Képviselőházi napló, 1910. XXI. kötet • 1914. január 12–január 24.
Ülésnapok - 1910-491
b'tl. országos ülés 1914 január 12-én, hétfőn. •) kodjék azokkal szemben reniediumokról és a javaslatnak az általa többé-kevésbbé szintén megfontolandónak elismert kifogások szellemében való javításáról. Beszédem folyamán rá fogok térni arra, hogy ezen kifogások között a t. igazságyügyminister ur appreeziálása szerint is kiváló fontossággal bírnak ezen javaslatnak a kártérítés kérdéséről intézkedő 39. és 40. §-aira vonatkozók, amely szakaszok káros rendelkezései tekintetében — amint itt a ház nyílt ülésén szerencsénk volt tőle hallani — a leginkább érdekelt munkásosztály képviselőivel beható tárgyalásokat folytatott. (Halljuk ! Halljuk !) Bizonyos, igaz, hogy tartalmatlan, testnélküli Ígéreteket tett volt a minister ur ezeknek a rendelkezéseknek ujabb reconsideratio alá vétele tekintetében. (Mozgás és zaj a jobboldalon. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Várd meg, mig kibeszélték magukat ! Halljuk ! Halljuk !) ... Itt a házban, mondom, — igaz, hogy minden kézzelfogható tartalom nélkül, — bizonyos vague Ígéreteket tett, hogy amennyire lehetséges, ujabb megfontolás alá veszi ezeknek a szakaszoknak szövegét és ha lehetséges, amint monda, a javaslat ezen szakaszaiban gyökerező alapelvnek sérelme nélkül a módosításra hajlandóságot is mutatott. A javaslat tárgyalásának ezen most letelt szünete után tehát teljes joggal intézhetek a t. kormányhoz és az igazságügyministerhez nyílt kérdést (Halljuk! Halljuk!) s nyilt és határozott választ kívánok a t. igazságügy minister úrtól arra nézve, hogy mire használták fel a javaslat tárgyalásában beállott szünetet. Csakugyan arra-e, hogy ezen tárgyalásokat eredményhez juttassák ? Történt-e valami különösen ezen sérelmes szakasz orvoslása tekintetében azon tárgyalások alapján, vagy azoktól függetlenül ? (Mozgás a, szélsőbaloldalon.) Polónyi Géza : Megvizsgálta-e a lelkiismeretét ? Az interpelláczióra sem felelt, pedig a 30 nap már letelt. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : TJgy van ! Az oláhokJcal tárgyaltak ! Mozgás jobbjelől.) Elnök : Csendet kérek ! Bakonyi Samu : Méltán elvárhattuk volna a minister úrtól, hogy az ellenzéki felszólalásokat megelőzőleg álljon fel, tegyen nyilatkozatot és számoljon be a háznak arról, hogy ezen szünetet mire használta fel. Ha kérdésemre kielégítő választ nem ad, vagy hallgatással fogja mellőzni, legyen róla meggyőződve, hogy ezt is feleletnek fogja venni az érdekelt közvélemény és le fogja vonni azokat a következtetéseket, amelyeket ilyen magatartás mellett le kell vonni. Mondám, hogy szinte érthetetlen az az ideges sürgetés, amelylyel a t. többség és a t. kormány ennek a javaslatnak előterjesztésénél eljárt, s amelylyel a vitának eddigi menetében annak gyors tárgyalását követelte. Érthetetlen ez egy, kötelessége tudatában levő többség részéről, egy olyan többség részéről, amely az ő uralmát megelőző időben gyökerekkel nem bírt a nemzet közmeggyőződésében. Méltán kérdhetjük, vájjon beleeresztette-e a nemzet meggyőződésének mélyébe ezeket a megalakulásakor és egész működése alatt máig is hiányzó gyökereket ? Egy, kötelessége tudatában az ország ügyeinek vezetésére vállalkozó kormánytól és az azt támogató többségtől elsősorban azt kell megkövetelni, hogy a törvényhozásnak munkáját olyan irányban vezesse és olyan irányban adjon annak anyagot, amely irányt helyének elfoglalásakor, pártjának programmjában, az országgyűlés megkezdésekor a trónbeszédben és az erre adott válaszfeliratban megjelölte. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Azt kérdem — s azt hiszem, velem együtt kérdi az egész elfogulatlan közvélemény — hogy vájjon a sajtónak reformja s pláne ilyen irányú reformja benne volt-e a t. többségnek és a kormánynak, a mostani ministerelnök urnak programmjában ? (Mozgás a baloldalon.) Hallottunk csak .egy hangot is az országgyűlést megnyitó trónbeszédben a sajtó reformjáról és nyilatkozott-e a t. többség a trónbeszédben adott válaszfeliratában erről a tárgyról % Nem. Erre vonatkozólag semmiféle nyomot nem találtunk sem az egyik, sem a másik megnyilatkozásban. A t. kormánynak és a t. többségnek az lett volna a kötelessége, hogy programmját váltsa be. Ebben a programmban első helyen állott a választójog demokratikus reformja, (ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Azt mondják, hogy beváltották ezt a programmot ? Nem bocsátkozom ennek a tárgynak taglalásába, pedig nem lehetne azt állítani, hogy nem tartozik ide szorosan, amint majd érinteni fogom ezt a kapcsolatot beszédem későbbi folyamán. Azt mondják, hogy programmjukat beváltották a választói jogról szóló törvénynyel ? Hogy milyen körülmények között alkották meg ezt a törvényt, hogy mennyiben felel meg azoknak az elveknek, amelyeknek értelmében a választói jognak demokratikus kiterejesztését és a választások tisztaságának megóvását Ígérték : erre ott van a felelet magának az erőszakkal, a fegyveres hatalomnak igénybevételével, az ellenzéknek kizárásával, kihurczolásával megalkotott választói törvénynek létrejövetelében. (Igaz! TJgy van ! balfelől.) Eitner Zsigmond: Az oláhoknak ujat csinálnak ! Bakonyi Samu : Hogyha az ember figyelemmel elolvassa ennek a törvényjavaslatnak indokolását és összeveti azután az indokolásban hangoztatott szempontokat magának a javaslatnak rendelkező részével, csodálatos tapasztalatot tesz. Az indokolás és még az igazságügyi bizottság jelentése is tele van csupa negyvennyolczas jelszavakkal, amint azt nekünk szokták szemünkre vetni, tele van progresszív ömlengésekkel és áradozásokkal; a rendelkező rész pedig csupa reakczió, csupa retrográd munka, csupa visszaesés, csujia hanyatlás. (Igaz I Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Amikor ilyen ellentétet lát az ember egy törvényjavaslatnak indokolása és rendelkező része között, keres erre valami példát. S meg is találjuk,
