Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.

Ülésnapok - 1910-486

468 4X6. országos ülés 1913 deczember 15-én, hétfon. Ez világosan nincs kifejezve. Ha a minister ur ugy érti, amint szerintem másként nem is igen lehet érteni, akkor ezt világosabban kellene kiirni. A 12. §. azt a, nézetem szerint, egészen indokolatlan rendelkezést tartalmazza, hogy, ha időszaki lap árusittatik az utczán, akkor e lapok a terjesztéssel egyidejűleg a törvényhatóság első tisztviselőjénél, vagy ha a lap nem a törvényhatóság székhelyén jelenik meg, az illető közigazgatási hatóságnál bemutatandók. Bocsánatot kérek, a sajtóközlemény bemutattatik a királyi ügyésznél, aki az ellen, ha vétséget lát fenforogni, megteheti a megtorló intézkedéseket. De, hogy miért kellene a lapokat még a törvényhatóság első tisztviselőjénél is bemutatni, ennek semmiféle okát nem látom. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Sümegi Vilmos: Muszkaországban is megszüntették ! Bizony Ákos: Különösen nem értem, hogy ha nem a törvényhatóság székhelyén jelenik meg a lap, miért kellene azt bemutatni pl. a községi bírónak ? Sümegi Vilmos: Nem is ért hozzá ! Bizony Ákos: A törvényhatóság első tisztviselője, ha elolvassa a lapot és látja, hogy beleütközik a 11. §. rendelkezéseibe, elvonja az engedélyt és megakadályozza az utczai árusítást. Ezt még értem. A minister szempontjából ennek még van valami jogosultsága. Igaz, hogy csak e szempontból, mert nézetem szerint ez semmi egyéb, mint az előzetes czenzura. (ügy van! Tapsok a bal- és a szélsőbaloldalon.) De mit csinál az a községi biró, vagy szolgabíró, akinek nincs sem engedélyezési, sem visszavonási joga ? Egyszerűen a papírkosárba dobja, egyebet nem tehet. (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Zaklatás az egész !) A 13. §. foglalkozik az újságárusokkal. Igazolványtól teszi függővé, hogy valaki az utczán sajtóközleményeket árulhasson. Nem tudom megérteni, hogy mi köze a hatóságnak ahhoz, hogy a sajtótermékeket az utczán ki árulja. Ha veszedelem van a sajtótermék árulásában, akkor a veszedelem a sajtótermékben van, nem abban, aki árulja. Mi szükség van ehhez 18 éves életkorra és feddhetetlen előéletre ? Hát nem teljesen mindegy az, hogy az az egyén az utczán czipőzsinórt árul, vagy újságot í (ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Tökéletesen egyre megy. Különösen érthetetlennek tartom, hogy az újságárustól el kell vonni az igazol-, ványt akkor, ha egy esztendő alatt közrend elleni kihágást ismételten elkövet. Mi köze a közrend elleni kihágásnak a hirlapárusitáshoz ? (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Kenyérkereset !) Nem lehet-e közrend elleni kihágást elkövetni, ha nem árul újságot valaki ? Es mi ez ? Mellékbüntetés ad notam hivatalvesztés, hogy elvonják a hirlapárusitó engedélyt ? Sümegi Vilmos: Delegátus lehet. Ha a bíróság ki is mondja, hogy panamázik, akkor delegátus lehet, de újságárus nem. (Zaj) Bizony Ákos : A következő paragrafus tiltja a falragaszok kifüggesztését és leszakitását. Nem birom belátni, mi szükség van arra, hogy a falragaszok felragasztását és leszakitását sajtótörvényben szabályozzuk. Hiszen ez törvényhatósági szabályrendeletbe való dolog, (ügy van ! a baloldalon.) Benne is van minden szabályrendeletben, hogy hova lehet ragasztani a falragaszt és mit kell csinálni, ha kiragasztják, vagy ha letéjsik stbA falragaszokkal kapcsolatban nem vagyok tisztában azzal, hogy a kiragasztáshoz kell-e hatósági engedély, vagy sem. A 11. §. utolsó bekezdéséből ugy látszik, hogy engedély kell hozzá, azonban a 15. §-ból az ellenkezője tűnik ki. A 15. §. azt mondja, hogy nem szabad kiragasztani olyan falragaszt, amely a 11. §. 4. bekezdése szerint nem lenne engedélyezhető. Tehát nem azt mondja*, hog}^: »amely nem engedélyezett*, hanem azt, hogy »amely nem lenne engedélyezhető.» Ebből az látszik, hogy nem kell engedély a falragasz kiragasztásához. Ezt a bizonytalanságot mindenesetre el kell oszlatni. Ha nem kell engedély, akkor azt szeretném tudni, hogy az a szerencsétlen ember, aki kifüggeszti a falragaszt, hogyan fogja tudni, vájjon a törvényhatóság első tisztviselője a 11. §. értelmében kifüggeszthetőnek tartotta-e, vagy sem. Már pedig erre 600 korona pénzbüntetés van kiszabva. Ez pedig nem bolondság. Lovászy Márton : Kissé szabatosabb törvénycsinálást kérünk, minister ur ! Szalay László : Ártatlan szegény ! Bizony Ákos : A. 16. §. az időszaki lapok megindítása tárgyában szükséges bejelentéssel foglalkozik. Ennek értelmében — ami különben megfelel a mostani állapotnak — ha valaki időszaki lapot akar indítani, ezt a törvényhatóság első tisztviselőjónéi be kell jelentenie. Én ezt meghaladott álláspontnak tartom. Ez helyes volt 1848-ban, mert akkor egész más adminisztráczió volt, akkor a törvényhatóság első tisztviselője a törvényszéknek is elnöke volt, nanapság azonban,;

; mikor már a lapvállalatok ipari üzletek, a törvényszéknél kellene ezt bejelenteni, ép ugy, mint a czéget. Tökéletes czégjegyzési jelj éggel bir ez a dolog, semmi egyébbel. Nézetem szerint tehát a törvényhatóság első tisztviselőjének ehhez abszolúte semmi köze nincs. (Helyeslés a baloldalon.) A 17. §. foglalkozik azzal, hogy a kiadónak és a' szerkesztőnek milyen kvalifikáczióval kell bírnia és többek közt azt mondja, hogy nem lehet kiadó vagy szerkesztő az, aki aljas okból elkövetett vétség miatt három éven belül megbüntetve volt. Én nekem ez ellen az »aljas ok« kifejezés ellen van kifogásom. Ez az »aljas ok«, ugy képzelem, a turpis causának felel meg. Csakhogy a turpis eausa nem büntetőjogi, hanem magánjogi fogalom, amelynek rendkívül tág tere van. Turpis causa pl. a kártyanyereség is, amelyet pedig a közfelfogás aljasnak egyáltalán nem tart. Nézetem szerint, ha a minister ur akar itt valami intézkedést.