Képviselőházi napló, 1910. XXII. kötet • 1914. január 28–márczius 12.

Ülésnapok - 1910-510

510. országos ülés Í9U hunyad, Pisid és Petrozsény polgársága, Kolozs megyében Bánfihunyad, Teke, Kolozs és Kolozsvár városok polgársága, Szolnok-Dobokában Dés, Szamosujvár, Szék, Torda-Aranyosban Torda és Eelvincz polgársága ezen vármegyék tekintélyes magyarsága, birtokosaiknak etikai és vagyoni ereje a magyar imperializmus elleni politikát legyőzni képes a jövőben is. Abszolút román többségű volt még BeszterczeNaszód. Itt kétharmad románnal szemben egyharmad a német és magyar és Besztercze város súlya mellett a nemzeti egység elleni politikát itt is ezen a téren is megvalósítani alig lesz lehetséges a legtulzóbb agitáczió mellett is, amire nézve bizonyíték az, hogy egyfelől a német elemek történelmi múltja és vagyoni vezető helyzete, másfelől a románságnak a magyar imperiális politikába való beleilleszkedése ott teljesen a helyzet magaslatán áll. Bizonyítéka az, hogy Besztercze-Naszód megyének ma is a hazafiságában legkisebb kételyt sem engedő, bár román anyanyelvű, de jó magyar hazafi képviselője is van. Szeben vármegyében a románság ugyan kétharmadot megközelített, de Nagyszeben városában egy negyedrész magyar, két negyedrész német és csak egy negyedrész román, Szászsebesen három nyolezadrész magyar és német, Szerdahelyen felénél több a magyar és német. Ezeknek a városoknak befolyása és a német elemnek vagyoni ereje és történelmi vezetőképessége kizárják, hogy ez is egy magyar nemzeti államellenes politikának fészkét képező vármegyének tekintessék ; mert újólag hangsúlyozom, hogy nem veszem rossz néven, sőt a magyar törvényhozásra nézve örvendetes előnynek tartom, ha nem-mag}

r

ar anyanyelvű területekről bejönnek olyan nem-magyar anyanyelvű képviselők, akik a magyar állam politikai és közjogi rendjébe beilleszkednek és a magyar állam guvernementális politikáját támogatják. Brassó vármegye 98.500 lakójából majdnem 40.000 esik Brassó városára, amely két képviselőt fog küldeni; itt a lakosok 44%-a magyar, 26'9%-a német és csak 29'1%-a román. Itt van azután Brassó vármegyénél a magyarságnak nagy megerősödésé : Hétfalu, amelynek 20.000-en felüli lakosságából háromötöd rész magyar és német és csak kétötödrész román. Itt van Brassó vármegyénél Háromszék vármegye közelsége. Ezeknek a körülményeknek etikai súlya kizárja azt, hogy 35% román, 34'1%-os magyar és a 29'7%-os német elleni ellen magyar imperializmus ellenes politikát tudjon csinálni. A t. képviselő ur Kisküküllő vármegyét is felemiitette és ezt is a nemzetiségi vármegyék közé sorolta ; felemlítette, hogy kis népességénél ezen nemzetiségi vármegyében, mert csak 30% benne a magyar, három képviselő küldése kontempláltatik. Elvárhatnók, t. képviselőház, hogy aki egy ország egyes területének viszonyai felől mond bírálatot, ismerje is annak viszonyait. Kisküküllő vármegye az, amely az erdélyi részekben — talán még a székelyeket sem véve ki — a legmagyarabb február 17-én, kedden. 143 vármegye. Bár a magyarság benne csak 30%-os, történelme a magyar középosztálynak, a magyar állameszméhez való hű ragaszkodását és erejét mutatja és bizonyítéka a magyar intelligenczia vezetőképességének a múltban és garancziája a jövőben annak, hogy a magyarság ezt a vezető szerepet nem fogja elveszíteni. (Zaj. Halljuk! Halljuk I) Relatív többségű német vármegye egy van : Nagyküküllő vármegye. Az is kifogásoltatott, hogy ez csak azért, mert nemzetiségi terület, négy képviselőt küld. Az erdélyi részekkel szemben a t. ellenzéki biráló nagyon mostoha,, amidőn azt vitatja hogy túlságos előnyben részesül Erdély. Kimutattam, hogy nem részesül, mert azt a perezentuális arányt sem tartja meg, amelylyel birt volt. Nem tartja meg legkevésbbé azt az arányt, amelyet az 1848. évi V. t.-cz. s illetve az 1848. évi erdélyi II. t.-cz. alapján kajaott, amely abban az időben nem egyszerű törvényhozási akczió volt, hanem úgyszólván az erdélyi részeknek az anyaországgal való összeforrásához egy előleges megállapodás. Az erdélyi részek eddig küldtek 151% lakossal 17'9% képviselőt, most fognak küldeni 14-1% lakossal 149% képviselőt, az anyaország lakosságához és kerületeihez viszonyítva és így veszítenek az arányban 2%-ot. Nagyküküllő vármegyének nagy intelligencziáj a van. A vármegyének ezidőszerint, bárha csak relatív többsége a nénémet A keleti németek is, most már ép ugy, mint a déli és északnémeti németek egyesültek velünk a magyar állameszme gondolatában. Ha már most vesszük azt, hogy az ő magas fokon álló kultúrájuk és vagyoni helyzetük folytán majdnem minden egyes tagjukban választók, ha veszszük azt, hogy egy jogkiterjesztésnél nekik választóik növekedésére számitaniok alig lehet, nagyon is helyes, igazságos, méltányos, hogy e törvényjavaslatban a jelen állapotok figyelembe vétetnek, honoráltatnak. (Igaz! Ugy van ! a jobboldalon.) A legtisztább választások mellett, ugy értve a tiszta választást, hogy szüneteljenek egyfelől a vagyoni és politikai befolyásolások, de szüneteljen másfelől az izgatás és megfélemlítés is, az erdélyi 65 kerületből legfeljebb 20—25 kerület juthat a német és román népnek együtt. A magyar 40 kerületet az én igénytelen nézetem szerint még általános választójog behozatala esetén is képes Erdélyben biztosítani. Lehetnek eltolódások, de azok az áltaános választójog esetén a német elem hátrányára történnének, mert akkor ezek az abszolút biztos német kerületek könnyen román kerületekké válhatnának. A románok helyzetét tárgyalta t. képviselőtársam is. A románokat ugy kívánják feltüntetni Erdélyben és az erdélyi részekben, mint akik, ahányan születnek, már születésüknél fogva halálukig ellenségei a magyar államnak, a magyar államiság fejlődésének. Ez nagy tévedés. Én a magam részéről óhajtom, hogy ennek a népnek, amely kultúrájában fejletlen, gazdasági életében nélkülözéseknek kitett, jöjjön az állam segítségére,