Képviselőházi napló, 1910. XXI. kötet • 1914. január 12–január 24.
Ülésnapok - 1910-501
501. országos ülés 79Í4 sommás eljárás kétségtelenül előnyös hatással volt a restancziák csökkenésére ; különösen érezhető volt ez a járásbíróságoknál, amelyek hatáskörére legalább is legnagyobb részben vonatkozólag a sommás törvény meghozatott. De jól átgondolt indokok alapján remélhető, hogy az uj polgári törvénykezési rendtartásnak, ennek az uj, nagyszabású törvénynek, amely a közvetlenséget és szóbeliséget életbe lépteti a rendes perek területén is, a restancziák csökkentésére rendkívüli előnyös hatása lesz. Előnyös hatással van azután a restancziák számának csökkentésére megfelelő ügykezelési szabályok életbeléptetése és különösen annak az elvnek keresztülvitele, amely elv abban kulminál, hogy a szorosan vett Ítélkezés elkülönittessék az igazságszolgáltatás adminisztratív teendőitől s hogy a biró ezen igazságügyi adminisztratív teendőktől felmentessék, hogy így teljes ideje és munkaképessége az itlékezésre legyen fordítható. (Helyeslés.) Egy igen érdekes kísérlet történt a jelenlegi igazságügyi kormányzat részéről abban az irányban, hogy az itélőbirónak munkakéjaessége tisztán az Ítélkezésre szoríttassák, azon rendelkezés által, amely a budapesti kir. törvényszéknél is már, ha nem is minden tanácsnál, de a polgári tanácsok egy részénél akként foganatosíttatott, hogy az Ítélőbíró mellé gyorsíró alkalmaztassák, aki azután az Ítéletet, amikor a biró azt meghozza, írásba foglalja, rögtön az indokolást is gyorsírással papírra veti. Ott, ahol a bírónak teljes önállósága és kellő felfogása van, ugy hogy képes gyors és alapos felfogással megítélni a pernek egész anyagát, megállapítani a tényállást, elkülöníteni a bebizonyított tényeket, megtalálni az összefüggést a tényállás és az anyagi jogszabály között, a kettőt kapcsolatba hozni s ennek alapján az ítéletet megalkotni ; ott, ahol a biró teljes memóriával és teljes jogi tudással rendelkezik : kétségtelen, hogy ez a rendelkezés a jogszolgáltatásnak csak előnyére válhatik s ez által eléretik az is, hogy a restancziák nagy mértékben fognak csökkenni. (Ugy van!) A harmadik mentő eszköz, amelylyel a felmerült restancziákon segíteni lehet, az, amit az igen tisztelt igazságügyi kormány a jelenlegi törvényjavaslat alakjában javasol a t. képviselőháznak, nevezetesen, hogy felemeltessék a birói létszám. A törvényjavaslat tisztán a budapesti bíróságokra vonatkozólag tesz ilyen javaslatot, mert hiszen elsősorban itt kell segíteni ós a segítésnek valódi szüksége tényleg a budapesti bíróságok területére vonatkozólag forog fenn. (Igaz ! Ugy van !) Az igazságügyi kormány javaslata az, hogy a budapesti kir. törvényszéknél, a hozzátartozó kir. járásbíróságoknál és a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéknél a munkaerő szaporittassék : 15 a VIII. fizetési osztályba tartozó bíróval, öt albiróval, azután rendszeresittessék 15 állás a X. fizetési osztályba tartozó bírósági jegyzők január "Zh-én, szombaton. 483 részére, s hogy emeltessék fel az Írnokok létszáma 15 írnokkal. A beterjesztett indokolás számszerűleg mutatja ki ezen törvényjavaslatnak szükségességét. Teljesen elég, ha ezekre a számokra hivatkozunk, amelyekből kitűnik az, hogy ermél a két törvényszéknél 1910-től 1912 végéig 230.568-ról 294.362-re a beadványok száma emelkedett, tehát 63.791 darabbal szaporodott, ami a pereknek olyan erős növekedésével jár, hogy a biráknak és a segéd és kezelő személyzetnek megfeszített munkája mellett is a folyton növekvő számát az ügydaraboknak kellő időben elintézni teljes lehetetlenség, aminek következménye az, hogy az ügyek lavinaként gyarapodva, egy igazán képtelen és közszempontokból tűrhetetlen hátrányokkal járó helyzet következik be, az 1912. év végén 16.090 elsőfokú elintézésre váró közpolgári, kereskedelmi és váltóper, valamint 6.038 sommás per maradt elintézetlenül, amely sommás perekre vonatkozólag a kir. törvényszékek, mint másodfokú bíróságok járnak el. Ha nézzük a budapesti kir. járásbíróságokat, ugyanazt a körülményt tapasztaljuk, vagyis azt, hogy az ügyek száma az I.— X. kerületi kir. járásbíróságoknál az utolsó három év alatt 33.641-gyei emelkedett és azt találjuk, hogyha ezeket a számokat figyelembe vesszük, hogy ezeknek az ügyeknek a mostani munkaévben a jelenleg működő munkaerővel való elintézéséreolyfoku elintézésére, hogy hátralék ne legyen, mondom, ugyanezen birói erőknek erre egy év helyett másfél évre volna szüksége. Kétségtelen, hogy ez a sajnálatos helyzet nem tartható fenn, mert nem is kell bővebben indokolnom, hogy ez mily hátránynyal jár a közönségre, mily káros, ha a pereket el nem intézik, ha világos, kész, valódi követelések tekintetében csak évek múlva jutnak a hitelezők abba a helyzetbe, hogy követeléseiket végrehajtás utján behajthassák. Hosszabb indokolás, azt hiszem, teljesen felesleges. Rámutatok még arra a körülményre, hogy a tisztviselői állásoknak szaporulata az államkincstárt évenkint 187.200 koronával fogja terhelni s a pénzügyi bizottság jelentése szerint pénzügyi szempontok e megterhelést megengedik. Végül kiemelem azon körülményt, hogy a birói létszám felemelése sürgős és igy azt sem lehet megvárni, hogy ez a létszámemelés az 1914. évi Julius 1-én életbeléptethető uj költségvetésben vétessék fel, mindezen okoknál fogva javasolom, hogy méltóztassék a budapesti kir. törvényszéknél, a hozzátartozó kir. járásbíróságoknál és a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéknél a birói és a bírósági hivatalnoki állások felemeléséről szóló törvényjavasltot általánosságban részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk helyeslés.) Elnök: Bejelentem a t. háznak, hogy e törvényjavaslat tárgyalása folyamán a távollevő minister helyett Vadász Lipót államtitkár ur fogja az igazságügyi ministeriumot képviselni. Szólásra következik ? 61*
