Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-512

5íí. országos ülés 19ík feb vallás- és közoktatásügyi minister ur jelentését, amely a jelzett tanítókra vonatkozik. Ebből a jelentésből a közoktatásügyi bizottság azt tapasztalta, bogy a minister ur a törvény ezen szakaszát minden méltánylást érdemlő körülmények tekintetbevételével kezeli és mindig tekintettel van arra, bogy ezek az esetek a tanitókra nézve súlyos eredménynyel végződhetnek. A közoktatásügyi bizottság e kijelentést azért tette, mert a kezében levő statisztikából meggyőződött, *hogy a 114 eset közül csak éppen 41 esetben "Volt marasztaló Ítélet. Ezek között községi elemi iskolai tanító ellen 12 esetben indult meg a fegyelmi vizsgálat, római katholikus ellen 11, görög katbolikus ellen 40, görög keleti ellen 48, ágostai "evangélikus ellen 2 és református tanitó ellen egy esetben. Felmentő Ítélettel fejeztetett be az eljárás három esetben, marasztaló Ítélettel 41 esetben, folyamatban van még az eljárás 61 esetben, beszüntettetett az eljárás 2 esetben, az eljárás a tanitó lemondása folytán szüntettetett meg 2 esetben, nyugdíjazással ért véget az eljárás 5 esetben. A felmentő ítélettel befejezett eljárás az iskolák jellege szerint következőleg oszlik meg : Községi tanitó ellen 1 esetben, görög-katolikus tanitó ellen 1 esetben és görög-keleti tanitó ellen 1 esetben. Ami legfontosabb és legsúlyosabb, teh at marasztaló Ítélettel befejezett eljárás az iskolák jellege szerint a következőleg oszlik meg : községi tanitó ellen 4 esetben, római katolikus tanitó ellen 2 esetben, görög-katolikus tanitó ellen 17 esetben, görög-keleti tanitó ellen 17 esetben, ágostai-evangelikus tanitó ellen 1 esetben és református tanitó ellen 1 esetben, összesen tehát 41 marasztaló Ítélet volt. Végül pedig a nyugdíj ázással befejezett eljárás az iskolák jellege szerint a következő arányt mutatja : Községi tanitó ellen 1 esetben, görög-katholikus tanitó ellen 2 esetben és görög-keleti tanitó ellen 2 esetben, összesen tehát 5 esetben. Ha a fegyelmi eljárás indokát keressük, azt tapasztaljuk, hogy a 114 eset közül 100 esetben a magyar nyelv tanitásának elhanyagolása volt az indok. A legtöbb fegyelmi eljárás volt a román tannyelvű iskolákban működött tanítók ellen, de tapasztalunk hasonló eseteket nem román tannyelvű iskolákban is, igy pl. Árvában előfordult hat eset, Beregmegyében hat eset, Liptóban két eset, Pozsonyban egy eset, Vasmegyében egy eset, Zemplénmegyében két eset. Többi eljárásnak államellenes magaviselet, szabályellenes magatartás és tiltott taneszközök használata volt az indoka. Ha e jelentést összehasonlítjuk a múlt évivel, rögtön szemünkbe ötlik az, hogy 1912-ben 29 esettel kevesebb tanitó ellen indult meg eljárás a magyar nyelv tanitásának elhanyagolása miatt, de marasztaló Ítéletet csak 41 tanító ellen hoztak. Megjegyzem itt, hogy a minister ur a régi gyakorlatot beszüntette, amennyiben oly tanitókra nézve, ruár 19-én, csütörtökön. 239 kik ellen fegyelmi vizsgálat indult meg, korábban a tanítói fizetést kiegészítő államsegélyt rögtön beszüntette, most azonban egészen más rendszabályt honosított meg a minister ur, amennyiben ha a tanítók ellen az eljárás nem oly vétség miatt indíttatott meg, mely miatt súlyosabb büntetés van kilátásban, ily esetben nem szünteti meg azonnal a fizetéskiegészitést, hanem bevárja az ítélet meghozatalát. Ebből az egy tényből is kitetszik, hogy idővel, ha a régibb idő óta szolgáló és magyarul nem eléggé tudó tanítók lassankint nyugdíjba mennek — az eljárás ezen indoka is megszűnik. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy ilyen sajnálatos esetek ezután már nem fordulhatnak elő, mert hiszen magukról és nemes, ideális kötelességükről megfeledkező tanítók mindig lesznek, de hasonló esetek más pályán működő egyéneknél is fordulnak elő. E jelentéssel kapcsolatban a legnagyobb elismerés hangján szólhatok a tanítói karrói, a községi és felekezeti tanítókról egyaránt, mert ezek valóban hazafias működést fejtenek Id. Mert egy 20.000 tagból álló testületben, a törvény szigorú végrehajtása mellett, ha csak 41 marasztaló Ítéletet hoznak, ez csak azt mutatja, hogy a 20.000 felekezeti és községi tanitó kötelességét minden tekintetben pontosan teljesíti (Helyeslés.) és róluk csak a legnagyobb elismeréssel lehet n3?ilatkozni. Amidőn tehát elismerésünknek adunk kifejezést a tanítói kar munkássága felett, lehetetlen nem hangoztatnunk és a legnagyobb elismeréssel nem szólnunk a minister urnak ama humánus, alajjos és körültekintő eljárásáért, amellyel lehetővé tette, hogy az Ítéletek igazán csak azokat sújtsák, akik arra valóban rászolgáltak. A minister urnak ez az eljárása erős morális hatással van a tanítói karra, mert a tanítói kart mi legjobban ismerjük, de ismerjük a falusi intrikákat, az alantas szenvedélyeket, amelyek sokszor igazságtalanul is fegyelmi eljárásba sodorják a tanítót. De jól esik atanitói karnak, ha tudja, hogy mikor egyesek ellen fegyelmi eljárást indítanak, van egy felső fórum, a minister, aki igazságosan bírálja el az eseteket és amikor megbünteti a bűnösöket, viszont meg is védi és istápolja az igazságtalanul meghurczoltakat. (Helyeslés.) Épen ezért a minister ur ezen intézkedésének valószínűleg meg lesz az az eredménye, hogy a minister ur megnyeri a tanítói kar bizalmát és ha megnyerte, akkor elvárhatja a tanítói kartól, hogy munkásságában mindig tartsa szem előtt azt a gyönyörű, ideális eszmét, amelyet a tanitói kartól mindenki elvárhat. Ezen reménytől áthatva kérem a t. házat, méltóztassék jelentésemet tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök : Kíván valaki szólani ? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a a határozathozatal. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a bizottság javaslatát, mely szerint a minister ur jelentése