Képviselőházi napló, 1910. XXI. kötet • 1914. január 12–január 24.

Ülésnapok - 1910-499

Í99. országos ülés 19íí január 22-én, csütörtökön. 411 szóba hozta. Különös dolog, hogy a minister ur, akinek kiváló tudományát mindenki egyaránt tisztelte mindenkoron és aki bizonyára keresgélt mindenfelé, hogy különösen a kauczió dolgában argumentumokat szerezzen a sajtójogi javaslat támogatására, amely a legszégyenletesebb pontja a javaslatnak, nem tudott egyebet felhozni, mint amit a múlt alkalommal felhozott, midőn a törvényjavaslat indokolása alkalmával Horvátországra hivatkozott, ahol már nem áll fenn a kauczióletétel kötelezettsége. Egy császári biztos állitotta vissza a régi állapotot és most már ott sincsen kauczió. De tegnapi beszédében még egy támoga+ót talált a minister ur s Chateubriandra hivatkozott azzal, hogy ő is helyeselte a kaucziót. Szóval a horvátok mellett felfedezte Chateubriandot az igazságügyminister ur, ezt a nagy, világhirü franczia írót és államférfiut, aki támogatta a kauczió intézményét. Igaz ugyan, hogy Chatsubriand 80 esztendős korában,de már 66 évvel ezelőtt épen 1848-ban meghalt. Nem tudom, hogy miért épen ilyen régi időkre nyúl vissza a minister ur? Talán valami hasonlatosságot talál nála? Mert hiszen Chateubriand gyermekkorában papnak készült ugyan, de azután katona lett, majd szabadgondolkodó, de milyen ! Később ő is vallásos hivővé vált s mint a minister ur, minden este imádkozott, de nem dicsekedett vele, amit jól és helyesen tett. Chateaubriand is ellenzéki ember volt, sőt forradalmár. Igaz, hogy később királypártivá lett és királypártibb volt magánál a királynál, majd extrém legitimista XVIII. Lajos alatt és még minister is lett belőle az u. n. száz napos uralom alatt. A minister ur már régebben minister 100 napnál, az igaz, de hogy miért épen Chateaubriandot keresi ki, azt igazán nem tudom megérteni. Valószínűleg nem talált mást, 1848-ban Cliateaubriand már meghalt és 1848-ban már más szelek kezdtek fújdogálni, sőt már előbb is. Alikor is voltak ilyen reakczionárius törekvések, mint amilyeneket ez a törvényjavaslat intendál, de azokat is elfújták és higyje meg a mélyen t. minister ur, bárhogy akarja is üldözni a sajtót, annak hatalmát megtörni még ezzel a törvénynyel sem fogja, mivel a sajtó igen nagy hatalom, sokkal nagyobb, mint a minister ur hiszi. Nagyobb annak hadserege, mint az összes királyoké, fejedelmeké és császároké együttvéve. Nagyobb annak paíotaőrsége, mint Tisza Istváné. Ez a hadsereg, mely számban is nagyobb, az a sok milliárd ólombetű, amely a szedőszekrényben van. Ez a hadsereg az emberiség jótevője. Ez tertesztette a szabadságot, a kultúrát; nálunk ez a nemzeti eszmének legerősebb védője. Ez fogja elpusztítani önöket is és a sajtó minden ellenségét (ügy van! a baloldalon.) Nem fogadom el a törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon. A szónokot többen üdvözlik.) A•••» «. Elnök: Szólásra következik ? ;

S Rudnyánszky György jegyző: Urmánczy Nándor! Urmánczy Nándor: T. képviselőház! (Halljuk ! Halljuk !) Az én érdeklődésemet három nap óta nem az itt folyó tárgyalás köti le. Az én érdeklődésem másfelé van lefoglalva. A főváros egyik kávéházának szeparéjában folyik három nap óta egy tanácskozás ; oda van kötve az én érdeklődésem. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) A román nemzeti komité tárgyal ott, az a komité, amelyet a munkaj)árt egyik volt oszlopa és megalapítója, néhai Hieronymi Károly feloszlatott volt. Ez a komité tanácskozik ott a magyar nemzeti állam egysége felett. (Ugy van ! baljelöl.) De én nem akarok most erről beszélni, nincs is napirenden, különben is elkeseredésem és idegességem oly nagyfokú, hogy alig tudok önmagámon uralkodni. Szmrecsányi György: Ezzel többé-kevésbbé igy vagyunk valamennyien. (Mozgás.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! (Halljuk ! Halljuk !) Urmánczy Nándor: Mindenekelőtt egy kijelentést teszek. Az itt folyó tanácskozásokkal szemben akarom jelezni a magam álláspontját, kizárólag a magam nevében beszélek. Nem kérdeztem meg ellenzéki képviselőtársaimat és igy nem tudhatom, hogy osztják-e meggyőződésemet. (Halljuk ! balfelöl.) Ennélfogva teendő kijelentésem kizárólag engem köt és ennek konzekvencziáit le is vonom. Ebben a házban a legsúlyosabb házszabálysértést 1912. június 4-én gróf Tisza István ur követte el. Ezért a házszabáiysértésért gróf Tisza István urat rendőrök nem dobták ki ebből a teremből. Ezért a házszabálysértésért gróf Tisza István urat nem tiltották ki innen nem tudom én hány ülésnapra. Ezért a házszabálysértésért a bölcs mentelmi bizottság gróf Tisza István ur ellen nem tett indítványt sem főbüntetésre, sem mellékbüntetésre. Mindaddig tehát, — és itt teszem meg kijelentésemet — amig gróf Tisza István urat ezért a házszabálysértésért, amelyet ő is beismert, itt büntetés nem éri, mindaddig én sem respektálom a házszabályokat. (Helyeslés a baloldalon. Elénk felkiáltások jobbfelől: Ohó !) Elnök : Kénytelen vagyok a képviselő urat félbeszakítani és kérni elsősorban arra, hogy méltóztassék a napirenden lévő tárgyhoz beszélni és az olyan kijelentésektől tartózkodni, (Elénk helyeslés jobbfelől.) hogy a házszabályokat nem fogja respektálni. (Helyeslés a jobboldalon. Mozgás balfelől.) Vertán Endre : Ugy látszik, tenni szabad, csak kijelenteni nem. Urmánczy Nándor : Én csak politikai meggyőződésemet jelentem ki. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Kijelentem, hogy nemcsak az önök privát házszabályát nem respektálom, hanem a miénket, a régit, az itt egyedül érvényes házszabályt sem. (Mozgás és közbeszólások a jobboldalon.) Csak szuronyok, az az önök argumentuma ! (Zaj a jobboldalon ) •, 52*