Képviselőházi napló, 1910. XXI. kötet • 1914. január 12–január 24.
Ülésnapok - 1910-492
492. ORSZÁGOS ÜLÉS 1914 január hó 13-án, kedden, Beöthy Pál, közben pedig gr. Lázár István és Szász Károly elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések és irományok bemutatása. — A sajtóról szóló törvényjavaslatnak és ezzel kapcsolatban Lovászy Márton indítványának tárgyalása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak': gr. Tisza István, Sándor János, Balogh Jenő, Jankovich Béla, b. Ghülány Imre, b. Harkányi János. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 35 perczkor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Mihályi Péter jegyző ur ; a javaslatok mellett felszólalókat Kostyál Miklós, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Vermes Zoltán jegyző ur jegyzi. Bemutatom a t. háznak a Nyitra városi ipartestületnek Dióssy Imre — a tatatóvárosi és tatai járási ipartestület területén levő összes munkaadók és biztosításra kötelezett tagoknak Miskolczy Imre — végül Polgár nagyközség ipartestületének Pap Zoltán képviselő urak által ellenjegyzett kérvényeit, az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosításáról szóló 1907. évi XIX. törvényczikk módosítása tárgyában. A kérvények a házszabályok 236. §-a alapján előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Következik a napirend : a sajtóról szóló törvényjavaslat (írom. 901, 920) tárgyalása. Szólásra ki következik ? Vermes Zoltán jegyző: Pap Zoltán! Pap Zoltán : T. képviselőház ! A sajtóról szóló törvényjavaslat általános tárgyalásánál én csak igazán nagy általánosságban kívánok a kérdéshez hozzászólni. Kerülöm felszólalásomban azt a csábító alkalmat, amely a külföldi sajtóirodalomból vett idézetek elősorolására kínálkoznék, részint azért, mert előttem szóló t. képviselőtársaim bő anyagot szolgáltattak már a vita anyagához, részint pedig azért, mert meggyőződésem szerint azok a hasznos intézkedések, amelyeknek egy ilyen javaslatban bent kellene lenniök, már ugy sem kerülhetnek be. Ismerem parlamentünk összetételét és tudom, hogy itt egy embernek az akarata az irányadó, olyannyira, hogy a törvényhozók összcségének akarata, sajnos, nagy ritkán jut csak ahhoz, hogy törvényeket alkosson. Nem veszem bonczkés alá e kérdéseket azért sem, mert hiszen legféltettebb intézményünk s a sajtó szempontjából legnagyobb biztosítékunk, az esküdtszéki intézmény immár romokban hever. (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalm.) Rövid felszólalásom keretében azt vizsgálom, hogy mi van a törvényjavaslatban ? És hogyha az elitéltnek választania kell a golyó vagy az akasztófa között, inkább iparkodunk kivégzési módul kegyelemből a golyót választani. (Halljuk ! Halljuk l a szélsőbaloldalion.) T. képviselőház ! Mint egyszerű képviselő, nem zárkózhatom el az elől a gondolat elől, hogy ennek a törvényjavaslatnak a benyújtása és az e körüli intézkedések ismét csupán egy ember akaratától függők, a mely odairányul hogy mindent a ezentralisztikus hatalom szolgálatába hajtson; (Igaz! Ugy van I a szélsőbaloldalon.) hogy ne törvényt készítsünk, hanem az abszolutizmus karjaiba hajtsuk ezt a szabad intézményt is. De teóriákkal azért sem foglalkozom, mert én, mint a sajtónak egyik szerény munkása — s mellesleg megjegyzem, hogy ez idő szerint semmiféle lap szerződésszerű kötelékébe nem tartozom — teljes szabadsággal nyilatkozhatom e kérdésekről. De óhajtok is nyilatkozni azért, mert vannak bizonyos kérdések, amelyeket itten meg kell világítani valakinek, hogy lássuk, hogy ezek a drákói intézkedések hogyan fognak későbben, mikor a javaslat törvényerőre emelkedik, alakulni. S ezért nem a szerkesztőségi asztal mellől képzelem beszédem elmondását, hanem munkászubbonyban, a munkások szempontjából. (Halljuk ! Halljuk ! a baloldalon.) Épen ezért már most appellálok az igen 7*
