Képviselőházi napló, 1910. XXI. kötet • 1914. január 12–január 24.

Ülésnapok - 1910-499

Í99. országos ülés 191Í ja előfordul, hogy egy nap kevesebbet, a másik nap kétszer annyit küld szét. Akkor azután igyekszik majd akár a konkurrenczia, akár a pártpolitikai üldözés kihasználni ezt a helyzetet és üzletileg megkárosítani azt az ujságvállalatot. Én tehát minden esetre mellőzendőnek tartom a 6. §-nak ezt a rendelkezését. A 9. §. azt mondja, hogy a m. kir. posta és postai szállitást teljesítő minden közforgalmú közlekedési vállalat oly sajtóterméket, amelynek terjesztése a 10. §. szerint eltiltva nincs, azonos dijakért szállítani köteles. Ez igy nagyon szépen festene papiroson, de a ki ismeri magát az életet és tudja, hogyan áll ez a dolog, az egészen máskép vélekedik. Hogy azonos dijak mellett szállít, az nem érdem, nem privilégium, hiszen ezt egy konvenczió teszi kötelezővé az egész művelt világon, ahol a postai szállításra vonatkozó szerződést aláírták és ebben benne van Magyarország is. Azonban méltóztatnak tudni, hogy a sajtótermékeket nemcsak az egyes előfizetőkhöz szállítja a posta, hanem van annak egészen más módja is és épen a legelterjedtebb, a legnagj^obb példányszámban megjelenő lapoknál a példányonként való eladás a legnagyobb kontingense az üzletnek. Már most Magyarországon némely lapok, épen a legelterjedtebbek, mint az »Az Est«, vagy a »Pesti Hirlap«, oly óriási tömegben szállítják elárusítóiknak vidékre a lapokat, hogy e példányokat aem

j postán szállítják, hanem egy szállítási vállalat az Altalános beszerzési vállalat által, amelynek működése ellen nincs kifogásom. Jelenleg ez a szállítási módozat központosítva van, alig is lehetne máskép megcsinálni. De ez a vállalat igen közeli nexusban áll a kormánynyal, mert hiszen a konczessziót is tőle kapja. A múltban a magyar csomagszállító és kiviteli társaság végezte ezt a szállitást. Ma már nem ugy vagyunk, mint a régi időkben, hogy a kereskedelemügyi kormányhoz tartozván a dolog, a kereskedelemügyi kormány intézkedik. Ma már ott vagyunk, hogy a kereskedelemügyi kormány az ilyen dolgokat nem is intézheti önhatalmúlag, ez mind vagy a ministerelnök úron, vagy a ministerelnökségi államtitkár úron megy keresztül. Ezen a téren Jeszenszky Magyarországnak jóformán egyeduralkodója és ha Jeszenszky urnak épen rossz kedve van, vagy ha nem tetszik neki a vállalat működése, a kereskedelemügyi kormányzat által egyszerűen megvonja tőle a konczessziót. Mi ennek a következménye és a rossz oldala ? Az, hogy bizonyos, a kormánynak kedvező újságokat módjában áll ennek a részvénytársaságnak más díjszabás mellett szállítani, mint az ellenzéki lapokat. Nem állítom, hogy jelenleg előfordult volna ilyen eset, de hogy a múltban történtek ilyen dolgok, ezt bizonyítani is tudom. Megtörtént, hogy egy-egy krajczáros lap, amely a legvéresebb szájú ellenzékit adta, máról-holnapra, nem tudom miért, miért nem, valószínűleg nem a kormány iránti szerelemből, hanem ilyen okok is működtek nuár 22-én, csütörtökön. 403 közre, átvedlett kormánypártivá és akkor megkapta a szállítási kedvezményt. Mondom, ez igy nagyon szépen hangzik, hogy : azonos dijakért szállítja. Az ellenzéki lapoknál azonban, amelyek, hála Istennek, jobban el vannak terjedve mint a kormánypárti lapok és óriási tömegekben szállíttatnak a vidéki elárusítókhoz, ez már nem állhat meg ; ott megszűnik ez az azonos tarifa, mert azokat már nem a m. kir. posta, hanem ez a szállítási társaság szállítja, amelyet igenis a kormány kötelezhet — talán ezért, de ezt nem tudom, más oldalon rekompenzáczióban részesül, — hogy csak a kormánynak kedves orgánumokat szállítsa olcsóbban. De van a dolognak egy más bibéje is : a vasúti pályaudvarok dolga. A 10. §. azt mondja, hogy a magyar szent korona országainak területein kívül kiadott, nyomtatott vagy ezen területen kivül egyébként többszörösitett sajtótermékek terjesztését a ministerium közérdekből eltilthatja. Mutasson nekem a t. igazságügyminister ur vagy a kereskedelmi minister ur, vagy bárki egy törvényt, amelynek alapján az egyes lapokat ki lehet tiltani a pályaudvarokról és az állomásokról. A vasút nem Balogh urnak vagy Harkányi ő exczellencziájának privát tulajdona, az állami tulajdon. Mi jogon van mos már több mint 18 vagy 19 hónapja kitiltva a Magyarország, a Pesti Hirlap, a Pesti Napló és a Népszava ? Mondhatom, pártszinezés nélkül, hogy ezeket a lapokat a publikum nagyon keresi és leginkább azokat kapja ott, amelyeket nem kíván olvasni. És itt még az a vélemény sem áll meg, amelyet mondottak, hogy a kevésbbé intelligens néposztály jut hozzá, mert hiszen az utazóközönség legnagyobb része, különösen azok, akik a pályaudvaron újságot vesznek és azt a rendes árnál drágábban fizetik meg, épen a művelt osztályból kerülnek ki legnagyobb részben. Ha ezek a lapok önök szerint olyan rettenetesen fertőző munkát végeznek : hát nem az alsóbb néposztályok vásárolják azokat, hanem az urak, akik nagyon sokszor épen ezeket az újságokat szeretnék olvasni. A régebbi kormányzati felfogás kieszelte ezt a vexatórius eljárást minden törvényes alap nélkül. Mi újságkiadók, reméltük, hogy ha uj ember kerül a ministeriumba, ezt meg fogja szüntetni, mert — bocsánat a kifejezésért — balkáni dolog, hogy valakit vagyonában és exisztencziájában akarnak megtámadni. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) Az a Lukács-féle gondolkodási mód volt, hogy egy újságot minden áron meg kell ölni és amig ő volt kormányon, ráerőszakolta véleményét a kereskedelmi kormányra. De most már Lukács nem ministerelnök és báró Harkányi János a kereskedelmi minister, akit még nem fertőzött meg annyira a politika, hát hogy egyeztetheti ő össze a gavallériával vagy nem is tudim, milyen kifejezést használjak, mert távol áll tőlem minden sértő szándék, hogyan tudja összeegyeztetni a jogérzetével ezt a balkáni politikát ? Én nem akarok politikai vonatkozású kijelentéseket tenni, de nem is 51*