Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-513

515. országos ülés ÍMh február 20-án, pénteken. 245 kire adják szavazataikat és minden pártárnyalat igyekezzék megnyerni a többség bizalmát a kerületben, hogy érvényesíthesse ott a maga politikai befolyását. (Általános élénk helyeslés.) Arról tehát nem volt szó, hogy a kerületeknek bárminő mennyisége az ő számukra biztosíttatott volna. És még abban az esetben is. ha eleget tett volna a román nemzetiségi párt annak a kívánságomnak, hogy programmját megváltoztatja, még abban az esetben is ebben az irányban semmiféle megkötöttség nem származott volna ; teljesen tisztában voltunk egymás között azzal, hogy itt a munkapártnak szabadságában áll minden kerületben megpróbálni a győzelmet saját jelöltjével, esetleg, ha különböző irányzatok románajku jelöltjei mérkőznek egymással, támogatni azt a románajku jelöltet, amely a mi politikai irányunkhoz közelebb áll. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Nem volt tehát semmiféle ilyen elpaktálás és bocsánatot kérek, ezt elfelejtettem a maga helyén emiiteni, de ki kell emelnem, hogy ilyen természetű ígéretekre egyes főbb állások betöltésével, személyi kérdésekkel kapcsolatban is, egyáltalán soha felszólítva nem lettem. (Helyeslés a jobboldalon.) Tartozom az igazságnak annak hangsúlyozásával, he gy a román nemzetiségi párt vezetőférfiai részéről soha semmiféle ilyen személyi aspirácziók, vagy személyi kívánságok a kérdésbe belevonva nem lettek. (Élénk helyeslés a jobboldalon és középen.) Mivel ezek — hogy ugy mondjam — a hatalmi érvényesüléssel kapcsolatos kérdések ilyenformán elimináltattak a megbeszélések sorából, tulaj donképen ezek a megbeszélések a részletkérdéseknek egész hosszú sorozatára terjedtek ki, amely részletkérdéseknél állítólagos sérelmeik vagy panaszaik, óhajtásaik, kívánságaik voltak a velem tárgyaló t. román férfiaknak. Ezekre nézve méltóztassanak most megengedni, hogy részletesen ismertessem az anyagot, részletesen ismertessem a kormány által elfoglalt álláspontot. (Halljuk I Halljuk ! jobbfelöl.) Ez az ismertetés bizonyos jegyzetek, bizonyos feljegyzések felolvasásából áll. Én t. i. a tárgyalások egész folyama alatt azt a gyakorlatot, azt az eljárást követtem, hogy valahányszor összeültünk megbeszélni a kérdéseket — hisz körülbelül 3—4 ilyen czikhist különböztethetek meg —, mindannyiszor papírra tettem nem a megállapodásokat, mert azok nem is voltak, de papírra tettem azt, amit, mielőtt kormányra jutottam volna, mint nézetemet, azután pedig, mint a kormány álláspontját az illető urakkal szemben kifejezésre juttattam, s ezeket a feljegyzéseimet nekik is rendelkezésükre bocsátottam. Tettem ezt azért, hogy a limine lehetetlenné tegyek bárminő félreértést (Elénk helyeslés jobbfelől.) és tettem azért, hogy az, amit én mondok, precziz írott szövegben álljon rendelkezésre, hogy itt ne az emlékezetre legyünk utalva, ne a visszaemlékezésnél minduntalan előfordulható bona fide tévedéseknek legyünk kitéve, hanem kétségtelenül fix legyen minden szó, amit én a kormány nevében ebben a kérdésben kiejtettem. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Ennek folytán Írásban fixirozott álláspontja a kormánynak az. amit ismertetni lesz szerencsém. (Halljuk ! Halljuk.') Most említem talán meg, hogy ezen álláspont elfoglalásánál abból indultam ki, hogy abban az esetben, ha ezzel sikerül megnyugtatnom a román nemzetiségi pártot, ez a párt egy olyan párthatározatot fog elfogadni, amelylyel leveszi napirendjéről programmjának mindazokat a pontjait, amelyek a magyar nemzeti politika sarkalatos tételeivel ellentétben állanak s a maga programmját ugy átalakítja, hogy abból az ellentétnek, a bizalmatlanságnak minden momentuma elimináltatik. Tehát mindaz, amit most itt kifejezésre juttatott, abból az alapgondolatból indult ki, hogy a kormány megteszi ezt abban az esetben, ha ezáltal a teljes összhang elérése biztositható. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) A kérdések első csoportja a társadalmi és politikai szabad mozgásra, sajtóra, egyesületi jogra stb. vonatkozik. Kijelentésem a következő volt (olvassa) : »Magától értetődik, hogy az ország románajku polgárai annak többi lakóival politikai jogaik tekintetében is teljes jogegyenlőséget élveznek, az ország politikai közéletében a törvény korlátai között szabadon részt vehetnek, külön román pártot alkothatnak, ugy az országos képviselő, mint a községi és törvényhatósági választásoknál, valamint általában a hatóságok s a hatóság rendelkezésére álló közerő részéről az ország magyar ajku polgáraival egyenlő elbánásban részesülnek. Ugyanez az egyenlő elbánás illeti meg őket a sajtóügyek s a gyülekezési és egyesülési jog kezelése terén. Román jellegű társadalmi, közművelődési, művészeti, ipari, gazdasági és közjótékonysági egyleteket szabadon létesíthetnek, a román kultúrát iskoláikban és a társadalmi életben szabadon ápolhatják és fejleszthetik. A kormány szívesen fogja venni, ha a köztisztviselők gazdasági és kulturális jellegű társadalmi mozgalmakban részt vesznek«. (Elénk helyeslés.) Ennek egy része önként értetődő dolog s megvan minden körülmények között még a legerősebb ellentétek idején is, t. i. az egyenjogúság, s ez az,, hogy mindazok a szabadságok, amelyek megilletik az országnak más polgárait, megilletik a románajkuakat is. Ami azután a társadalmi és egyesülési téren ( való ezt a szabad mozgást illeti, ez mindenesetre szoros kapcsolatban áll azoknak a politikai tendencziáknak többé vagykevésbbé agresszív jellegével, amelyeket a románság a magyar nemzeti jiolitika szempontjával szembehelyez. Egy kérdés volt, — s erre nézve már a múlt alkalommal nyilatkoztam, — amelyben az én nézetem eltér eddigi hivatalbeli elődeim leg-