Képviselőházi napló, 1910. XIX. kötet • 1913. május 5–november 7.

Ülésnapok - 1910-461

í6í. országos ülés 1913 június 18-án, szerdán. 165 katlan nagy ár mellett csupán a rendes, szoká­sos időre köttetett volna meg a szerződés, akkor sem esnék még ez az eljárás súlyosabb elbírálás alá. De mikor a nagy ár nem hogy állandósittatott volna vagy esetleg időnként mérsékeltetett volna, hanem ellenkezőleg, még évről-évre 10 éven át folytonosan fokoztatott (Élénk mozgás.), ez az eljárás semmivel sem indokolható, ez semmi­esetre sem jogosult . . . (TJgy van! TJgy van! Hallatlan!) Egy hang: Ezt meg kell semmisíteni! Nagy Sándor előadó: és kétségtelen és vilá­gos, hogy itt az államkincstár szándékos meg­károsítása és másoknak vagyoni előny juttatása volt a czélzat. (Igaz! TJgy van!) B. Podmaniczky Endre: Hát ez nem panama ? Sztranyavszky Sándor: Azért ez nem pa­nama! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek: Nagy Sándor előadó: De nehogy csak állít­sak valamit, hanem igazoljam is azt, amit mondok, közölnöm kell a t. házzal, hogy Eisler József és Testvérei czég a 270 centiméter hosszú tahpfa árát 1909-ben 3 K 90 fillérben szabta meg és évről-évre fokozatosan emelve, 1918-ban már 5 K 90 fillérért árulta. (Felkiáltásod : Hallatlan!) A 250 czentiméter hosszúságú, évenként 160.000 drb. mennyiségben szállitandó talpfát 1909-ben még 3 K 60 fillérért ajánlotta és annak árát évről-évre emelve, 1918-ban már 5 K 60 fillérért vesztegette. (Mozgás.) Hasonló­képen a 220 czentiméter hosszúsága talpfának, amelyből csekélyke 120.000 darabot szállított évenként az Eisler czég és amelyet még 2 K 40 fillérért adott 1909-ben — ennek az árát is évről-évre fokozatosan emelte, ugy hogy 1918­ban már 4 K 40 fillérért volt azt kegyes szál­lítani, tehát majdnem kétszer olyan drágán, mint az első évben. (Felkiáltások: Hallatlan! Szép dolog!) És az Eisler-féle czéggel ezen az alapon a szerződés tényleg meg is köttetett, évenként való fokozatos emelkedéssel és hozzá még 10 esztendőre, ami által épen a hosszú időre kö­tött szerződések folytán a konjunktúráknak esetleges kedvezőbb alakulásával járó előnyök kihasználását is meghiúsították. Érthető és némileg indokolható lenne a hosszú tartamú szerződés kötése akkor, ha a talpfa árát az évek folyamán, ha nem is csök­kenő aránnyal, de legalább is ugyanazon magas ár mellett biztosították volna; de a szerződés­nek előzetesen és 10 évre terjedőleg folytonosan emelkedő ár mellett való megkötése sem nem czélszerü, sem nem indokolt. (Igaz! TJgy van!) A bizottság ezen ügyben több indokból nem óhajt súlyosabb természetű és nagyobb követ­kezményekkel járó javaslatot tenni, viszont azonban ezen eljárást szó nélkül nem hagyhatta és kötelessége volt ezt az eljárást a leghatáro­zottabban helyteleníteni és elitélni. (Elénk helyeslés.) Stranyavszky Sándor: Ez a legkevesebb, amit megérdemelnek! Nagy Sándor előadó: De hogy a jövőben hasonló károsodás ne érhesse a kincstárt, ennél­fogva a bizottság javasolja, hogy (olvassa): Utasíttassák a kereskedelmi kormány, mi­szerint : »1. tekintettel a fapiaczon ^tapasztalható folytonos árhullámzásokra, a M. A. V. talp- és tűzifa szükséglete 3 évnél hosszabb időtartamra ne biztosíttassák, továbbá hogy a nyilvános versenytárgyalási hirdetmény a versenytárgyalás napját legalább két hónappal megelőzőleg tétes­sék közzé. 2. Tekintettel arra, hogy a kincstári erdők termékeinek a fapiaczon árszabályozó hatásuk és feladatuk van, tárassá fel a közlekedési háló­zatba való bevonással, illetve erdei iparvonalak­kal és nyittassa meg a m. kir. államvasutak részére való talpfatermelésre azokat a kincstári bükkösöket, melyekben ma megközelíthetetlen­ségük miatt a használatok részben vagy egész­ben szünetelnek.* »Végül, tekintettel az 1907. évi zárszámadás­vizsgálat alkalmával a szénbeszerzésnél meg­állapított tulkiadások kapcsán /elmerült abbeli észrevételre, mely szerint a MÁV. anyagbeszer­zésére nézve reformokat vél szükségesnek életbe­léptetni, a bizottság ezen reformok szükségessé­gét ezúttal és ez alkalommal is hangsúlyozni kívánja. (Helyeslés.) Különben pedig javasolja a zárszámadási bizottság, hogy a t. ház a ministerium részére az 1909-iki költségvetés és az azt kiegészítő törvények alapján engedélyezett hitelekkel szem­ben az 1909-iki zárszámadási évben előfordult tulkiadásokat, előirányzat nélküli kiadásokat és kevesebb bevételeket hagyja jóvá és a törvényes felmentvényt adja meg. Kérem a javaslat elfogadását. (Élénk he­lyeslés.) Elnök: Kíván valaki szólni? Gr. Khuen-Héderváry Károly: T. ház! Azt hiszem, hogy a t. előadó urnak az 1909-iki zár­számadást, illetőleg előadott ismertetése után még-inkább meg fogja érteni a t. ház, hogy különösen e zárszámadásokat illetőleg az egy­szerű tudomásvátelt ajánlom és ezt határozati javaslat alakjában teszem, amely szerint: »Mondja ki a ház, hogy az 1909. évi zárszámadást tudo­másul veszi és hozott határozatát hozzájárulás végett a főrendiházzal közli.« (Helyeslés.) Elnök: A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. Beöthy László kereskedelemügyi minister: T. ház! Legyen szabad a most előterjesztett határozati javaslattal szemben a kormány állás­pontját kifejezésre juttatnom azzal, hogy a kor­mány a határozati javaslatot elfogadja, és e szerint kérem, hogy a bizottság javaslatát mel­lőzni méltóztassék. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!)

Next

/
Thumbnails
Contents