Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.

Ülésnapok - 1910-481

Í81. országos ülés 1913 november 27-én, csütörtökön. •299 sék és hogy minden polgár a maga részére megszerezhesse. Tehát ha én azt a hasonlatot, amelyet Rakovszky Iván t. képviselőtársam a túloldalnak oly nagy tetszés mellett előadott, átváltoztatom és erre az eljárásra apjriikáloni, akkor azt hiszem, közelebb állok az igazsághoz, mint állott Rakovszky Iván t. képviselőtársam akkor, mikor ezt a hasonlatot itt elmondotta. (Igaz! TJgy van ! balfelöl.) Ami azután t. képviselőtársam további fejtegetéseit illeti, azokra is leszek bátor röviden kiterjeszkedni. (Halljuk! balfelöl.) Azt mondja t. képviselőtársam, hogy valamennyien tisztában vagyunk a czenzura lényegével. Hogy szó szerint idézzem kifejezéseit (olvassa) : »A sajtószabadság megölése a czenzura, mert a sajtőszabp^dság abból áll, hogy megírhassam és közzétehessem azt, amit akarok. De ha meg lehet irnom azt, amit akarok és közzé lehet azt tennem, ami nekem tetszik, akkor a sajtószabadság megöléséről beszélni nem lehet.« És ehhez nagyon tapsolt a t. munkapárt és a t. túloldal. Hát ezt én is vallom és igazán sajátságos, hogy épen t. képviselőtársam állapítja meg, hogy a czenzura a sajtószabadság megölése . . . Sümegi, Vilmos: Az is! Hegyi Árpád: ... sőt a sajtótermékek terjeszthetésének akadálya szintén a sajtószabadság megölése, vagyis sajtószabadság ellenkezője. Ha igy áll ez a tézis, — ós ezt én is elfogadom — akkor, kérdem a t. képviselő urat, mi módon lehet mégis abban a helyzetben, hogy jiártolja a törvényjavaslatot, mikor pedig a törvényjavaslatban be van hozva a czenzura és meg van akadályozva a terjeszthetés szabadsága? Rakovszky Iván: Kolportázs és közzététel nem egy fogalom! Lovászy Márton: Rendre! (Elnök csenget.) Hegyi Árpád: Kérem, a czenzuráról volt sző. Hogy megértsük egymást, én idézem a képviselő ur szavait. Nem lehet köztünk félreértés. Azt méltóztatott mondani, bogy, ugyebár, mindenki tisztában van a czenzura lényegével. Ez a prevencziónak — mondotta képviselőtársam — legtipikusabb esete, ez valóban a sajtószabadság megölése, inert hiszen a sajtószabadság abban áll, hogy megírhassam és közzétehessem azt, amit akarok. Ellenben, hogy az esetleg elkövetett bűncselekményekért büntetőjogilag felelőssé tétessék az. aki büntetendő cselekményt követ el, az a dolog természetéből következik és az utólagos büntetőjogi felelősség ellen erről az oldalról sem tétetett kifogás sohasem. Már pedig a czenzura tényleg benne van ebben a törvényjavaslatban és eszerint tényleg igaza van Rakovszky Iván t. képviselőtársamnak, amikor azt állítja, hogy a czenzura egyenesen a sajtószabadság lehetetlenné tétele és megakadályozása,. Erre nézve világosan szól a javaslat 11., 12. és 15. §-a is. Hogy azután a czenzurát milyen formában gyakorolja a közigazgatási hatóság, erre vonatkozólag méltóztatott azt a közbeszólást tenni, hogy a kolportázs és a terjesztés, valamint a gondolat szabadsága különböző dolgok. Természetes, hogy ezek különbözőek. A csibe és a tyúk között is^van különbség, mint már a név is elárulja. Épen igy ezen fogalmak közt is van különbség. Azonban hogy a czenzura tényleg fennáll, azt mutatja a 11. §., mely világosan azt mondja, hogy olyan sajtótermék utczai terjesztéséhez, amely a közrendet vagy a közerkölcsiséget sérti vagy veszélyezteti, hatósági engedélyre van szükség. Már most azáltal, hogy a sajtóterméket tartalmának bírálata előtt terjeszteni nem lehet, az igazságügyminister ur bölcsen beburkolta a czenzurát abba a két szóba, amelyben kimondta, hogy a terjesztés előtt a sajtótermék tartalmát a közerkölcsiség vagy közrend szempontjából a közigazgatási hatóságnak kell megvizsgálnia. Rakovszky Iván: A terjesztés előtt! Hegyi Árpád: Igen a terjesztés előtt, mert addig nem lehet terjeszteni, amint a falragaszt sem lehet felragasztani, mielőtt a közigazgatási hatóság annak tartalmát el nem bírálta. A közigazgatási hatóságra van tehát bizva a, tartalomnak a terjesztés előtt a közrend és a közerkölcsiség szempontjából való átvizsgálása erről az oldalról jíedig már — nem akarok ismétlésbe esni — számtalan esetben és kimerítő módon, sőt oktató példákkal is illusztrálva, be lett bizonyítva, hogy az a körülmény, hogy a közerkölcsiség és a közrendészet szempontjából a közigazgatási hatóságnak a sajtótermék tartalmát illetőleg, elbírálási joga van annak terjesztbetési joga előtt, nyilvánvalóan a czenzurát foglalja magában, (Igaz! (Igy van! a baloldalon.) mert hogyha ón akármilyen sajtóterméket terjeszteni akarok, azt megelőzőleg tartalmát illetőleg a közigazgatási hatóság bírálata alá kell bocsátanom. Ez czenzura, s aki az ellen tusakodik, az az elismert igazság ellen tusakodik, melyet leczáfolni nem lehet. (Igaz! TJgy van! Élénk helyeslés a baloldalon.) Hogy visszatérjek Rakovszky Iván t. képviselőtársam beszédének bírálatára, nyilvánvaló, hogy akkor, amikor a munkapárt nagy mértékben helyeselt Rakovszky Iván t. képviselőtársam ezen kijelentéséhez, (Felkiáltások a baloldalon : Mit csináljanak!) voltaképen nekünk adott igazat, mert világosan bizonyította azzal az elismerésével, anielylyel a felszólaló képviselő ur beszédét fogadta, hogy igenis a czenzura intézményes behozatalával sajtószabadságról beszélni nem lehet, mert a czenzura annak épen ellenkezője s egyenesen arra való. hogy véleményszabadságában és a véleményszabadság terjesztésében bárki is korlátozva legyen. (Igaz! TJgy van! Helyeslés a baloldalon.) Polónyi Géza t. képviselőtársam imént elhangzott nagyszabású, jogi fejtegetésekben érté38*