Képviselőházi napló, 1910. XXI. kötet • 1914. január 12–január 24.

Ülésnapok - 1910-493

¥JS. országos ülés Í914 január ík-én, szerdán. 147 hetik, mert a kérdés nem elébe, hanem tisztán a főtárgyalási tanács hatáskörébe tartozik. Már most a terheltre nézve óriási jelentőséggel bir az, hogy a valódiság kérdésében az ő bizonyíté­kaikat közvetlenül a főtárgyaláson adhatja-e elő és hogy azok a főtárgyaláson fognak-e bizonyitékul szolgálni, hogy a tanuk csak a főtárgyalás hall­gattatnak-e ki, mert az előzetes kihallgatásnál, amikor ezek a tanuk a bizonyítás során, mond­juk megkeresett bíróság utján hallgattatnak ki és a vizsgálat stádiumában vallomásuk esküvel nem erősíttetik meg, esküvel meg nem erősített vallomásukban esetleg könnyen elhallgathatnak olyan körülményeket, amelyek a vádlott érde­keire nézve lényegesek, vagy esetleg állithatnak olyan tényeket, amelyek a valóságnak meg nem felelnek. Ha azonban ez a kihallgatás nem a főtárgyaláson történik, mert ott, a tanút eskü alatt hallgatják ki, a kihallgatás a terhelt ér­dekeinek és az igazságnak inkább megfelelő módon történhet. Vannak a javaslatnak bizonyos intézkedései, így különösen az előzetes letartóztatásra vonat­kozó rendelkezések, amelyek a sajtótörvénynek szellemével egyáltalában össze nem egyeztethetők, (Halljuk! Halljuk!) ISTem kívánok tovább foglalkozni a javas­lattal, csak egészen röviden összegezni kívánom még az elmondottakat. A javaslat egyedüli czélja az, hogy az el­lenzéki sajtót békóba verjék, (Ugy van! bal­felöl) különösen, hogy a választásokon a t. munka­pártnak olyan fegyver legyen a kezében, hogy azzal és egyéb intézkedéseikkel az ellenzéket nemcsak itt a házban, de e házon kívül is száj­kosárral láthassák el. Erre vall a t. munkapárt­nak eddigi munkálkodása, eddigi intézkedéseinek egész sorozata, erre vall az a további törekvésük, hogy ezt a sajtójavaslatot törvényerőre akarják emelni, erre vall, hogy a közigazgatást államosí­tani kívánják és az egész országot a munkapárt részére akarják kisajátítani. (Ugy van! balfelöl.) A t. miniszterelnök ur megegyezett a hor­vátokkal, egyezkedik a románokkal, a tótokkal, belügyi kérdések elintézésénél külföldi államok­kal tárgyalásokba bocsátkozik, a román kérdés­ben a román ministerelnökkel levelez, csak épen a színmagyar nép képviselőivel szemben kíván oly erőszakot alkalmazni, hogy azok itt a képviselőház termében meg se jelenhessenek. (Ugy van! balfelöl). A ministerelnök ur igen sokszor és fanatikusan emlegette már azt, hogy a koaliczió rombolási romjai eltakarításával meny­nyit kellett már foglalkoznia. Erre csak azt vá­laszolom, hogy jól vigyázzon a ministerelnök ur, hogy a nagy nemzeti munka után el ne következzék rövidesen az az időpont, midőn majd a romok eltakarítására nem találkozik ebben az országban magyar ember, mert aki magyar ember itt még van, annak is ki kell vándorolnia. (Ugy van! a bal- és a szélsöbalolda­lon.) Ez lesz az eredménye a ministerelnök ur és a t. munkapárt nemzeti munkájának. (Ugy van! balfelül). Nem fogadom el a javaslatot. (Élénk he­lyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt, a sajtóról szóló törvényjavaslat tárgyalását most megszakítjuk. Mielőtt azonban az interpelláczióra áttérnénk, meg fogom tenni javaslatomat a következő ülés idejére és napi­rendjére nézve. (Halljuk! Halljuk!) Javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését holnap, csütörtökön, január hó 15-ikén délelőtt 10 órakor tartsa és annak napirendjére a sajtó­ról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalá­sát tűzze ki, (Helyeslés jobb felöl.) megjegyezvén, hogy a háznak 1913 deczember hó 20-ikán ho­zott határozata értelmében Farkas Pál kép­viselő ur összeférhetetlenségi ügyében kisorso­landó itélőbizottság kisorsolása január 15-ikére délutáni 2 órára lévén kitűzve, 1 / 8 S órakor a tárgyalás meg fog szakittatni és 2 órakor az itélőbizottság kisorsolása meg fog ejtetni. (He­lyeslés jobb felöl.) Méltóztatnak elfogadni ezen napirendi javas­latomat? (Helyeslés jobbfelöl,) Polónyi Géza képviselő ur kivan szólni. Polónyi Géza: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Igen rövid időre veszem igénybe türelmüket. Az elnök ur által javasolt napirend ellen semmi kifogásom sincs, csupán egy pont tekintetében kérek felvilágosítást és illetőleg annak megtoldását inditványozom. A t. képviselő urak a kiosztott napirend alapján tudomással bírnak arról, hogy 1913. évi deczember hó 6-án interpellácziót intéztem az igazságügyminister úrhoz, amelyre mai napig választ nem kaptam. Minthogy a 30 nap letelt, nemcsak jogom, hanem kötelességem is kérni a házat, hogy ennek napirendre tüzese iránt vala­mely alakban intézkedni méltóztassék. (Mozgás balfelöl.) Igen röviden csak a következőket kívánom elmondani. Hogy mit ér a képviselőháznak az interpellálási joga, erről talán felesleges volna ilyen díszes testületben értekezést tartani. Meg is kimélem magamat is és a házat is attól, hogy ezen képviselői jog jelentősége felől itt most értekezésbe bocsátkozzam. Azonban egy saját­ságos nóvumra mégis rá kell mutatnom, amely ezt a mostani korszakot a régibb időktől külön­választja ebben a kérdésben. G-ondolom, 204. §• gi házszabályok­nak, a melyek szerintünk egyedül érvényesek, rendelkezett a felől, hogy a minister, hogyha nyomban nem válaszol, 30 nap alatt nyilatkozik. Egy hang (balfelöl): Ha tud! (Derültség a bal- és a szélsöbaloldalon.) Polónyi Géza: Igenis, ha tud! Mi feltéte­leztük, hogy tudna és keserves csalódás lenne jutalmunk az önök felelősségére és nem a mienkre, ha olyan ministereik vannak, akik felelni nem tudnak. (Mozgás balfelöl,) Most azonban az 19*

Next

/
Thumbnails
Contents