Képviselőházi napló, 1910. XXI. kötet • 1914. január 12–január 24.
Ülésnapok - 1910-492
94 492. országos ülés Wík január 13-án, kedden. Ezzel szemben figyelembe kell Tennünk azt, hogy a sajtó éjjen azáltal, hogy termékeit erősen terjesztik, hogy azok a lehetőleg több kézbe kerülnek, óriási szolgálatokat tehet épen a közrend érdekében. Hiszen épen most történt egy mélyen lesújtó ós sajnálatos gyilkossági eset a fővárosban, amely, hogy oly rövid idő alatt felfedeztetett és hogy ilyen gyorsan eléri a megtorló igazságszolgáltatás azokat, akik bűnösek, azt épen a sajtónak lehet köszönni, amely egyrészt elterjedtségével, másrészt az esettel való beható foglalkozásával tette azt lehetővé. (Ugy van! a baloldalon.) Ennek legklasszikusabb bizonyítója maga a rendőrfőkapitány ur, aki kijelentette, hogy ebben az esetben az ő szintén érdemes tisztviselőin kivül főleg a budapesti sajtónak van a legnagyobb érdeme. (Helyeslés balfelöl.) Azért tehát az olyan sajtót, amely ilyen hasznos szolgálatokat tesz, amely a nyilvánosságnak, a közrendnek az érdekét és egyáltalában a polgárság érdekét ilyen hathatósan képes szolgálni, minden különösebb ok nélkül vexatóriusan érinteni vagy bántani, avagy létérdekeiben megrövidíteni nem szabad. (Élénk helyeslés balfelöl.) Érdekes intézménye a javaslatnak, azonban nem olyan, amelyhez hozzászólni nem lehetne, az időszaki lap bejelentésének intézménye is. A törvény ugyan kimondja, hogy az alapításhoz engedély nem szükséges, azonban később ismét azt mondja, hogy addig, mig az tudomásul véve nincs, a lap nem jelenhetik meg és itt kimondja a javaslat azt is, hogy a megindítás előtt 15 nap alatt kell a lapot bejelenteni. A törvényhatóság első tisztviselője 8 nap alatt köteles a kérdést megvizsgálni és e kérdésben intézkedni, azonban 15 nap letelte előtt a lap még sem jelenhetik meg. Kérdem, mire való ez a hosszú 15 napig terjedő időszak, ha ő 8 nap alatt tartozik az ügyet megvizsgálni. Ez mást nem jelenthet, mint azt, hogy 8 nap alatt az illetőnek értesülnie kell arról, hogy a megvizsgálás megtörtént, mert hiszen lehetnek formai hibák, különösen a politikai lapok tekintetében a kauczió kérdésében lehetnek olyan nehézségek, amelyeket ö ha idejekorán megkapja az értesítést, kireparálhat. Az pedig kivált a politikai lapokra nézve nem egészen közömbös, hogy mennyi idő alatt indulhatnak meg. (Ugy van! a baloldalon.) Méltóztatnak tudni, hogy a legtöbb politikai lap az év végén szokott megindulni, mert az előfizetők rendesen az év végén vagy a következő év elején újítják meg az előfizetéseiket. Ha tehát egy politikai lap, amely bizonyos előfizető közönségre számit, existálni akar és azt akarja, hogy kellő számban elterjedjen, annak már az év végén meg kell indulnia. (Lgy van! balfelöl.) Ha tehát ezen határidőket kitolják és kihúzzák, akkor egyáltalában nincs mód arra, hogy a kellő időben megjelenjék a lap és ezáltal az anyagi károktól megóvassék. Ezen részben foglaltatik a kauczió kérdése is. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Amint méltóztatik tudni, a legtöbb sajtótörvényhozás a kaucziót ma már eliminálta a sajtótörvényből, mert ez igazán a régi középkori vexatórius korszak maradványa. Egry Béla: Horvátországban most szüntették meg. Szebeny Antal: Az igazi szabad, a megbecsülendő sajtó ott fejlődik legjobban, ahol ilyen béklyók által . . . (Zaj.) Elnök (esenget): Csendet kérek képviselő urak. Szebeny Antal : . . . gátolva nincsen. Magának a kaucziónak létjogosultsága pedig abszolúte nem létezik. Amint Haller István t. képviselőtársam az előbb kifejtette, ha a lapoknál szednek kaucziót, miért nem szednek egyéb foglalkozási ágakban is % Akkor az ügyvédnek is kellene letenni kaixcziót, hiszen fontos, nagy vagyoni érdekeket kezel, azután az orvosnak is, aki egészségi érdekeit kezeli a páczienseinek, vagy a bírónak is, aki szintén nagy érdekek felett ítélkezik. Azonban senkinek eszébe se jut, hogy kauczió kivántassék tőlük, sőt ujabb időben ott is, ahol megvolt, — értem a pénztári tisztviselőket — eltörlik a kauczió intézményét s visszaadják a kaucziót, ami nagyon természetes is, mert annak, hogy valaki kötelességét lelkiismeretesen, tisztességesen teljesiti, nem az a kis pénz, amely sokszor csekélység a reá bízott nagy vagyoni érdekekhez képest, hanem az illetőnek tisztessége az igazi alapja s akiben ez nincs meg, nem fedi semmiféle kauczió sem. Maga az angol sajtótörvényhozás 1894-ben eltörölte a kaucziót, s ez nem kis mértékben járult ott, abban a vagyonos országban is hozzá, hogy a sajtó Angliában oly nagy mértékben fellendüljön. A 48-iki törvényhozás azért tartotta csak fenn a kaucziót, mert akkor még nem volt olyan élénk a sajtóélet nálunk, mint ma, azt hitte, hogy ebben rejlik az egyedüli garanczia a netáni visszaélések megtorlására. Nagy 7 súlyt fektetek magam is arra, amit Haller István t. képviselőtársam mondott, hogy könnyen van odavetve az, hogy politikai tartalmú időszaki lap tartozik kaucziót tenni. Mit értünk politika alatt ? Azt hiszem, hogy elsősorban és csak kizárólag országos politikát lehetne alatta, érteni és csakis olyan lapnak kellene, ha már kell, kaucziót adnia, amelynek a főhivatása az, hogy országos politikával foglalkozzék. Ezen tul én nem terjeszteném ki semmiképen sem a kauczióadás kötelezettségét, mert hiszen előfordulhat ám az, könyörgöm, hogy egy más lap is foglalkozik ilyen politikával, ugy hogy az én felfogásom szerint ez a jelen törvényszerkesztés mellett szintén kauczió tevésére volna kötelezve. Például, hogy ismét fővárosi példát idézzek, a székesfővárosban vannak várospolitikai lapok is, vagyis olyan lapok, amelyek a városi ügyvezetéssel foglalkoznak, anélkül, hogy ezeket a politikai lapoknak fogalma alá lehetne foglalni és mégis megtörténik,
