Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.
Ülésnapok - 1910-482
4&2. országos ülés 19Í3 november 28-án, pénteken. 333 helyezés tárgyában az igazságügyminister úrhoz.« (Felkiáltások jobbfelől: Milyen ?) Nincs közelebbi adat. (Olvassa) : >>November 27-ikéről Huszár Károly (sárvári) : a munkanélküliek ügyében a ministerelnök, a belügyminister és kereskedelemügyi minister urakhoz ; november 27-ikéről dr. Ráth Endre : a ministerelnök aradi képviselővé választása és az aradi Neumann-esalád bárósitása tárgyában a ministerelnök úrhoz.« (Derültség jobhfelőí.) Elnök : Az interpellácziókra a tárgyalásra szánt idő letelte előtt fél órával, vagyis fél hat órakor fogunk áttérni. Megteszem a t. háznak na jDÍrendj avaslatomat. Javaslom, hogy a t. ház a legközelebbi ülését holnap, szombaton, november 29-én, délelőtt 10 órakor tartsa. Annak napirendje legyen a mai napirend : a sajtóról szóló törvényjavaslat, ezzel kapcsolatban Lovászy Márton képviselő indítványa a sajtótermékek szabad terjesztéséről alkotandó törvény tárgyában, aztán, mint mondtam, az interpellácziók. Méltóztatnak hozzájárulni ? (Igen !) A napirendi indítványt elfogadottnak jelenteni ki Napirend szerint következik az összeférhetlenségi itélő-bizottság 12 rendes és 3 póttagjának kisorsolása Hegedüs Lóránt és Mándy Samu képviselők összeférhetlenségi ügyében. Barta Ödön : Szót kérek! Szabad hozzászólnom ? Elnök: Mihez ? Barta Ödön : A házszabályok 209. §-a értelmében . Elnök : Megengedi a t. ház ? (Meg I Halljuk ! Halljuk !) Méltóztassék ! Barta Ödön : A házszabályok helyes alkalmazása felett rendelkezik a 209. §. Ennél a kérdésnél, amelyet a t. elnök ur napirendre tüzöttnek állit, a házszabályoknak egy igen kényes kérdésével állunk szemben. Két összeférhetlenségi eset van bejelentve. Lehetetlennek tartom, hogy akár az összeférhetlenségi törvény szellemével, akár az összeférhetlenségi eljárásnak a házszabályokban lefektetett elvével összeegyeztethető és keresztülvihető volna, hogy két összeférhetlenségi ügyben, két képviselő ügyében egy egyszerre és egyidejűleg kisorsolt jury ítélkezhessek. Lehetetlen pedig ez azért, mert eltekintve a házszabályoknak idevonatkozó rendelkezésétől (Halljuk! Halljuk!) és pedig a házszabályok 164. és 145. §-ait értem, amelyek mindenütt egyes számban beszélnek arról a kéjDviselőről, akinek összeférhetlenségi ügyében sorsolás eszközlendő lesz, mondom, eltekintve ettől, én, — bocsánatot kérek a kifejezésért — abszurdumnak tartom, hogy két egyénnek a sorsra bízott ügye oly módon intéztessék el, hogy a kettőnek egymáshoz egyáltalán nem tartozó sorsa mégis összeköttettessék. Az esküdtszéki eljárás során az esküdtszéknél a kisorsolás mellett még egy reparativ eljárás van, mert minden vádlottnak a maga ügyére nézve van visszavetési joga. (Zaj. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek! Barta Ödön: Az összeférhetlenségi jurynél azonban egyenesen tisztán és kizárólag az illető egyén sorsára van bízva a dolog, az dönt, a sors dönti el, hogy kik legyenek a bírák, vagy amint az előbb volt szerencsém magánkörben elmondani: sors bona nihil aliud, más nem folyik bele. Két egyénnek egymáshoz nem tartozó sorsát mesterségesen egyesíteni nem lehet. Ellenkezik ez az itélőbizottságokra vonatkozó rendelkezésekkel. Ellenkezik egyébképen is. A házszabályok előírják, hogy a kisorsolt bíró, vagyis jury-tag, ha a kisorsolás után észreveszi, hogy ő az illető ügyben érdekelt, az illetővel szemben érdekeltségi kifogás alá eshetik és hogy ennélfogva kizárási ok forog fenn reá nézve: ezt nyomban bejelenti és akkor helyette más sorsoltatik ki. A fenforgo esetben — a nevek nem határoznak, de mégis megnevezem — Hegedüs Lóránt és Mándy Samu képviselő urak ügyei kerülnek döntés alá. Már most, ha valakinek Hegedüs Loránttal van összeköttetése, ngy hogy ez rá nézve kizárási okot képez, hogy jut a másik képviselő ahhoz, hogy amiatt az ö javára kisorsolt bíró helyett másikat sorsoljanak ? Tisztelettel kérem tehát, hogy a házszabály szellemének és rendelkezésének és az itélőbirák függetlenségének szempontjából akként méltóztassék intézkedni, hogy mindegyik ügyben különkülön méltóztassék a juryt kisorsolni. (Helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Elnök : Tisztelt ház ! Méltóztassék megengedni, hogy néhány szóval megvilágítsam azokat, amiket a képviselő ur szóvá tett. Elsősorban konstatálni kívánom, hogy a házszabályokban semmiféle tiltó akadály, rendelkezés, arra vonatkozólag, hogy egy jury több ügyet is letárgyaljon, nincs. Barta Ödön: Megengedő sínes. (TJgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Vertán Endre: Kumulálni nem lehet! Elnök: Yertán Endre képviselő urat rendreutasítom. Nincs joga az elnököt előadásában félbeszakítani. Másodsorban utalok, amint rendesen ily alkalommal szokott megtörténni, a ház gyakorlatára, t. i. arra, hogy volt ugyan több eset arra, hogy külön jury elé utaltattak az elintézés alá kerülő ily összeférhetlenségi ügyek, de volt eset arra is és pedig a közelmúltban, amikor két képviselő ellen bejelentett összeférhetlenségi ügy igenis egy zsűri elé utaltatott, így tehát nem ez az első eset. Különben is azt hiszem, hogy ennek a kérdésnek feltevése idejét multa, miután a ház határozatával a jury kisorsolása már ki lett
