Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.

Ülésnapok - 1910-483

354 4H3. országos ülés 1913 november 29-én, szombaton. intézkedéseit, pedig ha a 48-iki törvény intézkedéseiből az évtizedek folyamán a gyakorlatban valami minden tekintetben bevált, ugy az elsősorban épen a fokozatos felelősség elve, amely ellen senki kifogást nem emel, (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Mert hiszen a legritkább esetek közé tartozik az, hogy az a szerkesztő vagy lapkiadó strohmannt állítson maga helyett, ki azt a büntetést elszenvedje és a legritkább esetek közé tartozik, hogy e tekintetben visszaélések adhatnák elő magukat. Mikor a javaslat a fokozatos felelősség elvén kiépült és bevált intézményt felforgatja és — mint az indokolás mondja — vegyes rendszert hoz be, amilyen sehol a világon nincs, mert ez nem egyezik sem a belga, sem a német rendszerrel, (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) akkor tulaj donképen a javasolt intézkedésnek czélja nem egyéb, mint hogy leplezve, elrejtve behozza az inkvizieziót, (Élénk, helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) behozza az üldözés lehetőségét. (Igaz I Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mert a javaslatnak ez a rendelkezése módot és lehetőséget ad a mindenkori kormányhatalomnak arra, hogy bármely szerkesztőségbe betörhessen, házkutatás tartson . . . (Igaz! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Kúti Béla: Politikai boszuját töltse ! Posgay Miklós: Hogy bosszút álljon! Preszly Elemér : . . . keresse a szerzőt és a kéziratot, ne elégedjék meg azzal, hogy neki a szerzőt és a kéziratot a szerkesztőség előre kiadja, hanem bármikor ezt mondhassa : én a czikk stílusából azt látom, hogy ezt más valaki irta. (Ugy van ! Igaz ! a szélsőbaloldalon.) Ez már maga ok arra, hogy a javaslat ezen intézményével szemben bizalmatlansággal viselkedjünk és ragaszkodjunk a 48-iki törvényben kipróbált intézmény meghagyásához. (Helyeslés a. szélsőbaloldalon.) Maga a javaslat indokolása elismeri, hogy a 48-iki törvénynek vannak az életben bevált nagyon helyes, nagyon fontos és jó intézkedései és ezen javaslat beterjesztését azzal indokolja, hogy részben az egyes intézkedések elévültek s nem felelnek meg a mai viszonyoknak, részben a modern élet és a modern sajtó azt eredményezte, hogy vannak .dolgok, amikről a régi sajtótörvény nem intézkedik. Amikor ezt a magam részéről elfogadom, — mert természetes dolog, hogy 48 óta egészen uj világ támadt körülöttünk, és a 48-iki törvényhozás előtt nem lebeghetett az a szempont, amely a mai sajtóval szemben, kell hogy szemünk előtt lebegjen — akkor legalább azt tették volna a javaslat kodifikátorai, hogy a 48-iki törvénynek az életben kipróbált helyes intézkedéseit : mint a fokozatos felelősség kérdése, a lapbejelentés és a tudomásvétel kérdése, hagyták volna meg. De ezekben a kérdésekben is uj intézkedésekkel állottak elő, olyanokkal, amelyek nyilvánvalóvá teszik, hogy itt tulaj donképen nem a sajtó stílusának, nívójának emeléséről van szó, i (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) hanem igenis arról van szó, hogy egy törvény legyen a hatalomnak, a hatóságnak a kezében, amelylyel a sajtóra akkor üthessen, amikor akar. (Ugy van! Ugy van! Taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Posgay Miklós: A sajtójavaslat bosszúállás a panamák leleplezéséért. Preszly Elemér: Olvasom és hallom mindennap, amikor az elnöki előterjesztések után a sajtójavaslat tárgyalására sor kerül, hogy ugy méltóztatnak ezt a háznak bejelenteni, hogy most tárgyalni fogjuk a sajtóról szóló javaslatot és ezzel egyidejűleg és egyidőben Lovászy Márton indítványát. Ezt mindig bizonyos humorral fogadom, mert Lovászy Márton indítványa talán ott feküdnék a poros könyvek között és sohasem került volna rá a sor, ha nem jutott volna eszébe a t. kormánynak, a t. uraknak a sajtót megreformálni. De ezzel ne méltóztassanak valami alibit igazolni. Hiszen élénken emlékszünk rá, hogy Lovászy Márton javaslata milyen időben, milyen alkalomból és milyen indokból került a ház elé. Akkor került a ház elé, mikor a Khuen-kormány »A Nap* kolportázs jogát egy ízben megvonta és épen a kolportázs szabályozásának kérdése volt az, amely Lovászy Márton, indítványának beterjesztésére késztette. Ha tehát önök ma olyan szeretettel és elismeréssel hivatkoznak Lovászy Márton indítványára, méltóztassanak a kolportázs kérdését akként szabályozni, ahogy azt Lovászy Márton indítványa akarta. (Élénk helyeslés bclfdől.) Beck Lajos: Sem előadó, sem szakminister nincs itt ! Tessék behívni a szakministert és az előadót. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Sümegi Vilmos: Itt van Tisza, ő dirigál! Egy hang (balfelől) : Az atyaúristen ! Preszly Elemér : Hiszen a kolportázs kérdésénél nem kell abból a szempontból kiindulnunk, hogy vannak esetleg egyes olcsó sajtótermékek, amelyek nincsenek azon a nivón, amelyen mi azt szeretnők, hanem méltóztassék abból a szempontból kiindulni, hogy épen ezek a krajezáros és kétkrajezáros sajtótermékek Magyarországon a kultúra tenyésztésének leghatalmasabb, legerősebb eszközei. Ezek a lapok voltak azok épen a fürgeségük, gyorsaságuk és olcsóságuk révén, amelyek Magyarországon elterjesztették a lapolvasás szeretetét. Amig nem volt ez az utczai árusítás, amíg nem szállították oda a házába annak a magyar gazdának a lapot, már a veleszületett kényelemszeretetből kifolyólag is a legritkább esetek közé tartozott az, hogy ő előfizessen egy újságra. De most, amikor odaviszik házához reggel, vagy minden utczasarkon megveheti azt a 2 krajezáros újságot, meg is veszi és számtalanszor látjuk és tapasztaljuk nap-nap után azt, hogy amikor a mezőre megy az a földmives ember, vagy a mezőről hazajön, az újság a kezében van. Épen azért mondom, hogy ha talán vannak is visszaélések és némelykor talán nem is helyeselhető a hangja ennek a boulevard-