Képviselőházi napló, 1910. XX. kötet • 1913. november 11–deczember 30.

Ülésnapok - 1910-477

102 kll'. országos ülés 1913 november 15-én, szombaton. mondta, hogy maradjon a statusquo, az, amely a Debar-féle esetekre szolgáltatott alkalmat. Hogy a védő urak egy részének álláspontja — mint tapasztalatainkból láttuk — igy alakult ki, azt meg tudom érteni, de nem osztom, mert elvi meggyőződésemmel határozott ellentétben áll. (Élénk helyeslés jobb felől.) És bocsánatot kérek minden tisztelt kama­rától, ez egyúttal, ha hivatalos nyilatkozatokban jelentkezik is, nem az ügyvédi kar valamennyi tagjának véleménye. (Igaz ! ügy van ! jobbfeläl.) Volt alkalmam a legutóbbi hetekben is a vidéki kamaráknak elnökeivel, helyettes elnökei­vel, választmányi tagjaival stb. tüzetesen beszélni és tapasztaltam, hogy nincs meg az a felháborodás az esküdtbirósági javaslat ellen, (ügy van! jobb­feläl.) sőt panaszkodnak, elmondván, micsoda tapasztalataik vannak nekik s hogy ők is szükséges­nek tartják az esküdtszék reformját. Csak egy esetet mondok el megint, amely ismét a felmentő verdiktnek logikáját példázza s melyet egyik vidéki kamarának alelnöke hozott fel előttem a legutolsó hetekben. Egy vidéki város esküdtbirósága előtt a követ­kező tényállás alapján folyik eljárás : Egy idősebb családapa bortól felhevült állapotban tér vissza este családjához és összevesz a családtagokkal. A fia bottal fejbevágja, ugy, hogy az apa a földre esik és ott az ittasságtól is, a fej beütéstől is el­kábultan fekszik. Fogja magát a fiu, addig veri az apját, mig agyon nem veri. Az esküdtek felmentik. Az ügyvédi kamara elnöke odafordul most már az esküdtek főnökéhez, egy nagyon tekintélyes, na­gyon tisztességes és nagyon derék kereskedőhöz : ugyan m'r, uram-bátyám, hogy tudták ezt az embert jogos védelem czimén felmenteni? Hisz ott feküdt az apa öntudatlan állapotban, nem is fejt­hetett ki támadást ! Jogos védelem csak támadás­sal szemben fejthető ki! »Mind igaz, öcséin, de én nyugodtan akarok ám. vacsorálni, nem akarom elrontani a vacsorámat.« Hát ez is álláspont. De ez is, mint a minden­áron való felmentés, nem olyan álláspont, melyet akár a kormány, akár a törvényhozás respektál­hatna. (Helyeslés jobb felől.) T. ház ! Nagyon sok mondanivalóm volna még, (Halljuk! Halljuk !) de lesz alkalmam erre a normális és rendes vita folyamán, melyet öröm­mel látok megindulni. Reméltem és elvártam a t. túloldal hazafiságától és bölcseségétől, hogy a vitá­ban részt vesz és nem csalódtam. Most engedjen meg még Vázsonyi t. képviselő­társam, hogy egy megjegyzésére reflektáljak, mely arra irányult, hogy a minister olyképen harezol, mikor a javaslatot bírálják, hogy a Népszavának egy kritizáló czikke miatt megindította a bűnvádi eljárást. Erre nézve legyen szabad a következő tény­állást felemlítenem. Igenis, a Népszavának abban a számában volt egy királysértés is, melyre nézve bűnvádi eljárás indittatott. De ezt, meg vagyok győződve, a t, túloldal egyetlen tagja sem fogja kárhoztatni. Mert akármilyen szakadékok válasz­tanak el bennünket, sajnos, a politikai élet terén, bizonyára egyetértünk abban, hogy az olyan minő­síthetetlen durva támadások, mint amilyenek ebben a czikkben is vannak ő felsége, az apostoli király ellen, meg nem tűrhetők, (ügy van !) De a Nép­szavának ugyanezen számában volt az a bizonyos nyilatkozat, melyre Vázsonyi Vilmos képviselő ur utalt. Az igy szól (olvassa) : »Az első kártérítési per forradalmi összeütközéseket provokál majd az egész országban«. Továbbá : »A tervbe vett ren­delkezés arra kényszeríti a munkásokat, hogy még a katonaság szuronyától és gépfegyvereitől se riadjanak vissza«. Erre nézve a kir. ügyészség a szabályok értelmében hivatalos utón felterjesztést intézett hozzám és én arra, utasítottam a kir. iigj'észséget, hogy ezen közlemény miatt vádat ne emeljen. Pető Sándor: Helyes ! (Zaj jobbfelől.) Balogh Jenő igazságügy minister: Ezen ren­deletem 59.629. szám alatt ment a kir. főügyészség utján a kir. ügyészséghez. T. képviselőtársam, Vázsonyi Vilmos ur, meggyőződhetik erről a kir. ügyészségnél, mérvnek tagjaival — örömmel értesül­tem — magánúton is jó viszonyban áll, hiszen ha jól hallottam egyik kijelentését, még a lefoglalt nyomtatványokat is a kir. ügyészség tagjaitól szokta megkapni. (Derültség.) T. képviselőház ! íme, a »Népszava« gép­fegyverrel és forradalommal fenyegetődzik és a kormány nem indit pert! íme, a kir. ügyészség t. tagjai a lefoglalt példányokat a demokrata kör elnökségének szokták beküldeni és a kormány nem csinál ezzel szemben semmi intézkedést. Ez az a terror, melylyel mi dolgozunk. (Taps a jobboldalon.) Ellenben, t. ház, feláll itt tegnap a magyar publiczisztikának egy becsületben meg­őszült legkiválóbb munkása (Felkiáltások a jobb­oldalon : Éljen Kenedi!) és a maga becsületes meggyőződését a bátor ember nyiltságával kifeje­zésre juttatja és akkor előállanak a magyar hirlap­irás egyes munkásai, akik őt még a sajtó klub­jából, az Otthon-klubból is ki akarják zárni; ez pedig az a terror, amellyel a t. túloldal és a magyar sajtó egy része dolgozik. (Igaz ! ügy van ! Taps a jobboldalon és a középen.) Biztosithatom a t. túloldalt, hogy ha ennek a terrornak még sokkal erősebb, sokkal élesebb fegyvereivel méltóztatnak is küzdeni akár a kor­mány ellen, akár e párt ellen, amelyhez tartozni szerencsém van, ez soha egy pillanatig sem fog minket megtántoritani abban, hogy az ország, a nemzet érdekében és egyúttal — határozott meg­győződésem — a magyar sajtó minden tisztességes munkásának érdekében is teljesitsük a magunk kötelességét és megszavazzuk ezt a javaslatot. (Hosszantartó élénk éljenzés, helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök ; Ki következik ?

Next

/
Thumbnails
Contents