Képviselőházi napló, 1910. XIX. kötet • 1913. május 5–november 7.

Ülésnapok - 1910-460

142 46U országos ülés 1913 június 17-én, kedden. de nem lehet figyelmen kivül hagyni azt, hogy, ha a zárórát kötelezőleg szabályozzuk, akkor ide áttolódik az üzletnek egy eleme, amely sokkal nagyobb mértékben fog terjeszkedni, értve az utczán árusitókat, akik a többi üzleteknek ezáltal konkurrencziát csinálnak. Szükségesnek láttam tehát, hogy provideáljunk arra, hogy ezekre vonatkozólag is állapittassék meg a záróra. Minthogy azonban vannak — nem tudom, jól fejezem-e ki magamat — ártatlan ilyen árusitások is, mint például a gesztenye-, gyümölcsárusitás, tehát felhatalmaztatik a közigazgatási hatóság, illetve a tanács, hogy egyes ilyen esetekben esetről-esetre a zárórától eltérhessen. (Helyeslés.) Ezekben kívántam a magam részéről ezt a törvényjavaslatot ismertetni, és én azt hiszem, hogy ha nem is tudtam, őszinte sajnálatomra, minden tekintetben kieLégiteni azokat a jogos igényeket, amelyeket egy ilyen törvény megalkotásához a kereskedelmi alkalmazottak fűztek, ebből a törvényjavaslatból két irányban igen megnyugtató következtetést vonhatnak le. Az egyik az, hogy ezen törvényjavaslat beterjesztésénél a kormány és annak elfogadásánál a törvényhozás dokumentálja azt, hogy az ő sorsuk iránt melegen érdeklődik, (Igaz ! Ugy van !) hogy az ő érdeküket olyannak tartja, amelyet meg kell védeni, másodszor dokumentálja azt, hogy e tekintetben a mindig legnehezebb első lépés már megtörtént és remélem, hogy csakhamar követni fogja ezt a többi hasonló alkotás és nemsokára ezt az igen fontos kérdést törvényhozásilag egészen rendezni fogjuk. (Élénk helyeslés és taps.) Elnök : Kivan még valaki szólni % (Nem !) Ha nem, akkor a vitát bezárom. Az előadó ur kivan szólni ? Hegedüs Kálmán előadó: Nem! Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat: Méltóztatik-e a tárgyalás alatt álló, az üzleti záróráról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni: igen, vagy nem ? (Igen !) A ház a javaslatot elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a czim felolvasását. Hoványi Géza jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Elnök : Kivan valaki szólni ? (Nem !) Ha nem kivan szólni senki, a czim meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Hoványi Géza jegyző (olvassa az 1. §-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Hegedüs Kálmán előadó: T. ház ! Van szerencsém a munkásügyi bizottság nevében az 1. §-hoz módositásokat benyújtani. (Halljuk ! Halljunk !) Az első szakasz második bekezdése helyébe jönne : »Szombaton az üzletek legkésőbb fél tiz óráig tarthatók nyitva.« Az első paragrafus harmadik bekezdése elmarad. Az 1. § végére pedig a következő szöveg jönne : ^Élelmiszereket vagy állami egyedárusági czikkeket árusitó üzletekből abban az időben, melyben csakis ezek az üzletek tarthatók nyitva, kizárólag élelmiszerek vagy állami egyedárusági czikkek árusíthatók. Minden más czikk árusítása tilos. Addig, míg a nyilt árusítási üzleteket (boltokat) e törvény rendelkezései értelmében zárva kell tartani, amennyiben az illetékes II. fokú iparhatóság egyes czikkek tekintetében kivételt nem tesz, az utczai árusításnak is szünetelnie kell. Azok az üzletek, melyek a közönségnek helyben való elfogyasztásra szolgáltatnak élelmiczikkeket, az élelmiszerüzletek zárvatartására nézve előirt idő alatt az utczán át csak italokat és oly ételeket árusíthatnak, melyeket üzemük körében maguk állítanak elő.« Kérem ezek elfogadását! Hoványi Géza jegyző: Hantos Elemér! Hantos Elemér: T. képviselőház! Az első paragrafus legfontosabb rendelkezése az, amely a szombati későbbzárásra vonatkozik. Ez a kérdés volt az, amelyet a kereskedelmi alkalmazottak körében legerősebben vitattak meg és e körül gyülemlett fel a legtöbb keserűség. Teljesen helyeslem és elfogadom azokat az indokokat, amelyeket a szombati későbbi zárásra nézve itt a t. minister ur felhozott, azt hiszem azonban, konczedálni fogja ő is azt, hogy a későbbi zárás folytán sajátságos érdesség állott elő a kereskedelmi alkalmazottak terhére, mert míg a szombati későbbi zárás a kereskedelmi alkalmazottak összességére elrendeltetett és igy főleg az élelmiszeriparral foglalkozó kereskedelmi alkalmazottakra is, addig nem történt semmi gondoskodás arra nézve, hogy vasárnap reggel ezek az alkalmazottak, akik szombaton a késő éjjeli órákig dolgoznak, pihenőt kapjanak, hogy legalább egyszer a héten legyen módjuk arra ezeknek az alkalmazottaknak, hogy kialudhassak magukat, templomba mehessenek, szóval testi és lelki szükségleteiknek eleget tehessenek. Jól tudom, hogy ennek a kérdésnek a megoldása nem ebbe a törvényjavaslatba tartozik, hanem a vasárnapi munkaszünetről szóló törvény módosításának dolga, de tisztelettel vagyok bátor felkérni a t. minister urat, akinek szocziális érzékét ismerem és akinél a szocziális körülmények méltánylását mindig tapasztaltam, hogy e kérdés minél sürgősebb megoldására nézve is megnyugtató nyilatkozatot tegyen. Van szerencsém azonkívül egy specziális kérést tolmácsolni, amelyet a Budapesten és a vidéken működő czukorka- és csemegeüzletek érdekképviselete és ezek nevében a budapesti kereskedelmi és iparkamara juttatott a t. ház elé. Vannak ugyanis czukorkakereskedők, akiknek üzlete épen azokban az órákban kezdődik, amikor egyéb üzletek zárnak, tehát az esti órákban és fogyasztóik főkontingensét épen azok az alkal-