szaporítani fogják. Ezzel szemben az .1901. évi törvényben a következő intézkedések foglaltatnak. (Halljuk! Halljuk!) A hajóállomány megállapittatott 25 és pedig 22 régi és 3 uj hajóban, még pedig azokban a relácziókban, amelyek a partmenti hajózásra vonatkoznak. A fiume— anoonai és fiume—velenczei reláczióra vonatkozólag a hajóállomány megállapítva nincs. Minthogy pedig a két szerződést az előttünk fekvő javaslat egyesíti, ennek következtében a hajóállomány egyszerre 42-re emelkedik, ha pedig hozzávesszük a 3 uj hajót, akkor a hajók száma összesen 45 lesz. Á Kelet-Tengeri Hajózási Társaság galaczi vonalára vonatkozólag azt mondja a javaslat, hogy a társaság köteles ezen a vonalon egy uj hajót beszerezni és pedig hasonlót ahhoz a két hajóhoz, amelyet az előbbi szerződés értelmében készíttetett a társaság. Erre vonatkozólag a régi szerződés, vagyis az 1898. évi IX. t.-cz. ugy intézkedett, hogy a társaság köteles 3 hajót építtetni, még pedig egyenként 3000 tonnásat. Most itt van egy pont, amelynél kérdőjelként állottam meg, mert akkor, amikor a régi szerződésben ki volt kötve, hogy a társaság tartozik három hajót elkészíteni, a mostani szerződés utal arra, hogy tartozik egy vfajót, az uj szerződés alapján, olyat készíteni, aminőt kettőt már csinált ugy, hogy azt kell kérdeznem, hol maradt vagy hol sikkadt el az a harmadik hajó ? Az ausztráliai vonalon a társaság tartozik négy hajót beállítani. Uj szerződésről van szó, minthogy ausztráliai járataink eddig nem voltak és kétévi határidő van megszabva arra, hogy ezalatt ezeket a hajókat, amelyeknek egyenkint 6000 tonnásoknak kell lenniök, be kell szerezni. És itt megint egy igen érdekes intézkedés foglaltatik ebben a javaslatban, amidőn kiköti az egyik sorban, hogy uj hajókat kell beszereznie a társaságnak, ugyanakkor a második sorban már azt mondja, azonban forgalomban levő hajókat is beszerezhet, amivel ugyanannak az intézkedésnek értékét, amidőn hajóbeszerzésről szól, rögtön letöri egy másik intézkedésével, mert az csak minden esetre természetes, hogy az a társaság nem fog uj hajókat beszerezni, hanem a már forgalomban levőket fogja beállítani. Az Ausztráliára vonatkozó vonalon a szerződés 2. §-a négy hajót mond, nem szabad azonban elfelejteni azt

t hogy a 46. §. szerint abban az esetben, ha a kormányok a járatok szaporítását fogják követelni, akkor két hajót tartozik a társaság beszerezni olyant, minőt a negyedik szakasz emlit, vagyis 6000 tonnásat, természetesen a megfelelő segély mellett. Az Adria szerződésének 12. §-a szerint tartozik a társaság 15 hajót beszerezni és én azt hiszem., hogy ami ezen kérdés körül forog, ez a legérdekesebb része az összes hajószerződéseknek. És hagyha semmi sem bizonyítja azt, hogy itt a közvagyonnak, a nemzeti vagyonnak könyelmű elpocsékolásáról van szó, (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) akkor, azt hiszem, hogy az, ami ezen 15 hajó kérdése körül felmerült, ezt a legfényesebben fogja illusztrálni és dokumentálni. (Halljuk ! Halljuk ! a báloldalon.)