Képviselőházi napló, 1910. XXI. kötet • 1914. január 12–január 24.

Ülésnapok - 1910-493

W3. országos ülés ÍQík január lb-én, szerdán. 115 Elnök: T. ház ! Minthogy Horváth Gyula képviselő ur. . . (Zaj. balfelöl. Elnök csenget.) ismételt rendreutasitásaim daczára is állandóan zavarja a tanácskozás rendjét, kérem őt ezen magaviseletéért a mentelmi bizottsághoz utasítani. (Helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj a hal- és a szélső­baloldalon.) Kérem azokat, akik ezen javaslatomat el­fogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Horváth Gyula képviselő ur a mentelmi bizott­sághoz utasíttatott. (Felkiáltások a baloldalon; Szetreászka ! Nagy zaj és Helyre ! kiáltások a bal­és a szélsőbaloldalon. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) Gr. Tisza István ministerelnök: Engem a képviselő urak ilyen rendzavarással abban, hogy azt a kevés dolgot, amit el akarok mondani, nyu­godtan elmondjam, meg nem zavarnak. (Felkiál­tások balfelől: Nem is akarjuk! Menjenek he­lyükre ! Zajos Helyre! kiáltások a bal- és a szélső­baloldalon.) Legfeljebb helyettem végzik el azt a feladatot — és megkímélnek engem attól a fáradságtól — hogy a magyar parlamentáris élet­ben teljesített munkájukat . . . (Nagy zaj és fel­kiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Valami ujat ! Ezt már hallottuk ! Ez már régi !) Beck Lajos : Ujat, ministerelnök ur, ez már nagyon régi. (Zaj a bal- és a szélsőbáloldalon. Hall­juk ! Halljuk ! jobbfelől.) Gr. Tisza István ministerelnök: Fájdalomj nagyon régi és fájdalom, nagyon igaz ésj mind­addig, mig igaz lesz, meg is fogják hallani a t. képviselő urak az igazságot. Mondom, elvégzik helyettem azt a feladatot, hogy működésüket, a nemzet érdekében kifejtendő tevékenységüket a maga való értéke szerint bemutassák. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj a bal- és a szélső­baloldalon.) Folytatom rövid kis — beszédnek sem mond­ható — megjegyzéseimet annak konstatálásával, hogyha emlékezetem nem csal — én legalább nem hiszem, hogy tévednék, de ha tévedek, akkor ter­mészetesen teljes készséggel elfogadom a helyre­igazítást, most csak emlékezetből beszélek — az elnök jelentette be azon az ülésen a június 4-iki délelőtti ülésen történteket és ehhez fűződtek azután a párt számos tagja részéről beadott határozati javaslatok. Gr. Andrássy Gyula : Az elnök azt mondta, hogy »alkalmat akarok adni a hozzászólásra, tehát akinek tetszik szólni, az szólj on«. (Elénk derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak. Polónyi Géza : A ministerelnök ur emlékezete csal! Elnök: Kérem Polónyi Géza képviselő urat, ne zavarja a tárgyalást. Gr. Tisza István ministerelnök: Tehát az elnök jelentette be a kérdést, az elnök nyújtott módot teljesen házszabályszerüen arra, hogy a ház határozatot hozzon. (Zaj és derültség a bal- és a szélsőhaloldalon.) Bocsánatot kérek, ez már, méltóztassanak megengedni, de mégis teljesen abszurdum. (Igaz ! ügy van ! jobbfelől. Zaj a bal­és a szélsőbaloldalon.) Hiszen a legkülönbözőbb kérdésekben jönnek elnöki bejelentések és fűződ­nek hozzá viták és határozathozatalok. (Igaz! TJgy van ! a jobboldalon és a középen.) Ez minden­napi jelenség a magyar parlamentben ; csak az ujabb házszabály hozta be, hogy korlátozta az erre vonatkozó vitát, hiszen eddig korlátlan vita indul­hatott bárminő elnöki előterjesztés felett és nem egy obstrukczió fűződött ezen szokásához és rendel­kezéséhez a magyar kéjjviselőháznak. (Igaz ! ügy van ! a jobboldalon. Mozgás a baloldalon.) Ez tehát teljesen szokásos és házszabályszerü. (Igaz ! ügy van ! jobbfelől. Zaj a bal- és a szélső­baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Második észrevételem vonatkozik arra, hogy a képviselő urak ismét és ismét arra utalnak, hogy a kitiltott képviselő uraknak sértő kijelentései nem, vagy csak részben foglaltatnak a naplóban. Vélet­lenül épen Justh Gyula képviselő úrra nézve héza­gos volt gróf Andrássy Gyula képviselő ur felol­vasása, mert ő az elnöknek felelte vissza azt, hogy : »hitványság, amit csinálnak« — a napló szerint. (Felkiáltások balfelől: Igaz volt! Felkiáltások jobb­felől : Rendre!) Beck Lajos: Hol van ez bizonyítva ? (Zaj balfelől.) Gr. Tisza István ministerelnök: Ott van igenis a naplóban, az 53. lapon. (Felkiáltások jobb­felől : Nem tudnak olvasni! Zaj a ház minden ol­dalán.) iaczkó Pál: »Hitványság, amit csinálnak*. Tehát nem az elnökre mondta. Eitner Zsigmond : Mindegy ; az elnökre is mondta ! Elnök : Eitner Zsigmond képviselő urat rendre­utasítom. Gr. Tisza István ministerelnök: De hát egé­szen eltekintve ettől (Zaj a bal- és a szélsőbalolda­lon. Halljuk ! Halljuk I jobbról.) először, is azt kér­dem : hogyha egyszerre a háznak 40—50 tagja zajong, annak a 40—50 tagnak sértő vagy nem sértő kijelentéseit bele tudják-e a gyorsiró urak írni a naplóba ? (Igaz ! ügy van! jobbfelöl. Zaj a bál- és a szélsőbaloldalon.) Bocsánatot kérek, ha valaki trombitál, belejöhet ez a naplóba ? (Zajos derültség és tetszés a jobboldalon és a középen. Zaj és közbeszólások a bál- és a szélsőbáloldalon.) Elnök : Kérem Héderváry képviselő urat, ne zajongjon. Gr. Tisza István ministerelnök: Másodszor, hogy minő volt tegnap az a jelenet, amelyet mind­nyájan, — mi is, a karzat is, — láttunk, arra nézve a napló igenis nyújt felvilágosításokat. Eitner Zsigmond : A detektívek, akik itt vol­tak az ülésen. (Zaj a bál- és a szélsőbaloldálon. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől. Elnök csenget.) Gr. Tisza István ministerelnök : A naplónak két lapján az elnök ur egy vagy más kijelentése után hétszer fordul elő az, hogy : »Nagy zaj a bal­oldalon.* Méltóztassanak megengedni . . . (Zaj a 15*

Next

/
Thumbnails
Contents