Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.

Ülésnapok - 1910-483

483. országos ülés Í913 no vémber 29-m, szombaton. 381 toztassék kifejezéseiben a parlamentáris illem I kereteihez tartani magát. Lovászy Márton: Én ? (Felkiáltások a jobb­oldalon : Igen!) Hát nem folytatom tovább. Egyszerűen előterjesztem interpellácziómat. Nem is tartom szükségesnek a t. minister urat arra kérni, hogy erre az interpelláczióra mielőbb válaszoljon, meg vagyok győződve arról, hogy a minister ur hamarosan válaszolni fog, mert itt egyenesen az igen tisztelt minister ur reputácziója forog koczkán. (Élénk ellenmondás jobbfelől. Igaz! Ügy van.' a bal- és a szélsőbal­oldalon.) Még csak egyet jegyzek meg. Az igen tisztelt minister ur beszédében felemiitette azt az igen szép és dicséretes szoká­sát, hogy imádkozni szokott és lelkiismeretével számot szokott vetni. (Mozgás jobbfelől.) Én csak arra, kérem, hogy a legközelebbi alkalommal, mikor a maga lelkiismeretével ismét számot vet, (Zaj jobbfelől.) legyen szives ebbe a számadásba belevenni azt, hogy politikai okokból egy sze­rencsétlen családot az anyagi romlásba bele­taszított. (Zaj jobbfelől. Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ezek után a következő interpellácziót in­tézem a t. igazságügyminister urhoz (olvassa): »Mi indította a t. igazságügyminister urat arra, hogy Vig Aladár bácsalmási királyi járás­birósági végrehajtót Szentgotthárdra, sokkal kisebb jövedelmű állásra helyezte át? Másodszor, van-e tudomása, arról, hogy nevezett ellen hivatali működéséből kifolyólag kifogás nincs, ellene fegyelmi eljárás nem folyik és igy miután nevezett a függetlenségi és 48-as párt lelkes tagja, áthelyezése a politikai üldö­zés jogos látszatát kelti fel? Végül van-e tudomása a t. igazságügy­minister urnak arról, hogy nevezett áthelyezését nem kérte és igy az áthelyezést elrendelő ren­deletnek az a kifejezése, hogy az áthelyezés saját kérelmére törtónt, a valósággal homlokegyenest ellenkezik?* (Helyeslés és éljenzés a szélsőbal­oldalon.) Elnök: Az igazságügyminister ur kivan nyilatkozni. Balogh Jenő igazságügyminister: T. ház! Egészen röviden és teljes nyíltsággal leszek bátor az interpelláczióra válaszolni. (Halljuk! Halljuk!) Nagyon örültem volna, ha a mélyen t. kéjjviselő ur szives lett volna interpelláczió­jának bejelentésekor közelebbről megjelölni az ügyet, mert akkor módomban lett volna az aktáknak előleges megtekintése után — mert méltóztatnak megengedni, hogy mindent nem tai-thatok a fejemben — azonnal részletesen nyilatkozni. Megvallom, én azt hittem, hogy egy belényesi járásbirónak Berettyóújfalura való áthelyezéséről van szó. (Felkiáltások a szélső­baloldalon: Olyan is van? Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! Balogh Jenő igazságügyminister: Az igaz­ságügyministeriumban évenként, azt hiszem, százhetvenhatezeret meghaladó iktatmány van; 10—20, vagy még több elnöki ügydarabot inté­zek el naponként. Ezek között az Írnoki és végrehajtói áthelyezések igen nagy számban for­dulnak elő. A t. ház bölcsessége és a t. ellen­zék méltányossága bizonyára belátja, hogy min­den esetnek összes részleteire nem emlékezhe­tem. Az utóbbi hónapokból két végrehajtói áthelyezésre emlékszem, amely hivatalból tör­tént. Az e^yik volt a hatvani járásbirósági végrehajtónak, Kádár Eerencznek az áthelye­zése, akire nézve — az adatok rendelkezésemre állanak, akárkinek szolgálhatok velük — az ottani izraelita hitközség panaszolta, . . . Fernbach Károly : Nem tartozik ide! ' Balogh Jenő igazságügyminister: ... hogy az ottani izraelitákat az általa szerkesztett lapban ismételten durván megtámadta. Ez az áthelye­zés a más felekezet ellen irányuló folytonos támadások miatt történt. A másik a bácsalmási áthelyezés, -Vig Aladáré, amelyre vonatkozólag egyáltalában nem volt még csak tudomásom közvetlen, sem közvetett utón arról, hogy neve­zett a függetlenségi és 48-as párt agilis tagja. Honnan tudjam én ezt minden végrehajtóról ? (Elénk derültség.) Nem tudom azt sem, hogy neki ingatlana van Bácsalmáson vagy hogy ebből az áthelye­zésből kára volt. Én, ha emlékezetem nem csal, ugy voltam informálva, hogy a a illető össze­férhetlen izgága egyén, akinek az áthelye­zése emiatt kívánatos. Ha ez az informáczió téves, méltóztassék meggyőződve lenni a kép­viselő urnak, az illető végrehajtónak nem is volt szükséges ezt a nagy apparátust igénybe vennie, mert bármely kihallgatási napon szíve­sen álltam volna neki is ép ugy, mint 80—90 hivatalnoknak és hivatalszolgának rendelkezé­sére délelőtt 11-től délután 2-ig, három órán keresztül; meghallgattam volna baját, panaszát ós ha valóban méltatlanság történt, én majd megvizsgálom az ügyet, méltóztassék nyugodt lenni a mélyen tisztelt képviselő urnak, tudni fogom kötelességemet, hogy egy nem kellő in­formáczió alapján tett intézkedésemet reparál­jam. (Helyeslés.) Ami a dolog másik részét illeti, a kiad­mányban előforduló tévedést illeti, az nem az én hibám, de azért én azt rendkívül restellem, mert a folyó év eleje óta folyó munkámban nem hiszem, hogy más esetben előfordult volna. Az igazságügyministerium ügyosztályainak mű­ködése, különösen az elnöki osztály működése, annyira példaszerű és annyira minden kifogáson felül álló, hogy itt abszolúte nem lehet szó másról, mint egy hlankettának téves felhaszná­lásáról vagy egyszerű iráshibáról. Minden át­helyezés ép ugy, mint minden kinevezés, oly­képen intéztetik el, — ebben a perczben is

Next

/
Thumbnails
Contents