Képviselőházi napló, 1910. XIX. kötet • 1913. május 5–november 7.
Ülésnapok - 1910-459
134 459. országos ülés 1913 június 16-án, hétfőn. ban sokkal kedvezőbbek, mint másutt. Ennek folytán az uj egyetemek alapításának daczára is, gondolnunk kell arra, hogy miképen orvosoljuk a mai túlzsúfoltságot a budapesti egyetemen, hogy ez a túlzsúfoltság ne hátráltassa magát az oktatást. Az előbbi években a túlzsúfoltság és azzal járó hátrány, főleg csak a jogi karon volt érezhető, utóbbi időben azonban az orvosi fakultáson is elterjedt és a műegyetemen is észreveszszük, mindkettőnek nagy kárára, mert hiszen ugy az orvosi fakultáson, mint a műegyetemen eddig példás volt az oktatás, amit a külföld is elismert. Kívánatos tehát, hogy minél gyorsabban segítsünk a bajon, mert különben ezen intézmények is lesülyednek azon magas nívóról, amelyet eddig fenntartottak. Legtöbb a panasz a jogi fakultásra nézve. Erre nézve két-három év előtt Lengyel t. képviselőtársam is interpellácziót intézett hivatali elődömhöz, amelyben felsorolta a bajokat, bár megvallom, kissé túlságos szeczessziós színekben festette le az állapotokat. Elismerem, hogy a jogi oktatás mai rendszere nem teljesen kielégítő. Ennek tudatában rendelte el hivatali elődöm az egyetemen a harmadik alapvizsga behozatalát. Ez azonban nem elég, mert hiszen a baj nemcsak a tényleges hallgatók kis számában van, hanem a beiratkozások és a vizsgák nagy számában is gyökeredzik. Ilyen viszonyok mellett nem is lehet szigorúbb ellenőrzést gyakorolni, mert a beiratkozott összes hallgatók a termekben nem férnek el. így lassanként, miután az állapotokat mindenki megszokta, ugy a tanárok, mint a hallgatók részéről az érdeklődésnek bizonyos elfásultsága állott elő. Azonban a nehézségek nemcsak ezzel függnek össze, hanem összefüggésben vannak magának az oktatásnak rendszerével is, amennyiben t. i. az egyetemek hivatása az utóbbi időkben megváltozott. Tudjuk, hogy régente az egyetem kizárólag tudományos intézet volt, tudományos oktatással. Azóta a tudományos ismeretek nagy mértékben megszaporodtak, és évről-évre folyton szaporodnak. Azon ismeretek, amelyeket az ifjaknak el kell sajátitaniok, sokkal több időt vesznek igénybe, mint azelőtt, és csak amikor az ezen ismeretekbe való bevezetés megtörtént, akkor foglalkozhatunk azzal, hogy az ifjakat tudományos kiképzésben részesítsük. Sokkal kevesebb a nehézség és kedvezőbbek a viszonyok az orvosi karnál, mert ottan alkalmazkodtak ezen uj fejlődéshez. Ott ma tényleg megvan osztva az oktatás. Az első oktatás abban áll, hogy a rendes órákban az illető tanuló az általános fogalmakba bevezettessék. Ha ez megtörtént, akkor azután a laboratóriumban képeztetik^ ki tudományos téren, mélyebb kutatásokra. Epén ez az oka annak, hogy ezen természettudományi oktatással kapcsolatban lévő intézmények sokkal jobban működnek, mert ott a dolog természete hozta magával, hogj r ezen irányt követni kell. Ha tehát a bajokat a jogi oktatás terén is szanálni akarjuk, arra kell törekednünk, hogy az egyetem ezen két feladatát elválaszszuk.- El kell különítenünk a főiskolai oktatást, amely kezdetben nélkülözhetlen a tudományos oktatástól, amelynek súlypontja a szemináriumba helyezendő át. Kívánatos volna tehát az, hogy a tananyag is kellőleg rendszeresittessék és az alapelvek is lefektettessenek, amelyek szerint az egyes szakok taníttathatnak. Ha ezt a rendes tanárok vezetése és irányítása mellett eszközöljük, akkor lehetséges lesz a túlzsúfoltságon is segítenünk azzal, hogy a magántanárokat bízzuk meg parallel kurzusok vezetésével, akik épen ezen egységes alapelvek alapján tanítják és vezetik majd be az ifjúságot a tudományos ismeretekbe, mig a rendes tanárok hivatva lesznek a szemináriumokban megadni a tudományos kutatások alapelveit. Ha feljogosítjuk a magántanárokat arra, hogy parallel kurzusokat tartsanak, egyszersmind lehetségessé válik, hogy nekik az alapvizsgáknál is nagyobb részvétel biztosíttassák, mint eddig. Ez esetben a rendes tanárok különleges előadásokat is tarthatnak. Mindez azonban csak akkor vihető sikeresen keresztül, ha helyreállíttatjuk a leczkepénzintézményt. Hogy ez a leczkepénz el lett törölve, az nézetem szerint igen nagy hátrányára volt ugy a budapesti, mint a bécsi egyetemnek. Ha tehát a leczkepénz intézménye bizonyos korlátok között ismét helyreállittatik és ehelyett inkább a vizsgadijakat általánosítjuk, akkor azt hiszem, egyrészt biztosítva lenne a kellő száma azon magántanároknak, akik hivatva lennének a rendes tanárok működését kiegészíteni, másrészt ezzel nemcsak a rendes tanárok érdeke lenne jobban biztosítva, hanem ugyanaz kapcsolatba hozatnék az ország kulturális érdekével, ami felette kívánatos. Ezekben voltam bátor röviden jelezni nézeteimet a tanügyre vonatkozólag. Amennyiben erre nézve bármely oldalról felvilágosítást kaphatnék, ezért csak köszönettel tartozom különösen akkor, ha meggyőznek arról, hogy egyikmásik kérdésben felfogásom nem helyes, egyedüli czélom az lévén, hogy a közoktatásügy sikeres fejlődését előmozdítsam. Minthogy a jelenleg tárgyalt törvény jav a,slat csak egy kis részét oldja meg azon feladatoknak, melyek az ország közoktatásügyének erdekében megoldandók, addig is, mig a további ügyekkel alkalmam lesz foglalkozni, kérem a t. házat, méltóztassék ezen rövid törvényjavaslatot általánosságban elfogadni. (Elénlc helyeslés, éljenzés és taps.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Eelteszem a kérdést, elfogadja-e a t. ház az elemi népiskolai oktatás ingyenességéről szóló
