Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.

Ülésnapok - 1910-486

í&6. országos ülés 1913 deczember 15-én, hétj'Őn. 481 a közönségre nézve az utóbbi mégis hasznosabb, még pedig azért, mert amaz csak néhány gaz­dagabb izlésüeknek, ez sokaknak ad élvezetet*. Tényleg az, amit mi manapság rendszerint sajtónak nevezünk, a gondolatoknak ez a köz­lése a nagyközönségnek szól. A nagy társa­dalmi rétegeket nem tokajival akarjuk traktálni, de igen is kívánjuk, hogy egészséges bort kap­janak. S valamint én egyrészt szívesen látnék egy olyan törvényt, amely a pálinkafőzést meg­tiltaná, — nem értem az ipari czélokra, hanem a népmérgezési czélokra való pálinkát — ép ugy ellenezném, ha nálunk a bortermelést, a tiszta bor termelését lehetetlenné akarnák tenni. És amennyire kívánom, hogy szigorú törvény intézkedjék a borhamisítás megbünte­téséről, ugy viszont kívánatos nálunk, hogy a szőlőtermelés és a bortermelés fejlődjék és a mi népünknek széles rétegei tiszta, egészséges bort is kapjanak ahhoz a tyúkhoz, amelyet az imént egyik-másik képviselőtársain emiitett IV. Henrik után, hogy legalább minden vasárnap az aszta­lon legyen. így én szintén, amint azt kívánom egy­részt, hogy a sajtó terén igenis vessük vissza azokat a borhamisításokat, azokat a mérges szeszeket távolítsuk el onnan, ép ugy kívánom és kell kívánnia mindannyiunknak másrészt azt, hogy a sajtó szabad és ment legyen minden politikai rendszer befolyásától, hogy a sajtó szabad közlője legyen az eszmének, mert csak így mozdíthatjuk elő népünknek politikai előre­haladását. Kénytelen vagyok méltányolni azt a ten­dencziát, amely már néhány év óta hazánkban is nyilvánult, azt a humánus európai tenden­cziát, amely a sajtótermékekkel való visszaélést korlátozni akarja, mert az nincs a sajtószabad­ság ellenében. Hiszen minden szabadság akkor jó, ha szabályozva van; de nem szabad azt rendszabályozni. És épen a kettő közti különb­séget nem látom az előttünk fekvő törvény­javaslatban. 1908 folyamán volt Parisban a pornográfia elleni kongresszus, onnan irányult meg főként az az irányzat, amely azután 1910-ben Zürichben és Parisban tartott állami értekezleten érte el tetőpontját. Nálunk Magyarországon is, azt mondha­tom, foglalkoztunk már több év óta éjien a pornográfia elleni küzdelemmel, foglalkozott nevezetesen vele az irodalmi és közművelődési társaság j)ornográfia elleni osztálya, melynek szerencsés voltam magam is tagja lenni. Enged­tessék meg nekem, hogy néhány szakembernek az értekezlet folyamán kifejtett nézetét fölol­vassam. Az e vita során már többször emiitett Tarnay János a következő véleményt adta: Sem czélom, — igy szólt, — hogy annak meg­katározását kíséreljem meg, mi a magyar tör­vény szerint fajtalan irat, vagy szemérmet sértő cselekedet. A törvényhozó, a biró, ha nem vesz­KÉPVH. NAPLÓ 1910 1915. XX. KÖTET. tette el a közérzülettől való kapcsolatot, defi­niczió nélkül is tudja e közkeletű szavak értel­mét és különösen a biró az adott esetben meg fogja találni azt a szempontot, amelyből az igy szóbajövő érdekek, különösen a művészi érdekek sérelme nélkül alkalmazhatja a törvényt. Gyakorlatilag nem is ezekről a problémákról van szó, — igy folytatja: A kérdés az, mikép lehet a minden kétséget kizárólag fajtalan ter­mékeket gyors r és hathatós módon ártalmatla­nokká tenni. És azt teszi hozzá: A nehézség abban rejlik, hogy a rendszabályokat össze kell egyeztetni a sajtószabadsággal, amelyet csorbí­tani nem akarok. Igen tisztelt képviselőház! Ezek oly eszmék, amelyek manapság világszerte mozgató eszmék. Ezek az eszmék megérlelődtek először a franczia társadalomban; ott a legszabadelvübb irányzattal vitettek tovább ezek az eszmék, mert a franczia társadalom belátta ezt az óriási erkölcsi vesze­delmet, melyet a nemzetre hozott azoknak a nem mondom, sajtótermékeknek, mert ezek nem méltók erre a névre, hanem ezeknek a mérges maszlagoknak terjesztése. A franczia törvényhozás ép ezeknél fogva volt kénytelen ezzel a tárgygyal foglalkozni. Igy pl. az 1882. augusztus 2-ki törvény alkalmá­ból. Ebben érvényesült először az a gondólat, hogy a fajtalan irodalmat nemcsak a j)eres eljá­rás tekintetében, hanem minden tekintetben ki kell venni a sajtótörvény határai alól, vagyis a fajtalan irodalom, a tudományos folyóiratok kivételével, jogilag megszűnt sajtótermék lenni. Ezzel kettős czélt értek el. Először is jobban hozzáférhettek a terjesztőkhöz és a fokozatos felelősség rendszerében járhattak el, másodszor majdnem kizárták a névleges felelősséget, az u. n. strohmann-rendszert, mert a részesség tekintetében a közönséges jog elveit alkal­mazva, a létrehozónak közreműködésére a Code pénale 65. czikke értelmében valamennyit fele­lősségre lehet vonni. E tekintetben épen ugy hangsulyoztatik, hogy a fajtalan iratok terjesztése ki van véve a sajtótermékre vonatkozó rendelkezések alól és ez nézetem szerint a probléma, amelyet meg kell oldani: Nekünk a sajtó számára a politikai sza­badságot teljes mértékben meg kell óvnunk, véde­nünk, de viszont azoknak a rongy termékeknek, amelyeket a franczia törvény mintegy kivesz a sajtótermékek fogalma alól, ezeknek a közérdek, a közerkölcsiség, a mi népünk, ifjúságunk neve­lése szempontjából ezeknek a leghathatósabb kor­látokat kell szabnunk. 1908 április 7-ón ismét törvény hozatott a pornográfia tárgyában, de ez főképen a sze­méremsértő cselekmény fogalmát terjeszti ki. Ezzel egyelőre be van fejezve a franczia törvényhozás működése, amellyel a pornográ­fiát a köztörvény uralma alá helyezte és ezek­kel az intézkedésekkel tényleg súlyos, nagy büntetések haramiának mindazokra, akik direkte 61

Next

/
Thumbnails
Contents