Képviselőházi napló, 1910. XIX. kötet • 1913. május 5–november 7.

Ülésnapok - 1910-465

229 Í65. országos ülés 1913 október 8-án, szerdán. lag ismét az akkori angol lapokat. Mint egy egész közönséges, csúnya apró rendőri inczidensről be­széltek a dologról, amelyet gyorsan el kell intézni és olyan szankcziót adni, hogy soha többé senkinek kedve ne legyen hasonló dolgot megismételni. (Helyeslés.) Negyvennyolcz óra alatt el volt in­tézve. A parlament sülyedését nem. azok okozták, kik a magyar parlamentet megszabadítják a trom­bitálás és.más minden egyéb jelenség egész, disz.­télen komplexusától, azokkal az. egyszerű eszkö­zökkel, . amelyek egyedül szóigálhatnak erre a ezélra. - , T. képviselőtársam itt feleleveníti azt az uj mesét a napról és a szélről. (Derültség.) Hát kérem, elég soká sütött a képviselő ur napfénye a magyar obstrukczióra. (Elénk derültség, éljenzés és taps.) Megtörtént a kísérlet: előudvarolni, előkedves­kedni a békét a magyar parlament számára, mo­mentán, itt-ott, ideig-óráig némi látszólagos siker­rel. De; vájjon vezetett-e más a magyar parlamen­tarizmus konszolidálására, arra, hogy valóban meg­szabadítsuk a magyar parlamentet nemcsak ezek­től a botrányoktól, de — ami azoknak természetes következménye — a kisebbség uralmától, a kisebb­ség felelősségnélküli zsarnokságától is, (ügy van! Ugy van !) mint az a bizonyos egészséges szél, amely elfújta maga elől mindazt, ami a magyar nemzet­nek 15 éven át útjában volt ? (Élénk helyeslés, tetszés és taps.) A képviselő ur szemrehányást tesz a kor­mánynak, hogy vétett a király iránti köteles tekin­tetek ellen, amidőn törvényben szabályozta a par­lamenti őrség intézményét. Én a képviselő úrról felteszem, hogy ő ma is hű szolgája királyának ; felteszem, hogy ő ma is azon az utón akarja királyát szolgálni, amelyen minden becsületes ember, hogy t. i. azt a politikát ajánlja és adott alkalommal valósítja meg, amelyet ő nemzet és trón érdekében helyesnek tart. De a képviselő urnak tudnia kell, hogy ugyan ez az álláspontom volt egy egész élet minden változata között nekem is, és azt hiszem, vétünk a jóizlés és vétünk az ország érdeke ellen, ha ilyen kérdé­seket vegyitünk az egymásközötti vitába. (Ugy van ! Ugy van !) Hogy miért szabályoztuk törvényben a kér­dést, annak magyarázata igen egyszerű. Ilyen őr­séget 'felállítani máskép, mint törvénynyel, nem lehetett volna. Ehhez olyan törvényes jogszabá­lyokat kellett alkotni, amelyekhez hozzátartozott a törvényhozás másik két tényezőjének hozzá­járulása is. És hogy ebbe miért vettünk bele az elnöki hatalomra és a ház kizárási jogaira vonat­kozó bizonyos rendelkezéseket, ennek is igen egy­szerű magyarázata az, hogy egyenesen kétségbe vonták épen a képviselő urak (Ugy van! Ugy van !) a háznak azt a jogát, hogy ezt megcsinálja, törvénytelennek jelezték az egész eljárást; szük­séges volt tehát, hogjr a háznak és az elnöknek el­járása -olyan kétségtelen törvényes bázissal bír­jon, amelyet azután eltagadni vagy meg nem tör­téntté tenni többé nem lehet. (Élénk helyeslés.) Ami pedig a katonaságot illeti, hát én mindig szeretem, ha meglehetős -sivár közéletünkbe a hu­mornak egy-egy vonása is. vegyül. (Derültség.) Az mégis csak bizonyos humoros .színezettel bír, ha a képviselő ur velünk és többek közt velem szemben is a hadsereget veszi védelmébe. (Élénk derültség.) De hát azt hiszem, itt is tévedésben van a képviselő ur, végzetes tévedésben, amelynek hirdetése nagyon Veszélyes félreértésekre vezethet, amidőn ugy ällitjä oda ennek az őrségnek a hiva­tását, mintha ez összeférhetetlen volna a katona­tiszti állás diszével, mintha bizonyos capitis diminutio-ba esnének a katonatisztikarnak azok a tagjai, akik erre a hivatásra vállalkoznak. Bocsá­natot kérek, elfelejti a képviselő ur, hogy a csendőr­tisztek is épen olyan katonatisztek, mint a had­sereghez tartozó tisztikar tagjai; (Ugy van! •Ugy van !/elfelejti a képviselő ur, hogy azoknak i az állása épen olyan fényes, épen olyan díszes, épen olyan mocsoktalan becsületet kivan, mint a hadsereg tisztikarának az állása. (Igaz ! Ugy van !) És elfelejti a képviselő ur, hogy a csendőrtisztek egyáltalában nem esnek kedvezőtlen megítélés alá — legalább a társadalom különböző rétegeiben — azért, mert az ő működésük a jogtalan cselekede­tek meggátlására, a jogtalan cselekedetek elköve­tőinek megfékezésére irányul. És én azt hiszem, hogy amily megbecsülés és rokonszenv éri a ! csendőrtisztikart azért, hogy a magánéletet és a társadalmi életet megmenti a jogtalan cselekmé­nyektől, ugyanez a megbecsülés fokozottabb mér­tékben lehet a tisztikar azon tagjainak osztály­része, akik a magyar nemzet legszentebb intéz­ménye épségének, fényének, méltóságának és szuve­renitásának megvédésére hivatottak. {Élénk helyes­lés és taps.) Én épen azért, mert a hadseregre vonatkozó­lag semmi kellemetlent vagy semmi, a hadsereg tekintélyébe ütközőt ebben nem látok, másfelől ä magyar nemzet szempontjából épen bizonyos : előnyös momentumot látok abban, hogy a parla­ment szuverenitásának védelmében, az elnök • rendelkezése alatt, a hadsereg tisztikarának veze­tésével, katonai csapat létesíttetett. (Helyeslés) Én azt hiszem, ha valami, akkor ez csak növesztheti a magyar nemzet, a magyar társa­• dalom és a tisztikar közötti rokonérzés kapcsát, hogyha a magyar népakarat érvényesülésének védelme körül is ilyen szerep jut a hadseregnek osztályrészül. (Helyeslés.) A képviselő ur azután beszél a mi kormányzati szellemünkről. Hiszen, kérem, ez általában a leg­kellemesebb és a legkényelmesebb ellenzéki fegyver. Szellemeket idézni szoktak azok, a kik konkrét : tényeket, konkrét pontokat nem igen tudnak for­mulázni. A szellemidézés, a szellemekkel való meg­birkózás mindénesetre nehéz és igen nehezen meg­fogható feladat. Én nagyon szívesen állok szembe minden konkrét kérdéssel, minden "konkrét váddal, amely a kormány politikája ellen irányul, de mél-

Next

/
Thumbnails
Contents