Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-514

5Í4. országos ülés 1914- márczius 2-án, hétfőn. 263 Polónyi Géza : T. ház! Személyes . . . (Nagy zaj a bal- és a szélsöbaloi'dalon.) ESnök : Milyen czimen méltóztatik szót kérni 1 Polónyi Géza : Személyes megtámadtatás czinién! (Halljuk! Halljuk 1 balfelől. Zaj a jobboldalon.) Elnök : Polónyi Géza képviselő ur személyes megtámadtatás czimén kér szót. (Halljuk ! Halljuk I) Gondolom, a ház megadja erre az engedélyt. (Halljuk! Halljuk!) Csendet kérek ! Polónyi Géza: T. ház ! Csak igen röviden — a képviselő ur olyanoknak megbízásából beszélt, akiknek megbízását én eddig nem láttam, de testületi hozzátartozandóság alapján joga volt a testület nevében beszélni; de nem volt joga ahhoz, hogy rágalomról beszéljen és nem volt joga ahhoz, hogy megtámadtatásról beszéljen, miután nekem még módom sem volt arra, hogy azt, amit én mondandó vagyok, egyáltalában kifejthettem vagy elmondhattam volna. (Mozgás a jobboldalon.) Kezdeni pedig azzal kezdtem, — s ezt tényként konstatálom — hogy senkinek sem juthat eszeágába konkrét, elfogadható bizonyítékok nélkül (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) valakit, vagy valakiket ilyen súlyos vádnak gyanúja alá helyezni. Vajda Sándor : Annál perfidebb ! Polónyi Géza: Ha daczára ennek, Vajda ur most már elérkezettnek látja az időt arra, hogy bizonyos politikai lepel alatt itt gorombáskodjék (Nagy mozgás a jobboldalon és a középen.) és minket rágalmazzon, hát ez a helyzetet jellemző dolog. (Zaj a jobb- és a baloldalon.) Mert, t. képviselőház, a képviselő ur igenis megtette, — még pedig konstatálom, elnöki rendreutasitás nélkül, — hogy egész pártot, az egész függetlenségi pártot helyezte az alá a gyanú és vád alá, hogy mi küldtünk egy merénylőt ebbe a képviselőházba, mint párt, (Zaj a ház minden oldalán.) Bocsánatot kérek, ezt mondta, (ügy van ! a baloldalon.) Ezt, mint alávaló rágalmat, visszautasítom. (Élénk helyeslés és taps a bal- és szélsőbahldalon. Sümegi Vilmos : Menjen Romániába i Áruló ! Yeszprémy István : Kidobni való ! (Felkiáltások balfelől: Már egyszer kidobták !) Gr. Tisza István minisíerelnök: Elég csúnya dolog volt. (Folytonos zaj a ház minden oldalán.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Polónyi Géza képviselő ur szavaiból azt látom, hogy ő ugy értette, mintha Vajda Sándor képviselő ur azt mondotta volna, hogy . . . Beck Lajos : Azt mondta ! (Halljuk az elnököt! jobbról.) Elnök: Hog}>- az ellenzéki pártok küldtek merénylőt Debreezenbe. (Folytonos zaj a baloldalon.) Csendet kérek, képviselő urak! Vajda Sándor képviselő urnak ezt a kijelentésót. . . (Folytonos zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl. Csenget.) Csendet kérek ! Vajda Sándor képviselő urnak ezt a kijelentését én nem hallottam ; ha hallottam volna, ezért — méltóztassanak meggyőződve lenni — rendreutasítottam volna. Kérdezem Vajda Sándor képviselő úrtól, hogy csakugyan használta-e ezt a gyanúsító kifejezést (Felkiáltások balfelől: Ott vannak a gyorsírói jegyzékek ! Zaj.) az ellenzéki pártokkal szemben, igen, vagy nem ? Vajda Sándor: T. ház ! (Folytonos zaj a baloldalon. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Nem hallom a képviselő ur nyilatkozatát. (Halljuk !) Vajda Sándor : Nem használtam. De kérem, hogy megmagyarázhassam, mit mondtam. (Felkiáltások balfelől: Aha!) Elnök : Gondolom, a tisztelt ház megadja az engedélyt a képviselő urnak félreértett szavainak megmagyarázására. (Felkiáltások jobbfelől: Megadjuk!)*" Vajda Sándor : Én azt mondtam, hogy ezt a rágalmat, ezt a ineggyanusitást pártom nevében visszautasítom, mert nem ezen az oldalon, nem a román nemzeti párton . . . (Mozgás és felkiáltások : balfelől: Nemzeti !) Sümegi Vilmos : Hazaáruló ! Menjen Bukarestbe ! (Zaj a baloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, kéjxviselő urak. (Folytonos zaj és közbeszólások a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Kérem Beck Lajos képviselő urat, ne méltóztassék minduntalan közbeszólni. (Folytonos zaj a baloldalon. Csenget.) Csendet kérek ! Vajda Sándor : ... nem a román nemzeti párton és a nemzetiségi párton, hanem ottan, azon az oldalon, ahol Polónyi Géza képviselő ur ül . . . Rakovszky István : Nem azt mondta ! Beck Lajos : Tessék a gyorsírói jegyzeteket, megnézni ! (Folytonos zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Méltóztassék végighallgatni a képviselő urat. (Zaj a baloldalon.) Kún Béla (közbeszól). Elnök : Kún Béla képviselő urat folytonos közbeszólásaiért másodszor is rendreutasítom. Vajda Sándor : . . . volt egy merénylő, Kovács Gyula, — meg is neveztem — aki az elnök ellen merényletet követett el. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Beck Lajos'. Ott vannak a gyorsírói jegyzetek ! Elnök : Kivan még valaki hozzászólni az elnöki javaslathoz \ (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Az elnöki javaslathoz Polónyi Géza képviselő ur kiegészítő javaslatot tett. Én a kiegészítő javaslatot a magam részéről elfogadom. A javaslat t. i. abban áll, hogy abban a pontban, amelyben én az áldozatok és családjaik tagjai iránt a részvét kifejezését javaslom, Polónyi Géza képviselő ur az áldozatok nevét és emlékét is megörökíteni kívánja. Én ezt készséggel magamévá teszem és elnöki javaslatomat a Polónyi Géza képviselő ur által ja-