Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-514

292 blk. országos ülés 191b tnárczius 2-án, hétfőn. tositani egy társaságnak! (Felkiáltások a bal­oldalon: A pártkasszába kell!) Rakovszky István: Méltóztassanak össze­hasonlítani a Lloyd hajóinak gyorsaságát. A Lloyd hajóinak gyorsasága 10—14 mérföldnyi Trieszt és Alexandria között, Levantéban csak 8—10, Trieszt és Bombay között 11-ről 13-ra lett felemelve. Azonkívül a Lloyd-társaságnak 11 tengeri mérföldnyi rezervával kellett bírnia, ami azt jelentette, hogy ennyi tengeri ut be­futását abban a perczben volt köteles a Lloyd elvégezni, amikor azt az osztrák kormány köve­telte. A tarifa terén a teljes tarifafensóg van behozva. A szerződés 9. §-ában ki volt kötve, hogy minden két évben kötelező a tarifa revíziója, amely tarifa akkor akképen fog alakulni, ahogy azt a kereskedelmi konjunktúrák követelik. A régi Lloydszerződés kikötötte, hogy a Lloydnak 4%-nyi osztaléknál többet nem szabad fizetnie. Ha több volt, akkor, mivel az állam szubven­cziót adott, egy harmada az államot illette a superplusból, két harmada volt a társaságé. Az uj szerződésben ez 6°/o-ra emeltetett fel és az állami részesedés töröltetett, azonban kiköttetett bizonyos perczentuácziő az osztalé­kokra nézve. Ami a pontatlan közlekedés miatti bünte­téseket illeti, azok valóban drákóiak. Minden hajón panaszkönyvnek kellett lennie; a nyugdíj­alap részére évente 250.000 K-át kellett be­fizetnie a Lloydnak; a zárójegyzőkönyv 3. §-ában ki van kötve, hogy a gyorsaságmegállapitás minden 4 évben megujittatik és ez bizottságilag történik. Azonkívül ki van kötve a 3. §-ban, hogy 18 hajót r építsen 120.000 tonna minimális tartalommal. Es van egy különös határozmány és jellemző az osztrák viszonyokra, hogy ez a kormány törvényjavaslatában nem foglaltatott benne, hanem az erre vonatkozó javaslatot az osztrák pénzügyi r bizottság vétette be és ez kö­vetkezőleg szól. Én csak az illető részletet fo­gom felolvasni a 14. §-ból németül, és azután magyarra fogom fordítani. (Olvassa:) »Mitglie­•der, des Beichsrates und Beamte, welche mit dem Aufsichtsrechte über die G-escliäftsfükrung der G-esellschaft amtlich beauftragt waren, dür­fen nicht Verwaltungsinitglieder des Lloyd sein«. (TJgy van! bal felöl.) Tehát nemcsak a képviselő­háznak, de az urakháza, tehát az egész birodalmi tanácsnak tagjai sem lehetnek az igazgatóságban. A teljesség és a teljes igazság kedveért azt is ki kell emelnem, hogy a zárójegyzőkönyv szerint azon ministeri kiküldöttek — Funktionäre — akik jelenleg a Loyd ellenőrzését gyakorolták, mind­addig, amíg tagjai a ministeriumnak, megmarad­nak, de ez -csakis a ministerium Eunktionärjeira vonatkozik és átmeneti intézkedés. Az ilyen ügye­ket nemcsak a kormány ellenőrzi szorgosan, ha­nem, hogyha a kormány mulasztást követ el, a pénzügyi bizottság és az osztrák képviselőház is ügyel arra, hogy semmiféle magánérdek közre­játszásának még a leghalványabb árnyéka se érinthesse a törvényhozást. (TJgy van! TJgy van! balfelöl.) Nálunk pedig egész nyíltan tör­ténik meg az, hogy a főrendiháznak egy tagja egyszersmind az Adriának az elnöke. Igaz, hogy a megígért főrendiházi inkompatibilitási törvény még nem hozatott meg, de azt hiszem, hogy van egy erkölcsi törvény is, amelyet szintén tiszteletben kell tartani. (Élénk helyeslés a bal­és a szélsöbaloldalon.) ISTem akarom mellékesen még azt is fel­hozni, hogy a Lloyd hajóparkja 1907-ben, a szerződés megújítása előtt 18^2 évi átlagkort ért el. Ezen I8V2 évi átlag azóta nagyon alá­szállt, mert a Lloyd-társaság azóta egészen uj hajókat állított be a szolgálatba és így, ha jól tudom, 10—11 éves most az átlag. Ezt, mon­dom, egészen biztosan nem tudom, de így vagyok értesülve. Ezzel szemben majd lesz szerencsém az Adriának kitűnő hajóparkját bemutatni, amely oly rozoga volt 1901-ben, amikor szeren­csém volt szintén a hasonló tárgyú törvényjavas­lattal foglalkozhatni, hogy bizonyos hajókat, amelyeknek nevét ismerem és kijegyeztem ma­gamnak, a biztosító-társaságok nem akartak már biztosításra elfogadni, nehézségeket támasz­tottak a biztosítás tekintetében; és ezen hajók, amint látom, mai napig is egészen vígan úsz­kálnak. S ha ottan talán maholnap elpusztul az egész hajóekvipázs, gondolom, a társaságot ez nem fogja igen mély gyászba dönteni. (Ügy van! balfelöl.) Most bucsut vehetek ettől a Lloydtól, amelyet folyton az Adria-társaság és a jelentés nekünk szembeállit a hazai hajózási társaságok­kal, amiből a konklúzió az, hogy minő rosszul és minő mostohán bánik a magyar kormány és a magyar törvényhozás ezekkel a hajókkal. Most már áttérek magára az Adria-javasla­tokra. Az indokolásban folyton azzal jönnek, hogy meg kell fizetnünk, meg kell adnunk ezt az óriási szubvencziót, amelynek magassága nagyon meghaladja azt az összeget, amely ki van tüntetve, hogy t. i- sokkal több járatokat fog mostan teljesíteni az Adria. Hát, t. kép­viselőház, ez nem igaz. (Ugy van! a baloldalon.) Az Adria a jelenlegi javaslat 1. §-a értelmében 336 járatot teljesít, a 2. §. értelmében 96-ot, a 3. §. értelmében 24-et, a 4. §. értelmében 12-t, az 5. §. értelmében 24-et, összesen 492-t. Ezzel szemben az 1901. évi VII. t.-cz. értelmében 1. §-ának 1. és 23. pontja szerint az Adria 436 járatot teljesít, a tuniszi forgalomban 32-t, Korfu-Patrasba Fiuméből 24-et, Sant-Mauroba 24-et, Korfu-Patrasból Fiúméba 24-et, összesen 544-et. Tehát 48 járattal van kevesebb az uj szerződésben . . . Szmrecsányi György: Ezért kell felemelni a szubvencziót! Rakovszky István:'.-.-. és ezért kell fel­emelnünk a szubvencziót. (TJgy van! a balol­dalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents