Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.
Ülésnapok - 1910-485
444 485. országos ülés 1913 deczember 6-án, szombaton (ügy van! jóbbjelöl.) mert ő, igenis, képzelhet olyan politikai magatartást is, amely a tisztviselői fegyelemmel ellenkezik. Tökéletesen áll, t. minister ur. Hanem hogyha olyan magatartást követ akár politikai, akár más indokból a tisztviselő, amely a tisztviselői fegyelemmel ellentétben áll, akkor méltóztassék őt fegyelmi utón felelősségre vonni és a maga fóruma elé vinni. Ez a dolog korroláriuma, nem pedig a titkos kabinet juszticziája egy alárendelt hivatali közegnek, amelynek intézkedését azután a t. minister ur vonakodik betekinteni és amelyre nézve minket vonakodik felvilágosítani. (Ugy van! bal felől.) Igenis, én védőszárnyaim alá veszem nem azokat a tisztviselőket, akik valamely politikai pártállást követnek, legyen az az enyém vagy másé, de kötelességemnek tartom legjobb tudásom szerint védőszárnyaim alá venni, védelmemben részesiteni mindazokat, akiken igazságtalanság, méltatlanság történt. Kötelességemnek tartom megvédeni a tisztviselőben is a polgári szabadságot és a polgári önérzetet. (Elénk helyeslés balfelöl.) Kötelességemnek tartom megvédeni a törvényességet a törvénytelenséggel szemben, a.szabadságot az elnyomás ellen, az adminisztráczió í árgyilagosságát annak politikai irányzatosr ágával szemben. Ezeket megvédeni nekem nemcsak jogom, hanem kötelességem és ezzel a szolgálat érdekei ellen nem vétek. Bocsánatot kérek t. kéj>viselőház, mi azt kivánjuk olyan tisztviselőktől, akiknek kezén nagy összegek mennek keresztül, akikre néha az utazónak életbiztonsága és vagyona van bizva, akik felelősségteljes állásokban működnek, bármely ága legyen az adiminisztrácziónak, mi azt kivánjuk tőlük, hogy ők minden kisértéssel szemben önérzetesek, becsületesek legyenek, azt kivánjuk, hogy olyanok legyenek, akik mindenkivel szemben magasan, fennen hordhadják fejüket és akkor azután, amikor politikai meggyőződésük érvényesítéséről van szó, amikor politikai meggyőződésüket akarják követni, akkor megalázzuk azzal, hogy az exiztenczia kérdését mellüknek szegezve, meggyőződésük megtagadására kényszeritjük, vájjon, ugyanaz az ember-e, aki előbb volt, amidőn meggyőződését szabadon követte ? (Taps a baloldalon.) Ez az, ami demoralizálja äz egész kormányzatot, az egész adminisztrácziót, az egész népet, amely a törvényesség és jogtisztelet iránti fogalmakat megzavarja bennük. Amidőn én ezen jelenségek ellen küzdök, akár nagyban, akár kicsinyben mutatkozzanak, akkor én az ország egyéb érdekei mellett is a hivatali tisztességnek és önérzetnek i érdekeit védem és miután a minister ur válasza — sajnálatomra — ezen magas szempontoknak nem felel meg, nem vehetem azt tudomásul. (Élénk helyeslés és éljenzés a baloldalon.) Elnök : Kivan a minister ur másodszor nyilatkőzni ? (Zaj a baloldalon.) Ha nyilatkozni nem | kivan . . . (Zaj balfelől.) Rakovszky István : Kivan ! Kivan ! (Zaj. El nők csenget.) Elnök : Csendet kérek ! B. Harkányi lános kereskedelemügyi minister: T. ház ! Méltóztassék megengedni, hogy csak igen röviden válaszoljak t. képviselőtársamnak, gróf Apponyi Albertnek a reflexióira. (Halljuk! Halljuk !) Mindenekelőtt meg kívánom jegyezni, hogy én határozottan hangsúlyoztam, hogy nem óhajtom sem magamat, sem ténykedésemet a parlament Ítélete alól kivonni. (Helyeslés jobbfelöl.) Továbbá talán abból a tényből is méltóztatott meggyőződni, hogy tudomásom van az Aradon történtekről, hogy bátor voltam igen tisztelt képviselőtársam reflexióira annyit megjegyezni, hogy igenis áthelyeztettek olyanok is, akik a ministerelnök úrra szavaztak. Fernbach Károly : De Budapestre ! B. Podmaniczky Endre : Honnan tudja ? (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! B. Harkányi János kereskedelemügyi minister: Igenis fentartom, azt hogy a szóba hozott esetnél nem helyes és nem szándékozom a házat a részletekbe is beavatni, (Zaj a baloldalon.) minthogy nézetem szerint kizárólag az ón kötelességem ezzel foglalkozni és az én felelősségemre történik. Kérem a tisztelt házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök : Kivan a képviselő ur viszonválaszszal élni ? Gr. Apponyi A'foert: T. képviselőház ! További eligazodásunk szempontjából igen kivánatos volna tudni, hogy a kormánynak mi a rendszeres felfogása az adminisztráczió menetére vonatkozó interpellácziókkal szemben, mert egy félórával ezelőtt az igen tisztelt igazságügyminister ur egyetlen adminisztratív eset összes előzményeit és minden mellékkérdéseit részletesen magyarázta, az aktákat a ház asztalára tette le. egy félórával később pedig az igen tisztelt kereskedelemügyi minister ur felelősségére hivatkozva — még pedig oly módon, hogy a felelősségre vonásnak útját előre elzárta — azt mondja, hogy nem helyes és nem czélszerü az adminisztráczió egyes intézkedéseivel foglalkoztatni a házat, s ő ezt nem is fogja tenni. Nekem tehát azokra, amiket a minister ur mondott, nincsen egyéb megjegyzésem, mint az, hogy igen kivánatos volna és ajánlom ezt a legközelebbi ministertanács egyik pontjául, ha a t. minister urak egymás között tisztáznák, hogy minő eljárást szándékoznak követni a jövőbenielőterjesztendő és az adminisztráczióra vonatkozó interpellácziókkal szemben. (Elénk helyeslés és taps a baloldalon.) Elnök : Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : Tudomásul veszi-e a t. ház . . . (Nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.)
