Képviselőházi napló, 1910. XIX. kötet • 1913. május 5–november 7.

Ülésnapok - 1910-468

260 4-68. országos ülés 1913 október 30-án, csütörtökön. ez csak látszólagos azért, mert az államvasút a szállítási adóbevételt szeptemberre nem szállította be. Szállítási adóból 44 millió van előirányozva az 1913. évi költségvetésben ; ha ennek az egytizenketted részét vesszük, akkor ezzel a fedezet körülbelül meg is volna. Csökken továbbá látszólag a fogyasztási adók bevétele is 7,300.000 K-val. Ez a csökkenés is csak látszólagos és tulajdonképpen igen kedvező okból ered, t. i. abból, hogy a tavalyi átutalás eredményei az idén könyveltetnek el és a tavalyi átutalás eredményei 11,200.000 koronával voltak kisebbek, mint két éve, daczára annak, hogy a tavalyi fogyasztási adóeredmények igen kedvezőek voltak. A fogyasztási adó alá eső czikkeink fogyasztása tekintetében sokkal jobban megvalósul most az az elv, hogy hazai czikkeket fogyasztunk, mint eddig. Ennélfogva az idei számadatokban jelentkező eredmények 11,200.000 koronával kisebbek. Ha leszámítom ebből a 7,300.000 K tényleges csökkenést, ugy a fogyasztási adó tulajdonképpen 3.900.000 K többlettel szerepel. Amint méltóztatnak látni, bevételeink alakulása nem kedvező, de valami különösen kedvezőtlennek sem mondható. Mégis a reális előiránj-zás szempontjából azt tartom, hogy nem szabad arra számítani, hogy a rendes bevételek 1914 első felében nagyobb expanzivitást fognak mutatni, nem különösen azért, mert ezen számadatokkal szemben például tavaly szeptember végéig a fontos bevételi források többlete 47,500.000 K-val volt több, s ehhez képest az előbbeni számok, amelyeket mondtam, lényegesen keveset jelentenek. Kedvezőtlen különösen az államvasutak bevétele. (Halljuk ! Halljuk !) Az államvasutak bevételeinél az 1913. év első felében a tiszta felesleg 47,100.000 koronát tett ki, tavaly ugyanabban az időben az 55 milliót meghaladta. Annál szomorúbb ez az eredmény, mert az idei eredményben szerepel ugy az áru-, mint a személytarifa emelésének teljes mérve, mig a tavalyi eredményekben a személytarifa emelése egyáltalában nem érvényesült, mert a személytarifa 1912 Julius 1-én lépett életbe, az árutarifa pedig 1913 márczius 1-én, tehát csak négy hónapi emelkedés szerepelt. Egyáltalában nem hallgathatom el, hogy államvasutaink pénzügyi helyzetét tartom a magyar állam legfontosabb pénzügjä problémájának. (Halljuk I Halljuk !) Tavaly a tiszta üzleti felesleg 111 millió koronát tett ki, az idén preliminálva volt 132 millió és valószínűleg csak 100 milliót fog elérni. Hogy ez milyen kedvezőtlen eredmény, annak illusztrálására szabadjon felhoznom, hogy 1906-b an mar a 104 milliót elértük. 1906 óta az árutarifa emelése kétszer, mindenesetre mindig talán elhibázottan, nem elég körültekintéssel és kis mértékben, a személytarífa emelése pedig egyszer következett be, amely tarifaemelések, az idei forgalmat alapul véve, körülbelül 26 nrillió többletet jelentenek; mig ezzel szemben 1906 óta 596 milliót fektettünk be 1912 végéig a magyar államvasutak uj beruházásaiba és ezen beruházásoknak és ezen tarifaemeléseknek ez az eredménye. Ez tehát, ismétlem, a legnagyobb probléma, amelynek sikeres megoldását várom t. barátomtól, a kereskedelemügyi minister úrtól. (Tetszés és derültség.) Az általam előadottak folytán, nem lévén az általam mindenkor követett reábs és alapos előirányzás elvével megegyeztethető, hogy a rendes bevételeket emeljem, azt a bizonyos 21 millió koronát, amennyivel a bevételek emelendők voltak, a rendkívüli bevételek emelése által vélem elérhetni, egyrészt azáltal, hogy a kölcsönre utalt rendkívüli közösügyi kiadásoknak 15,800.000 koronát kitevő többlete, amely olyan rendkívüli közösügyi kiadásokra fordittatik, amelyek már évek óta —: tulaj donképen az uj tüzérségi anyag beszerzése óta — költségvetéseinkben állandóan kölcsönből fedeztetnek, hogy továbbá körülbelül 6 millióval emeltük az egyéb állami beruházásoknak a mérvét, ugy hogy ily módon az 1914. év első felére szóló költségvetés értelmében 131.900.000 koronát tesz ki az az összeg, amely hitelműveletek utján lesz beszerzendő. Ezen az összegen felül azonban, amennyire a pénzpiacz helyzete megengedi, a pénztári készletek kiegészítésére is törekednünk kell, (Élénk helyeslés jobbfelöl.) még pedig törekednünk kell azért, mert azok a rendkívüli kiadások, amelyek a külpolitikai helyzet bizonytalanná válása folytán az idén felmerültek s amelyek, az év végéig számítva, a hadseregnél a reánk eső arány szerint 115,200.000 koronát, a haditengerészetet illetőleg 14,700.000 koronát, a honvédséget illetőleg pedig 46,200.000 koronát, összesen tehát 176,100.000 koronát tesznek ki ez idő szerint részben a pénztári készletekből fedeztetnek, részben pedig azáltal, hogy felhasználtam erre a czélra azokat az összegeket, amelyeket kölcsön utján vehettem fel olyan törvényes felhatalmazások alapján, amelyeknek már birtokában voltam, anélkül azonban, hogy ennek ellenére is korlátoztattak volna azok a beruházások, amelyek költségeinek fedezésére adatott ezen hitelműveletek kontrahálására a költségvetési felhatalmazás. Ennek a 176,100.000 K-ának refundálását nem szándékozom kérni abban a törvényjavaslatban, amelyet ezen 176,100.000 K kiadás megszavazása végett elő fogok terjeszteni akkor, amikor a delegáczió ezzel a kérdéssel már foglalkozott. Kérni szándékozom azonban, ettől függetlenül, a pénztári készletek kiegészítését akkor, amikor ennek itt lesz az ideje és ezért ebben a költségvetési törvényben nem annak a 131,900.000 K-ának hitelműveletek utján való fedezésére akarok engedélyt kérni, amely mint fedezet be van állítva a költségvetésbe, hanem összesen 250,000.000 K.kibocsátására kérek engedélyt. Ezzel, t. Ház, röviden ismertettem az 1914. év első felére vonatkozó költségvetés struktúráját. Ismétlem, hogy ez a költségvetés ugy alkotmányjogi, mint budgetteehnikai szempontból nem tekinthető tulaj donképeni költségvetési előirány-