Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-511

híi. országos ütés ÍMk február 18-án, szerdán. 161 lenne neki a jogalapja arra, hogy ne vádolhassa senki részrehajlóság és igazságtalanság miatt, itt azt mondja : ha én a lakosság számát egyedül tekinteném, akkor nem hét, hanem nyolcz illetné azt a vármegyét. Én azt mondanám : tekintettel arra, hogy itt túlnyomóan idegenajkuak vannak, én azt a ozenzust ragadom meg, amelyre nekem a két főelv a jogot megadta és aszerint járok el. Ellenben Fehér megyében, vagy Heves megyében megmarad a régi számú választókeriilet, de konstatálja a minister ur, hogy a nagy jólét miatt, az adóteherviselési képesség miatt és az intelligenczia miatt ezen tiszta magyar kerületekből talán többet is lehetett volna adni, de marad az eddigi számnál. (Felkiáltások balfelől: Mert ellenzékiek !) Én ezzel bucsut veszek a javaslat első szakaszától. Higyje el a t. többség, hogyha énnekem nem lennének ilyen súlyos aggodalmaim a javaslat ellen, ha én nem látnám azt a végzetes kezet ebben is, hogy ártani a magyarságnak, ahol lehet, (Igaz ! Ugy van ! a hal- és a szélsőbaloldalon.) ha nem látnám, hogy itt a külföldi befolyások dolgoznak, — nem a minister ur hozzájárulásával, mert jóhiszeműségével e tekintetben tisztában vagyok — én a többi ellen szót nem emelnék, hagynám az idő erejét hatni, mert meg vagyok győződve, hogy ezen javaslat gyengéit eliminálni fogja az élet, de azt a súlyos csapást, melyet ez a javaslat a magyar hegemóniára mér, évtizedek munkája sem fogja jóvátenni. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ha pedig egyszer majd jóvá fogjuk akarni tenni, ezt csak ujabb elkeseredés, ujabb viszályok, ujabb félreértések és súrlódások árán lehet megtenni a nemzetiségekkel szemben és a nemzetiségi béke felé való törekvés vissza fog vettetni évtizedekre és ez az országnak, kicsinyes pártérdek miatt, behozhatatlan kárt fog okozni. (Igaz I Ugy van! a balés a szélsőbaloldalon.) Áttérek a törvényjavaslat második szakaszára. A legkényesebb elbánást, a legnagyobb pártatlanságot, a legnagyobb államférfiúi bölcsességet, mely a mérsékletben áll az efféle rendelkezés igényli. Ha a parlamenti állapotok mai stádiumában egy kormány odaáll és azt mondja különben is hiányos és rosszul szövegezett felületes paragrafusában, hogy azt, hogy az egyes választókerületek mely községekből, városokból vagy városrészekből, utczákból, terekből, állatiak a belügyminister rendelettel állapit ja meg, akkor én javitani akarok a javaslaton és megsúgom a minister urnak, hogy a szakasz szól városrészekről is, beveszi az utczákat és a tereket is, de puszták is vannak, amelyek künn vannak pl. a szegedi tanyákon ; ezek sem utczák, sem terek és ezeket a javaslat egyszerűen figyelmen kivül hagyja. Ilyen pongyolán dolgoznak a szakértők, mikor pedig egy egyszerű laikus is gondol erre. (Félkiáltások jobb felől: A puszták községekhez tartoznak I Zaj.) kz utcza is. Ez egy megfordított angol parlamenti reform. Angliában annak a nagy harcznak, amely közel hatvan évig tartott a választói reform KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXII. KÖTET. dolgában, egyik főindoka volt a rotten-borough-k, a rothadt kerületek. A rothadt kerületek azok a kerületek voltak, amelyek csekély választói számuk folytán drága pénzen legkönnyebben voltak megvásárolhatók vagy egyes hatalmas urak kezeiben voltak, akik szintén áruba bocsátották az illető választókerületeket. Olyannyira elharapódzott ez a korrupczió, hogy volt idő, hogy ezt a reformot csak azon az áron lehetett volna megcsinálni, ha ezeket a választókat, akik eddig szavazataikat eladták, kárpótolják ezért. Mondom, az egész angol parlamenti reformank egyik főalapvonása ezen rottenboroughk-nak eliminálása, megszüntetése és egy igazságos választói jognak behozatala volt. A t. kormány az ellenkezőjét teszi, ujakat teremt azáltal, legalább ez a gyanú ébredt fel, mert egészen helyesen mondta Mezőssy t. barátom tegnap, hogy a választókerületek beosztásáról nincs itt tájékozva a túloldal, nem vagyunk mi itt tájékoztatva, csodálatosan csak a nemzetiségiek vannak, akik távollétükkel tündökölnek. Qui tacet, consentire videtur, aki valamihez hozzájárul, az tudja miért, hogyan járul ahhoz hozzá, (ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Szmrecsányi György: A tizenhárompróbások vannak tájékozva ! Rakovszky István : T. minister ur, az már mégsem czélja egy választói reformnak, hogy uj korrupczionális anyagot vigyen be a választói eljárásba, (ügy van! ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) az nem czélja a választói reformnak, hogy mi a népet becsapjuk, megcsaljuk, hogy olyan választói kerületeket alakítsunk, ahol már eleve lehetetlen legyen a szabad választás és a választói akaratnak szabad kinyilatkoztatása. Mert t. minister ur, én elhiszem, én a bona üdének rém nagy mértéket vagyok hajlandó a mélyen t. minister urnak előlegezni, de ezzel a nagy bona fides-szel, amelyet előlegezek, egy nagyon kellemetlen más dolog is van összeköttetésben : rémitő nagy naivság azt hinni, hogy az ellenzék, mikor ilyen eljárást lát, ne éljen azzal a gyanúperrel, hogy itt semmi más nem czéloztatik, mint egy uj választási korrupcziónak más formában való megteremtése. (ügy van! ügy van! Taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Valóban szegényes volt Simontsits t. képviselő urnak az a védekezése, hogy itt nagy megtiszteltetés van abban, (Derültség balfelől.) hogy elvonunk egy jogot. Bocsásson meg a t. minister ur, ha a minister ur hatásköréből most akár minő kis ügyet elvonnánk, ez nem azt jelenti, hogy a minister urat ezzel ki akarjuk tüntetni, nem is azt jelenti, hogy meg akarjuk bántani, ám kitüntetést semmi esetre sem jelent ; azt jelenti, hogy mi azt hisszük, te nem vagy képes ezt ugy elintézni, mint mi, ugy, ahogy mi szeretnők. Végeredményben semmi esetre sem jelent erőgyarapodást, hatalomgyarajjitást, jogkörgyarapitást. De oly nevetséges, mikor az előttem szóló t. képviselő ur azt mondja, hogy megvan a reparácziónak a lehetősége, mert a háznak tudomá21 í