Képviselőházi napló, 1910. XIX. kötet • 1913. május 5–november 7.

Ülésnapok - 1910-462

182 h62. országos ülés 1913 június 19-én, csütörtökön. A törvényjavaslatnak czélja az, hogy Háromszék vármegye közönségének egy régi óhaja teljesüljön, hogy t. i. a törvényszék Háromszék vármegyében is épugy, mint más megyékben van, a vármegye székhelyén legyen. Ezen óhaj indokolására az igazságügyi kormány, valamint az igazságügyi bizottság felhozott igazságügyi, forgalmi és takarékossági szempontokat. Az igazságügyi érdek az, hogy a törvényszék a vármegye székhelyén legyen, (Élénk helyeslés.) hogy ez által a hatóságokkal és pedig ugy az állami, mint a központi közigazgatási hatóságokkal az érintkezés könnyebb és közvetlenebb legyen. A forgalmi szempont az, hogy Sepsiszentgyörgy fejlettebb vasúti hálózattal bírván, a jogkereső közönség által könnyebben megközelíthető. A takarékossági szempont pedig az, hogy a forgalmi hálózat fejlettebb volta folytán a birói kiszállási költségek, valamint a tanuk költségei is csekélyebbek. Ezekhez a szempontokhoz járul az a körülmény is, hogy Sepsiszentgyörgy ugy kulturailag, mint gazdaságilag sokkal fejlettebb, mint Kézdivásárhely ; (Igaz! Ugy van!) azonkívül Sepsiszentgyörgy Háromszék vármegyének nyugati részében fekszik, amely nyugati rész gazdaságilag és a népesség szempontjából messze felette áll a keleti résznek. (Igaz ! Ugy van !) Mindezen, szempontok figyelembevételével ajánlom a t. háznak a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadásra. (Élénk helyeslés.) Elnök : Kivan még valaki szólni 1 (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. háztól, elfogadja-e a tárgyalás alatt lévő, a királyi törvényszéknek Kezdi vásárhelyről Sepsiszentgyörgyre áthelyezése tárgyában az igazságügyminister ur törvényjavaslatát általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? (Igen !) Elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Hoványi Géza jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és 1—2. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfő gadtatnak). Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, annak harmadszori felolvasása a legközelebbi ülés napirendjére fog kitüzetni. Van szerencsém bejelenteni, hogy az igazságügyi kormány képviseletében a szükséges felvilágosításokat Tőry államtitkár ur fogja megadni. Következik a napirend 3. pontja : az 1906. évi február hó 13-iki napján Portugállal kötött választott bírósági egyezmény beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása (írom. 815, 872). Az előadó urat illeti a szó. Heinrich Antal előadó: T. képviselőház! Tekintettel arra, hogy az a négy törvényjavaslat, amelyet az igazságügyi bizottság megbízásából és nevében a t. ház előtt ismertetni és elfogadásra ajánlani bátor leszek, ugy ezéljára, mint tárgyára, sőt szövegére is úgyszólván teljesen azonos : bátor vagyok javasolni a t. háznak, hogy ezt a négy törvényjavaslatot együttesen vegye tárgyalás alá (Helyeslés.) és méltóztassék nekem megengedni, hogy azokra nézve előadói észrevételeimet is együttesen tehessem meg. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) Akkor kimondom határozat képen, hogy a t. ház e

gyhtt tárgyalja a napirend 3., 4. 5., és 6. pontjait. Heinrich Antal előadó: T. ház ! Mind a négy törvényjavaslat választott bírósági eg3rezmény beozikkelyezését czélozza és pedig az első az 1906. évi február hó 13-ik napján Portugállal, a második az 1909. évi január hó 15-ik napján az Amerikai Egyesült-Államokkal, a harmadik az 1910 Julius hó 16-ik napján Nagybritannia és Irhon egyesült királysággal és a negyedik az 1910. október hó 19-ik napján £t Brazíliai Egyesült-Államok köztársaságával kötött választott bírósági egyezmény beozikkelyezését. Mind a négy egyezmény az 1899-ben, illetőleg 1907-ben Hágában megtartott első két nemzetközi békeértekezleten elfogadott nemzetközi egyezmények folyományát képezi és azt czélozzák, hogy bizonyos vitás kérdések, amelyek esetleg diplomácziai utón kiegyenlítést nem nyerhettek, mégis békés utón nyerhessenek elintézést és e végből a Hágában felállított állandó választott bíróság döntése elé utaltassanak. E vitás kérdések elsősorban jogi természetűek és oly vitás kérdések, amelyek fennálló nemzetközi szerződések értelmezéséből származhatnak. Kivételt képeznek azok a kérdések, illetőleg esetek, amelyek a szerződő államok életbevágó érdekeit, becsületét vagy függetlenségét érintik, vagy amelyek eldöntése harmadik államra nézve is érdekkel birnak. A nemzetközi egyezmények szerint, amelyek a törvényjavaslat tárgyát képezik, a szerződő felek a vitás kérdésnek az állandó választott bíróság elé való utalása előtt tartoznak megállapodni a vita tárgyára nézve, tartoznak pontosan meghatározni a vita tárgyát, azonkívül tartoznak meghatározni a választott bíróság hatáskörét és azokat a határidőket, amelyek az eljárás során figyelembe veendők. Mind a négy egyezmény öt évre lett megkötve és pedig a vonatkozó megerősítési okiratok kicserélését követő 15-ik naptól számítva. Amennyiben az egyezményekben meghatározott felmondási határidő alatt az egyezmények felmondva nem lennének, maguktól, öt évi tartamra tovább folynak. Ez egyezmények beozikkelyezését mindezideig főleg az a körülmény késleltette, hogy az egyezmények alapját és kiindulási pontját képező nemzetközi békeegyezmények, illetve a nemzetközi békeértekezleten elfogadott egyezmények mai napig beczikkelyezve nem lettek. Minthogy azonban ez egyezmények beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslatok szintén a mai ülés napirendjére vannak kitűzve, ez az akadály megszűnt, és tekintettel arra, hogy ezek az egyezmények a nemzetközi béke biztosítása és a nemzetközi jog kodifikálása szempontjából lényeges és örvendetes haladást