Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.

Ülésnapok - 1910-473

16 473. országos ülés 1913 alap egész magatartását a jövőre nézve megfigyelhesse, hogy az irányadó legyen — a bemutatás elmaradásának sem volt egyéb szankcziója, mint egyszerűen egy végzés, figyelmeztetés, hogy tessék beadni azt a példányt, mert különben a kolportázsjog meg fog vonatni. A közigazgatási hatóságok ezt a legenyhébben kezelték. Ismerek esetet, hogy egy kolportázs-lap tulajdonosa húsz esetben elmulasztotta az egyes példányok bemutatását és mégsem vonatott meg tőle az engedély. (Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Már most a törvénybe iktatjuk azt, hogy a terjesztéssel egyidejűleg be kell mutatni azt a lapot, de nyomban czenzurázzuk és betilthatjuk. (Felkiáltások a baloldalon: Botbüntetés!) Eddig ez nem volt, ez nóvum. Hogy azonban mit ért azalatt a javaslat, hogy a hatóság a joghatóságit 3,Iá esö területnek egy részére is megtilthatja a terjesztést, nem értem. Balogh Jenő igazságügyminister: Majd megmondom. Vázsonyi Vilmos: Én ngy gondoltam, hogy ha például egy oláh lap izgat a közrend ellen, akkor csak ott tiltják meg ennek az orgánumnak a terjesztését, ahol oláhok laknak, de a magyarok, akik nem értenek oláhul, szabadon olvashatják. (Derültség a baloldalon. Felkiáltások a jobboldalon: Jó vicez!) En nem értem meg annak a ráczióját, hogy ha veszedelmes egy sajtótermék, hogy annak terjesztését miért kell a terület egy részére megtiltani, más részére pedig megengedni? Egy hang (a jobboldalon): Kecskeméten olvashatják! Vázsonyi Vilmos: Kecskeméten olvashatják, de itt Eogarasról van szó. Ugyanazon törvényhatóság területéről van szó. Budapestre meg lehet tiltani, de a Józsefvárosra és más kerületre nem. Ezt a vicczet nem én csináltam. (Derültség balfelöl.) Brődy Ernő: G-yorsforraló ! Vázsonyi Vilmos: T. képviselőház! Van azonban két zordon kivétel az általános szabály alól. Az utczai terjesztést két esetben nem köti hatósági engedélyhez a javaslat. Azt mondja, hogy az 5. szakasz második bekezdésének első és második pontja alá eső sajtótermékek utczai terjesztéséhez nem szükséges engedély. Ez szabatos. De mit mond az 5. szakasz első pontja? Azt mondja, hogy a társadalmi és az üzleti élet czéljait szolgáló egyszerű jelentésekre, értesítésekre, pl. névjegyekre, űrlapokra stb. nem terjed ki ez a megszorítás, ha az kizárólag a jelzett czélnak megfelelő közléseket tartalmaz. Jogom van tehát ezentúl is az 1848 : XVIII. t.-czikknél még forradalmibb sajtótörvény alapján névjegyeimet szabadon osztogatni. (Elénk derültség balfelöl.) Vigyázni kell azonban a névjegynél is, az űrlapnál is, valamint a minta- ós árujegyeknél, hogy azokon ne legyen valami czélzás, amit a politikára átjátszani lehet, hanem november li-én, kedden. kizárólag a jelzett czélnak megfelelő közléseket tartalmazzon. Én félek tőle, hogy a tréfás hirdetések, amelyek eddig átjátszottak a politikába és a tréfás felszólítások csak hatósági engedélylyel lesznek lehetségesek. A második zordon kivétel a választásnál használt sajtótermékekre vonatkozik. Ezeknek utczai terjesztéséhez, plakatirozásához, —utóbbira később térek majd rá, — nem kell hatósági engedély. Ilgy-e kérem ez ugy hangzik, mint a szabadság dala. Csakhogy utána jön, már csendesebb hangon, hogy a plakátok tartalma csupán a választásra szükséges adatokra szorítkozik, (Derültség a baloldalon.) vagyis hatósági engedély nélkül jogom van megmondani, hogy a választás reggel mikor kezdődik, hol van a szavazóhelyiség, hol gyülekeznek a választók és milyen utvonalakon fognak felvonulni. De ha hozzá merek fűzni néhány mondatot, választási szózatot, akár politikai, akár törvényhatósági, akár községi, akár kereskedelmi és iparkamarai választásoknál, annak utczai terjesztéséhez vagy plakátként való kifüggesztéséhez már hatósági engedély szükséges. (Félkiáltások a baloldalon : Hallatlan! Botrány! Zaj.) Erről a törvényjavaslatról mondják azt, hogy. »ini megkoronázzuk az 1848-iki törvény sajtószabadságát*, holott e javaslat szerint a választási szózatok terjesztése nemcsak az országos képviselőválasztások, hanem a törvényhatósági és községi választások alkalmával is a hatóságok önkényétől függ? (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Azokat a szokásos proklamácziókat, felhívásokat és szózatokat én eszerint csak a hatóság engedelmével terjeszthetem, vagy a plakátot csak a hatóság engedélyével függeszthetem ki. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a'szélsöbáloldalon.) Ez az agitáczió szabadságának teljes megfojtása. (Ugy van! balfelöl.) Ha én a törvényhatóság első tisztviselője ellen pártot akarok szervezni, akkor engedélyt kell tőle kórnem ahhoz, hogy ellene egy nyomtatványt terjeszthessek, vagy egy plakátot függeszthessek ki. (Mozgás és derültség a bal- és a szélsöbaloldalon. Fölkiáltások a szélsöbaloldalon: Sötétség! Botrány! Gyalázat! Fölkiáltások jobbfelöl : Olvasson tovább!) Kérem, én tovább olvasok. (Halljuk! Halljuk !) Igenis tovább olvasok. Az a szándékom, hogy tovább olvassak. (Zaj a bal- és a szélsöbaloldalon. Bródy Ernő közbeszól.) Elnök: Kérem Bródy Ernő képviselő urát, ne méltóztassék minduntalan közbeszólni. (Mozgás és zaj a bal- és a szélsöbaloldalon. Félkiáltások balfelöl: Kötelessége! Felkiáltások a jobboldalon : Hiszen onnan beszélnek!) Csendet kérek ! Eél óra óta figyelem már. Vázsonyi Vilmos: Azt mondják, hogy tovább olvassak. (Halljuk! Halljuk!) Tehát tovább olvasok, vagy helyesebben olvasnék, (Halljuk! Halljuk!) ha ennek akadálya nem volna, (Halljuk ! Halljuk!) mert először is, ha tovább ol-