Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.

Ülésnapok - 1910-473

24 473. országos ülés 1913 Mert akkor igazán áll az (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk ! balfelöl.), amit az igen t. elő­adó ur emiitett, hogy magát a lirát is büntetés alá veszik, mert ne tagadjuk, az egész lira, a regény­irodalom és szépirodalom legnagyobb része, leg­alább is burkoltan, a szerelemmel bizonyos vonat­kozásban van. (Élénk tetszés, derültség és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) A kihágások büntetésénél nagyon helyesen járt el az igazságügyi bizottság, amikor a 29. §-nál az elzárási büntetéseket pénzbüntetésre vál­toztatta át, habár a megállapított pénzbüntetés mértéke is magas, amiként ezt a ministerium maga is elismerte, amikor kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetést javasolt csupán az utólagos módo­sításnál. A törvényjavaslat 31. §-ánál meg kell jegyez­nem, hogy merőben helytelennek tartom a köz­igazgatási hatóságoknak a sajtójogban kihágá­sok elbirálására egyáltalában adott hatáskörét. (Helyeslés a baloldalon.) A közigazgatási ható­ságoknak kihágási hatáskörrel való felruhá­zásaindokolt lehet ott, ahol kellő számú birói közeg nem áll rendelkezésre ; de éppen a sajtó­kihágások olyan természetűek, hogy feltétlen bizo­nyossággal megállapítható, hogy olyan helyeken, ahol egyáltalában lehet sajtókihágásról szó, van a közelben biróság, ha más nem, járásbíróság. (Igaz! Vgy van ! bálfdől.) Méltóztassék tehát a sajtót a rendőrséggel és a közgazgatási hatósággal való ezen nagyon áldatlan kapcsolattól lehetőleg mentesíteni, és méltóztassék a bíráskodást az összes kihágások felett, nem megosztva királyi járásbíró­ságok és közigazgatási hatóságok között, hanem általában a királyi járásbíróságok hatáskörébe utalni. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) A sajtójogi felelősség dolgában, — az egész­nek a felelősség a tengelye — (Zaj jobbfelól. Hall­juk ! Halljuk ! a baloldalon.) azt mondj elő­adó ur, hogy mi túlhaladjuk a negyvennyolczat, mert a mi felelősségi rendszerünk sokkal kiválóbb és jobb, mint az, amelyet az 1848. évi XVIII. t.-cz. megállapít. (Derültség a baloldalon.) Be­vallom, én olyan szerény ember vagyok, hogy beérjem az 1848. évi XVIII. t.-cz.-ben megálla­pított fokozatossági rendszerrel, s ezenkívül azon a véleményen vagyok, hogy ilyen súlyos kérdés, mint amilyen a sajtójogi felelősség kérdése, olyan időkben, mint amilyenben ma élünk, nem tár­gyalható, (Igaz! Vgy van ! a bal- és a szélsőbal­oldalon. Ellentmondások jobbfelöl.) amelyeket az előadó ur ugyan békés időnek nevez, talán tekin­tettel arra, hogy az oroszok nincsenek a nya­kunkon, mint 1849-ben, (Derültség a baloldalon.) amely idők azonban kissé mégis abnormisak, (Igaz f ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) ennyiben talán megegyezünk, — s azt hiszem, hogjr ilyen problémák megoldására ez a kor talán a legkevésbbé alkalmas. (Igaz! Vgy van ! a bal- és a szélsőbáloldalon. Ellenmondások jobbfelól.) És itt elsősorban mentesítenem kell Kenedi Géza t, képviselőtársamat azon gyanúsítás alól, november 11-én, kedden. mintha ő azok között lett volna, akik ezen famózus sajtójogi javaslat megalkotásában mint anonim szerzők — hogy a javaslat kifejezését használjam — vagy adatközlők vagy szövegezők vagy elő­mozdítók részt vettek. Mert kezemben van a »Jogállam«-nak 1913. évi februári száma, amely­ben annak bizonyítására, hogy nemo profeta in patria sua, azt mondja t. képviselőtársam, hogy nem valószínű, sőt nem is kívánatos ily nagy reformokhoz nyúlni, a megoldatlan problémáktól amugyis súlyosan megterhelt jelén korban ; a sajtó­jog lényege, t. i. a felelősségi rendszer és az esküdt­széki bíráskodás, ma is megvan és alighanem még hosszú ideig meg is fog maradni ugy, ahogy meg­van. (Mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) Hát kérem, t. képviselő ur, igaz, hogy mind­nyájunkat érhet baleset, (Felkiáltások a szélső­baloldalon : Lépjen ki a munkapártból!) de a t. képviselő ur valóban rossz prófétának bizonyult, és épen azért kellett őt nyilván: san mentesítenem, mert a képviselő ur 1913 február havában nem­csak nem sejtette, hogy. lesz esküdtszéki reform, nemcsak nem sejtette, hogy lesz sajtóreform, a felelősségi rendszer gyökeres megváltoztatásával, sőt nem is tartotta kívánatosnak, hogy legyen, sőt kijelentette, hogy ily problémákhoz ne nyúl­junk hozzá, ami különben helyes jogászi felfogás. Kenedi Géza: Majd beszélünk róla ! (Moz­gás. Elnök csenget.) Vázsonyi ViiniOS : T. ház ! Ez a javaslat a sajtójogi felelősség kérdésében ismét litszatra dolgozik. Olyan arczot vág ez a 32. §., olyan régi jó 48-ai arczot, mintha az az 1848: XVIII. t.-czikkben lefektetett elveknek volna következ­ménye. Csekélyke kis különbség az egész. Először is kimondja a 32. §. első bekezdése : hogy sajtó utján elkövetett bűntett, vétség vagy kihágás azon bűncselekmény, amelynek tény­álladékát a sajtótermék tartalma foglalja magában. Ez olyan ártatlan kis megjegyzés. Oly általános. akadémikus, tradáló megjegyzésnek látszik; a konzekvencziája azonban az, hogy e megjegyzés révén most ismét a deliktumok egy részét kiveszi egyáltalában a sajtójog köréből, azokat köz­deliktumokká teszi és így kiveszi őket az esküdt­bíróság hatásköréből. Ha az 1880 : XXXVII. t.-cz. 7. §-a, a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló törvény, maga a büntetőtörvénykönyv, csak oly értelmezést enged meg, hogy sajtódeliktum mindaz, ami nyomtatvány utján követtetett el: most ez értelmezés szerint csak az sajtódeliktum. aminek tartalma állapítja meg a deliktumot. A minek azonban nem a tartalma állapítja meg a sajtódeliktumot, ahol a közlés csak a deliktum elkövetésének specíiális módja és eszköze, ott ő külön sajtódeliktumot többé el nem ismer, vagyis itt a büntetőtörvénykönyv 327. §-a a levél- és távirattitok megsértése, a 328. §. : a hivatásbeli titok felfedezése, a 479. §. : a hivatali titok eláru­lása ós már most a közlés ebben az esetben. .. Kenedi Géza : A zsarolás ! Vázsonyi Vilmos : A zsarolás nagyon nehezen

Next

/
Thumbnails
Contents