Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.
Ülésnapok - 1910-514
5lí. országos ülés l'Jlb márczius 2-án, hétfőn. 277 tengeri hajót tartozik beszerezni és a forgalomnak átadni; az ,uj szerződés értelmében a társaság hajóparkja összesen 45 hajóból fog állani. A Magyar keleti tengerhajózási részvénytársaság a galacz-konstantinápolyi vonalon csupán a Kelet nevű gőzöst van jogosítva használni, amely eredetileg is e vonal czéljaira épült; azonban ki van mondva a szerződésben az is, hogy a szerződés hetedik évében tartozik ezen Kelet hajó helyére ujat építtetni. Az, uj hajóbeszerzésekre nézve kiköttetett, hogy a hajóstársaságok a hazai gyárakat, a hazai hajóépítés különleges viszonyai figyelembevétevételével tartoznak előnyben részesíteni. Most áttérek a javaslat pénzügyi részének ismertetésére. Azon nagy horderejű kölönbség, amely az uj és a régi szerződések szolgálata közt mutatkozik, maga után vonja természetszerűleg az államsegély lényeges emelését. Az uj szerződéses szolgálatnak az előirt módon való teljesitésécrt megállapított rendes állami segély összesen évi 10,925.000 koronát tesz ki; ebből esik az Adria szolgálatára 4,600.000, a MagyarHorvát gőzhajózási társaság szolgálatára 2,7 7 5.000 korona, a Magyar Keleti hajózási részvénytársaság két rendbeli szolgálatára 1,750.000 korona és a Magyar Kir. Folyam- és Tengerhajózási részvénytársaság szolgálatára 1,800.000 korona. Ne méltóztassék azt hinni, hogy ezen 10,925.000 korona az állambáztartás teljes uj megterheltetését eredményezi; ezek az összegek fokozatosan lettek a költségvetésekben előirányozva, ugy hogy az állam uj megterhelése ma ma nem tesz ki többet 1,189.000 koronánál. Ezen segélyekben egyébként kifejezésre jut az a rendszerváltozás, amely a szolgálat legnagyobb részében a forgalmat konjunkturális hullámzásoktól megóvja és az eddigi szolgálatnál is sokkal nagyobb számú járatokat létesít a közgazdasági élet javára. Ha összehasonlitjuk ezeket a segélyeket azokkal, amelyeket egyéb külföldi államok hajóstársaságaiknak nyújtanak, aztlátjuk, hogy ezen segély a más államok által nyújtott segélyeket nem haladják túl, sőt részben azokon alul maradnak. Ami az Adria-társaságot illeti, ennek 4,600.000 korona segélyéből a távolabbi nyugateurópai viszonylatokban teljesítendő járatokért, amelyek továbbra is az eddigi rendszer szerint fognak lentartatni, mindössze 691.200 korona esik; ebből is 201.600 korona vissza fog tartatni, ha a .társaság a járategyesitésekre szerződésszerűig adott engedélyeket kivétel nélkül igénybe veszi és a szerződés 5. §-a alapján föltételesen kijölt járatokat az illető évben nem teljesiti. Ily körülmények közt a nyugateurópai járatok segélyezése 489.600 koronát fog kitenni, mig az 1901. évi szerződésnek összesen 1,140.000 koronányi segélyéből e czimen 788.940 korona vált esedékessé. A társaság által fentartott, marseille- valenciai járatokért 1,174.000 korona a marokkói járatokért évi 1,170.000 korona esik az összsegélyből. E segélyből minden tengeri mérföldre 5'40 illetőleg 8'15 korona esik Ha ezen járatokat összehasonlitjuk a Lloydszerződós alapján fennálló trieszt-konstantinápolyi járatokkal, amelyeket azokkal egyenértékűeknek vehetünk, akkor azt látjuk hogy . . . Szmrecsányi György: Arról beszéljen, amit az »Adriá«-nak fizetnek! Szabó János: . . . hogy annak segélyei tengeri mérföldenként 740 koronát tesznek ki. A különbség tehát mindössze 1 korona 7 fillér, mely abból származik, hogy a Lloyd-társaság konstantinápolyi járataiban egy rendes kiképzett forgalmat találunk, mig az a marokkói viszonylatban csak az uj járatok révén lesz a jövőben biztositható. A marseillei és lybiai járatoknál egy tengeri mérföldre átlag 3'27 korona, illetőleg 4'24 korona segély esik. Az osztrák Lloyd többi földközi-tengeri járatainak, amelyek ugyancsak 10 tengeri mérföld sebességgel teendők meg, tengeri mérfölclenkónti segélye 4'80 koronát tesz ki. Az Adria délamerikai járatai, amelyek évi 147.0240 mérföldet képviselnek, mérföldenként 4 koronával, tehát ugyanannyival vannak számolva, amennyi már az osztrák Lloydnak 1892. évi szerződése alapján engedélyezve lett. A magyar-horvát társaság évi 2,775.000 K segélye ellenében 1,640.000 tengeri mérföldjárat teljesítésére lesz kötelezve, tehát átlag egy mérföldre 2'75 korona esik. Abból a czélból azonban, t. képviselőház, hogy ezen segélyösszegeket összehasonlíthassuk a más társaságok által élvezett segélyekkel, szükséges, hogy ezen járatokat kétfelé oszszuk. És pedig külön kell vennem azon járatokat, amelyek az Adria-tengeren keresztül és Olaszország felé teljesíttetnek, és külön azokat, amelyek a parthajózási czélt szolgálják. Az olasz járatokkal párhuzamosan ugyanis az olasz Pugliatársaság, a dalmát járatokkal párhuzamosan pedig az osztrák parthajózás teljesít szolgálatot. Ha ezt a szétválasztást megcsináljuk, azt látjuk, hogy az osztrák Puglia-társaságnak tengeri mérföldenként adott segélye 4'34 centesimit tesz ki, a magyar-horvát társaság segélye pedig e viszonylatban 4 korona 10 fillér. A magyar-horvát társaság segélye pedig a parthajózásban tengeri mérföldre elosztva 2 korona 55 fillér, az osztrák parthajózásé 2 korona 70 fillér a keletihez képest szabassák meg. A magyar keleti tengerhajózási részvénytársaság fiume-ausztráliai járatai teljesen uj viszonylatban lesznek. Nem tehetjük azt, hogy ezt más járatokkal hasonlítsuk össze, mivel hasonlók nincsenek; ugy hogy leghelyesebb, ha a szabad hajózási rendszert veszszük alapul. Az Adria-társaság által fentartott és 1500 tonnatartalmú hajókkal teljesített brazíliai járatok 12.252 tengeri mérföld hossza mellett a szabadhajózási segély alapján 18.000 K járna,
