Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.

Ülésnapok - 1910-475

(i44-7,5. országos ülés 1913 november 13-án, csütörtökön. Következik a napirend 5, pontja, a Máramaros vármegyének 5%-ot meghaladó pót adó kivetésére adandó felhatalmazásról szóló törvényjavaslat (írom. 897, 918) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Rakovszky Iván előadó : T. ház ! Máramaros vármegye közönsége elhatározta, hogy a vármegye elhanyagolt közművelődésének szolgálatára, másodKorban pedig közjótékonysági czélokra 1'5%-kos pótadót vet ki. A vármegye 1883: XV. t.-cz. értelmében kivethető pótadó legmagasabb mértékét már igénybe vette, de ezenkivül a folyó év nyarán letárgyalt 1913 : L. t.-cz. értelmében máris a törvényes százalékon felül 1'25%-kos pótadót vetett ki. A belügyminister, mivel a vármegyének eképen ezen ujabb pótadó kivetésére törvényhozási felhatalmazásra van szüksége, a vonatkozó törvényjavaslatot a képviselőház elé terjesztette. A közigazgatási bizottság a javaslatot letárgyalta és megállapította azt, hogy daczára annak, hogy Máramaros vármegye talán az ország legszegényebb vármegyéi közé tartozik, ezen pótadókivetést mégis elfogadhatónak kell tekintenünk. (Helyeslés a jobboldalon.) Elfogadhatónak pedig épen azért, mert ez a vármegye igen elmaradott, mert ennek a vármegyének a kulturális és gazdasági viszonyai kezdetlegesek, mert hiszen ezek a vármegyék azok, amelyek abban a kényszerhelyzetben vannak, hogy a maguk gazdasági és kulturális igényeinek kielégítésére szokatlan, a többi vármegyénél nagyobb áldozatot hozzanak, mert csak igy fognak eljuthatni abba a helyzetbe, hogy idővel ezen áldozatok nem szokatlanok és nem nagyok, de a vármegye által is könnyen elviselhetők lesznek. Az alap felhasználására vonatkozólag kellőképen gondoskodott a vármegye közönsége. Ezt a máramarosmegyei kulturegyesületeknek fogja kiadni. A kultúregyesület köteles elsősorban kulturális, másodsorban jótékony czélra felhasználni az alap jövedelmét és arról évenként okmányolt számadást terjeszteni be a város közönségének. Ez alapon javasolja a közigazgatási bizottság a t. háznak, hogy a szóbanforgó törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólni ? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befej ezettnek iryilvánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, elfogadja-e Máramaros vármegyének 5%-ot meghaladó vármegyei pótadó kivetésére, adandó felhatalmazásról szóló törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául, igen, vagy nem ? (Igen!) A törvényjavaslat általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Szász Pál jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1—2 %-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: A törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, annak harmadszori olvas asa a legközelebbi ülés napirendjére fog kitüzetni. Következik a Pozsony vármegyében fekvő Lamacs község egy részének Pozsony szab. kir. városhoz való csatolásáról szóló belügyministeri jelentés tárgyában a közigazgatási bizottság jelentése (írom. 900, 919). Rakovszky Iván előadó: T. ház! Pozsony szab. kir. város közönsége a várossal szomszédos, de a Pozsony vármegye területéhez tartozó Lamacs község határából egy 2606 holdnyi parczellát tulajdonául megszerezte, ezen területen nyaralótelepet kivan létesiteni s ezt a nyaralótelepet a fejlettebb városi kultúra intézményeinek áldásaiban is részesíteni. Nevezetesen ki akarja oda terjeszteni a város vízellátása, világitás, az egészségügyi berendezései, forgalmi eszközei, tüz-, vagyon- és személybiztonsági szolgálatának előnyeit. Természetszerűleg ezen feladatokat tökéletesen a város csak ugy teljesítheti, ha a terület közigazgatásilag is a városhoz csatoltatik. Megindult tehát az 1886. évi XXII. törvényczikk 148. §-ában előirt eljárás. A két törvényhatóság közönsége a terület átcsatolására nézve megegyezett és a belügyminister ur e megegyezés alapján az idézett törvényszakasz rendelkezéseinek megfelelőleg, de megfelelve a közigazgatás érdekeinek is, a terület átcsatolását engedélyezte. Ezt az idézett törvényszakasz szerint a törvényhozásnak bejelentvén, a közigazgatási bizottság javasolja a t. háznak, méltóztassék ezen jelentést tudomásul venni és azt hasonló czélból a főrendiházhoz áttenni. (Helyeslés.) Elnök : Kivan valaki szólni ? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a közigazgatási bizottság jelentését a Pozsony vármegyében fekvő Lamacs község egy részének Pozsony szab. kir. városhoz való csatolásáról szóló belügyministeri jelentés tárgyában elfogadni, igen .vagy nem. (Igen!) A jelentés tudomásul vétetik és alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett,a főrendiházhoz fog átküldetni. Következik a napirend 7. pontja, a dráva— szava vidéki egyesült h. é. vasutak részvénytársaság engedélyokiratainak és engedélyokirati függelékének egyesítése tárgyában a kereskedelemügyi minister ur (írom. 882, 930) jelentése. Mielőtt e tárgyra áttérnénk, van szerencsém bejelenteni, hogy a 7. és 11. napirendi pontok tárgyalása alatt a kereskedelemügyi kormány részérő] Neumann Károly ministeri tanácsos ur is részt vesz, hogy az esetleges szükséges felvilágosításokat megadhassa. Az előadó, urat illeti a szó. Szabó János előadó: Tisztelt ház ! (Halljuk I Halljuk!) A kereskedelemügyi minister ur a dráva—szávavidéki egyesült helyi érdekű vasutak részvénytársaság engedélyokiratainak s engedélyokirati függelékének egyesítése tárgyában benyújtott törvényjavaslatában felhatalmazást kér arra, hogy a vinkovcze— zupanje—szávaparti, valamint az eszek—vinkovcei és eszek—djakovár—vrepoljei helyi érdekű vasutak építésére és üzletére vonatkozó határozmá-