Képviselőházi napló, 1910. XXI. kötet • 1914. január 12–január 24.

Ülésnapok - 1910-491

b'tl. országos ülés 1914 január 12-én, hétfőn. •) kodjék azokkal szemben reniediumokról és a ja­vaslatnak az általa többé-kevésbbé szintén meg­fontolandónak elismert kifogások szellemében való javításáról. Beszédem folyamán rá fogok térni arra, hogy ezen kifogások között a t. igazságyügyminister ur appreeziálása szerint is kiváló fontossággal bírnak ezen javaslatnak a kártérítés kérdéséről intézkedő 39. és 40. §-aira vonatkozók, amely szakaszok káros rendelkezései tekintetében — amint itt a ház nyílt ülésén szerencsénk volt tőle hallani — a leg­inkább érdekelt munkásosztály képviselőivel be­ható tárgyalásokat folytatott. (Halljuk ! Halljuk !) Bizonyos, igaz, hogy tartalmatlan, testnélküli Ígéreteket tett volt a minister ur ezeknek a rendel­kezéseknek ujabb reconsideratio alá vétele tekin­tetében. (Mozgás és zaj a jobboldalon. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Várd meg, mig kibeszélték magu­kat ! Halljuk ! Halljuk !) ... Itt a házban, mon­dom, — igaz, hogy minden kézzelfogható tarta­lom nélkül, — bizonyos vague Ígéreteket tett, hogy amennyire lehetséges, ujabb megfontolás alá veszi ezeknek a szakaszoknak szövegét és ha lehet­séges, amint monda, a javaslat ezen szakaszaiban gyökerező alapelvnek sérelme nélkül a módosításra hajlandóságot is mutatott. A javaslat tárgyalásának ezen most letelt szü­nete után tehát teljes joggal intézhetek a t. kor­mányhoz és az igazságügyministerhez nyílt kér­dést (Halljuk! Halljuk!) s nyilt és határozott választ kívánok a t. igazságügy minister úrtól arra nézve, hogy mire használták fel a javaslat tárgya­lásában beállott szünetet. Csakugyan arra-e, hogy ezen tárgyalásokat eredményhez juttassák ? Tör­tént-e valami különösen ezen sérelmes szakasz orvoslása tekintetében azon tárgyalások alapján, vagy azoktól függetlenül ? (Mozgás a, szélsőbal­oldalon.) Polónyi Géza : Megvizsgálta-e a lelkiismeretét ? Az interpelláczióra sem felelt, pedig a 30 nap már letelt. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : TJgy van ! Az oláhokJcal tárgyaltak ! Mozgás jobbjelől.) Elnök : Csendet kérek ! Bakonyi Samu : Méltán elvárhattuk volna a minister úrtól, hogy az ellenzéki felszólalásokat megelőzőleg álljon fel, tegyen nyilatkozatot és szá­moljon be a háznak arról, hogy ezen szünetet mire használta fel. Ha kérdésemre kielégítő választ nem ad, vagy hallgatással fogja mellőzni, legyen róla meg­győződve, hogy ezt is feleletnek fogja venni az érdekelt közvélemény és le fogja vonni azokat a következtetéseket, amelyeket ilyen magatartás mellett le kell vonni. Mondám, hogy szinte érthetetlen az az ideges sürgetés, amelylyel a t. többség és a t. kormány ennek a javaslatnak előterjesztésénél eljárt, s amelylyel a vitának eddigi menetében annak gyors tárgyalását követelte. Érthetetlen ez egy, köteles­sége tudatában levő többség részéről, egy olyan többség részéről, amely az ő uralmát megelőző idő­ben gyökerekkel nem bírt a nemzet közmeggyőző­désében. Méltán kérdhetjük, vájjon beleeresztette-e a nemzet meggyőződésének mélyébe ezeket a meg­alakulásakor és egész működése alatt máig is hiányzó gyökereket ? Egy, kötelessége tudatában az ország ügyeinek vezetésére vállalkozó kormány­tól és az azt támogató többségtől elsősorban azt kell megkövetelni, hogy a törvényhozásnak mun­káját olyan irányban vezesse és olyan irányban adjon annak anyagot, amely irányt helyének el­foglalásakor, pártjának programmjában, az ország­gyűlés megkezdésekor a trónbeszédben és az erre adott válaszfeliratban megjelölte. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Azt kérdem — s azt hiszem, velem együtt kérdi az egész elfogulatlan közvélemény — hogy vájjon a sajtónak reformja s pláne ilyen irányú reformja benne volt-e a t. többségnek és a kormány­nak, a mostani ministerelnök urnak programmjá­ban ? (Mozgás a baloldalon.) Hallottunk csak .egy hangot is az országgyűlést megnyitó trónbeszéd­ben a sajtó reformjáról és nyilatkozott-e a t. több­ség a trónbeszédben adott válaszfeliratában erről a tárgyról % Nem. Erre vonatkozólag semmiféle nyomot nem találtunk sem az egyik, sem a másik megnyilatkozásban. A t. kormánynak és a t. több­ségnek az lett volna a kötelessége, hogy programm­ját váltsa be. Ebben a programmban első helyen állott a választójog demokratikus reformja, (ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Azt mondják, hogy beváltották ezt a programmot ? Nem bocsát­kozom ennek a tárgynak taglalásába, pedig nem lehetne azt állítani, hogy nem tartozik ide szorosan, amint majd érinteni fogom ezt a kapcsolatot beszé­dem későbbi folyamán. Azt mondják, hogy pro­grammjukat beváltották a választói jogról szóló törvénynyel ? Hogy milyen körülmények között alkották meg ezt a törvényt, hogy mennyiben felel meg azoknak az elveknek, amelyeknek értelmében a választói jognak demokratikus kiterejesztését és a választások tisztaságának megóvását Ígérték : erre ott van a felelet magának az erőszakkal, a fegyveres hatalomnak igénybevételével, az ellenzéknek kizárá­sával, kihurczolásával megalkotott választói tör­vénynek létrejövetelében. (Igaz! TJgy van ! bal­felől.) Eitner Zsigmond: Az oláhoknak ujat csi­nálnak ! Bakonyi Samu : Hogyha az ember figyelemmel elolvassa ennek a törvényjavaslatnak indokolását és összeveti azután az indokolásban hangoztatott szempontokat magának a javaslatnak rendelkező részével, csodálatos tapasztalatot tesz. Az indoko­lás és még az igazságügyi bizottság jelentése is tele van csupa negyvennyolczas jelszavakkal, amint azt nekünk szokták szemünkre vetni, tele van progresszív ömlengésekkel és áradozásokkal; a rendelkező rész pedig csupa reakczió, csupa retro­grád munka, csupa visszaesés, csujia hanyatlás. (Igaz I Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Amikor ilyen ellentétet lát az ember egy tör­vényjavaslatnak indokolása és rendelkező része között, keres erre valami példát. S meg is találjuk,

Next

/
Thumbnails
Contents