Képviselőházi napló, 1910. XXI. kötet • 1914. január 12–január 24.

Ülésnapok - 1910-501

501. országos ülés 79Í4 sommás eljárás kétségtelenül előnyös hatással volt a restancziák csökkenésére ; különösen érez­hető volt ez a járásbíróságoknál, amelyek hatás­körére legalább is legnagyobb részben vonatkozó­lag a sommás törvény meghozatott. De jól átgondolt indokok alapján remélhető, hogy az uj polgári törvénykezési rendtartásnak, ennek az uj, nagyszabású törvénynek, amely a közvetlenséget és szóbeliséget életbe lépteti a rendes perek területén is, a restancziák csökken­tésére rendkívüli előnyös hatása lesz. Előnyös hatással van azután a restancziák számának csökkentésére megfelelő ügykezelési sza­bályok életbeléptetése és különösen annak az elv­nek keresztülvitele, amely elv abban kulminál, hogy a szorosan vett Ítélkezés elkülönittessék az igazságszolgáltatás adminisztratív teendőitől s hogy a biró ezen igazságügyi adminisztratív teen­dőktől felmentessék, hogy így teljes ideje és mun­kaképessége az itlékezésre legyen fordítható. (He­lyeslés.) Egy igen érdekes kísérlet történt a jelenlegi igazságügyi kormányzat részéről abban az irány­ban, hogy az itélőbirónak munkakéjaessége tisztán az Ítélkezésre szoríttassák, azon rendelkezés által, amely a budapesti kir. törvényszéknél is már, ha nem is minden tanácsnál, de a polgári tanácsok egy részénél akként foganatosíttatott, hogy az Ítélőbíró mellé gyorsíró alkalmaztassák, aki azután az Ítéletet, amikor a biró azt meghozza, írásba foglalja, rögtön az indokolást is gyorsírással papírra veti. Ott, ahol a bírónak teljes önállósága és kellő felfogása van, ugy hogy képes gyors és alapos felfogással megítélni a pernek egész anyagát, megállapítani a tényállást, elkülöníteni a bebizo­nyított tényeket, megtalálni az összefüggést a tényállás és az anyagi jogszabály között, a kettőt kapcsolatba hozni s ennek alapján az ítéletet meg­alkotni ; ott, ahol a biró teljes memóriával és teljes jogi tudással rendelkezik : kétségtelen, hogy ez a rendelkezés a jogszolgáltatásnak csak előnyére válhatik s ez által eléretik az is, hogy a restancziák nagy mértékben fognak csökkenni. (Ugy van!) A harmadik mentő eszköz, amelylyel a fel­merült restancziákon segíteni lehet, az, amit az igen tisztelt igazságügyi kormány a jelenlegi törvényjavaslat alakjában javasol a t. képviselő­háznak, nevezetesen, hogy felemeltessék a birói létszám. A törvényjavaslat tisztán a budapesti bírósá­gokra vonatkozólag tesz ilyen javaslatot, mert hiszen elsősorban itt kell segíteni ós a segítésnek valódi szüksége tényleg a budapesti bíróságok terü­letére vonatkozólag forog fenn. (Igaz ! Ugy van !) Az igazságügyi kormány javaslata az, hogy a budapesti kir. törvényszéknél, a hozzátartozó kir. járásbíróságoknál és a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéknél a munkaerő szaporittassék : 15 a VIII. fizetési osztályba tartozó bíróval, öt albiróval, azután rendszeresittessék 15 állás a X. fizetési osztályba tartozó bírósági jegyzők január "Zh-én, szombaton. 483 részére, s hogy emeltessék fel az Írnokok létszáma 15 írnokkal. A beterjesztett indokolás számszerűleg mu­tatja ki ezen törvényjavaslatnak szükségességét. Teljesen elég, ha ezekre a számokra hivatkozunk, amelyekből kitűnik az, hogy ermél a két törvény­széknél 1910-től 1912 végéig 230.568-ról 294.362-re a beadványok száma emelkedett, tehát 63.791 darabbal szaporodott, ami a pereknek olyan erős növekedésével jár, hogy a biráknak és a segéd és kezelő személyzetnek megfeszített munkája mellett is a folyton növekvő számát az ügydaraboknak kellő időben elintézni teljes lehetetlenség, aminek következménye az, hogy az ügyek lavinaként gyarapodva, egy igazán képtelen és közszem­pontokból tűrhetetlen hátrányokkal járó helyzet következik be, az 1912. év végén 16.090 elsőfokú elintézésre váró közpolgári, kereskedelmi és váltó­per, valamint 6.038 sommás per maradt elinté­zetlenül, amely sommás perekre vonatkozólag a kir. törvényszékek, mint másodfokú bíróságok járnak el. Ha nézzük a budapesti kir. járásbíróságokat, ugyanazt a körülményt tapasztaljuk, vagyis azt, hogy az ügyek száma az I.— X. kerületi kir. járás­bíróságoknál az utolsó három év alatt 33.641-gyei emelkedett és azt találjuk, hogyha ezeket a szá­mokat figyelembe vesszük, hogy ezeknek az ügyek­nek a mostani munkaévben a jelenleg működő munkaerővel való elintézéséreolyfoku elintézésére, hogy hátralék ne legyen, mondom, ugyanezen birói erőknek erre egy év helyett másfél évre volna szüksége. Kétségtelen, hogy ez a sajnálatos helyzet nem tartható fenn, mert nem is kell bővebben indokolnom, hogy ez mily hátránynyal jár a közönségre, mily káros, ha a pereket el nem intézik, ha világos, kész, valódi követelések tekintetében csak évek múlva jutnak a hitelezők abba a helyzetbe, hogy követeléseiket végrehajtás utján behajthassák. Hosszabb indokolás, azt hiszem, teljesen felesleges. Rámutatok még arra a körülményre, hogy a tisztviselői állásoknak szaporulata az államkincstárt évenkint 187.200 koronával fogja terhelni s a pénzügyi bizottság jelentése szerint pénzügyi szempontok e megterhelést megengedik. Végül kiemelem azon körülményt, hogy a birói létszám felemelése sürgős és igy azt sem lehet megvárni, hogy ez a létszámemelés az 1914. évi Julius 1-én életbeléptethető uj költségvetésben vétessék fel, mindezen okoknál fogva javasolom, hogy méltóztassék a budapesti kir. törvényszék­nél, a hozzátartozó kir. járásbíróságoknál és a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéknél a birói és a bírósági hivatalnoki állások felemelésé­ről szóló törvényjavasltot általánosságban részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk helyeslés.) Elnök: Bejelentem a t. háznak, hogy e tör­vényjavaslat tárgyalása folyamán a távollevő minister helyett Vadász Lipót államtitkár ur fogja az igazságügyi ministeriumot képviselni. Szólásra következik ? 61*

Next

/
Thumbnails
Contents