Képviselőházi napló, 1910. XVIII. kötet • 1913. január 22–márczius 15.

Ülésnapok - 1910-439

í39. országos ülés 1913 mt összeget tenne ki. Nézetem szerint az évente a három ministernek rendelkezésére álló ez az összeg mindenesetre olyan'' tekintélyes lesz, amelylyel a testnevelés és testedzés czéljait nagy mértékben fogják szolgálhatni és előmozdítani. Módosítja továbbá a törvényjavaslat az eredeti törvényt annyiban is, hogy akik engedély nélkül fogadásokat elvállalnak vagy közvetítenek, azok eddig is büntethetők voltak ugyan, most azonban a visszaesés esetére kimondja a törvény azt is, hogy visszaesés esetén ngy az elzárásnak, mint pedig a pénzbirságnak mi a minimuma. Ez most meg van állapítva. Mivel ezt a javaslatot ugy a földmivelósügyi, mint a pénzügyi bizottság változatlanul elfogadta, kérem a t. képviselőházat is, hogy azt általánosságban és részleteiben is elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem.) B. Kazy József képviselő, földmivelésügyi ministeri államtitkár ur kivan szólni. B. Kazy József: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Midőn a földmivelésügyi minister ur itt a házban elfogadta, magáévá tette a totalizatőradó felemelését czélzó javaslatot, valamint a ma előttünk fekvő és az 1894: XXIX. t.-czikk módosítását tartalmazó törvényjavaslatot, ezt azért tette, hogy a szép lósport és a lótenyésztés mellett egyszersmind azt a nemes czélt is szolgálja, hogy a testnevelést előmozdítsa. (Helyeslés.) Amidőn pedig abból a 2%-ból, amelyet a törvény a kultusz- és honvédelmi tárczáknak enged át, 20%-ot a földmivelésügyi tárcza czéljaira vont le, ezt azért tette, hogy egyszersmind a turisztikát, amely szintén a testneveléssel kapcsolatos dolog és amely az ő hatáskörébe tartozik, fejleszthesse, előmozdíthassa és egyúttal saját tanintézeteiben a testnevelés czéljait is szolgálja. (Helyeslés.) Kifogásoltatott ezen törvényjavaslatban az, hogy a totalizatőrre, jobban mondva az egyéb, a bookmaker-fogadásokkal kapcsolatos visszaélésekre vonatkozó büntető intézkedések nem elég szigorúak. Erre nézve csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy a büntetéspénzek összegét magasabbra felemelni nem lehetett, mert ez jogi szempontból nem lett volna keresztülvihető, azonban az ismételt visszaélések esetére 300 koronában állapíttatott meg a minimális büntetés, ami mindenesetre nagyban fokozza a büntetés mértékét. (Élénk helyeslés). Ezen törvényjavaslattal kapcsolatban egyéb megjegyezni valóm nincs, csak azt említem fel, hogy a bookmaker-fogadásokra vonatkozó kérdés itt nincs teljesen szabályozva, hanem a minister fentartotta magának, hogy e kérdésben rendeletileg fog intézkedni, (Élénk helyeslés) és ezen rendeleti intézkedések mindenesetre olyanok lesznek, hogy a czélnak meg fognak felelni. Kérem ezeknél fogva is a törvényjavaslatnak általánosságban a részletes tárgyalás alapírczius 1-én, szombaton. 79 jául való elfogadását. (Élénk helyeslés és éljenzések). Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. háztól: Elfogadja-e a tárgyalás alatt álló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem? (Igen.) Elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Nyegre László jegyző (olvassa a törvényjavaslat ezimét és 1—6. §-ait, mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat általánosságban és részleteiben letárgyaltatván, harmadszori felolvasása a legközelebbi ülés napirendjére fog kitüzetni. Következik a napired következő tárgya: a vizjogról szóló 1885 : XXIII. t.-cz. kiegészítéséről ós módosításáról a földmivelésügyi minister törvényjavaslata, illetőleg a vízügyi bizottság jelentése (ír. 358, 739). Először az általános vita. Az előadó urat illeti a szó. Kiss Ernő előadó: T. ház! Az 1885. évi XXIII. t.-czikknek, a vízjogi tőrvénynek megalkotása után hamarosan megindult egy mozgalom, amely részben a törvény megalkotása óta szerzett tapasztalatokból, részben pedig a törvénynek hiányaiból indulva ki, annak általános revízióját sürgette. Ebben a tekintetben igen értékes előmunkálat is van már a földmivelésügyi ministeriumban. De különböző körülmények, az anyag nagysága, sokoldalúsága gátolta eddig egy ilyen általános vízjogi kódexnek törvényjavaslatban való előterjesztését. A gazdasági élet fejlődő szükséglete azonban parancsolólag követelte, hogy bizonyos nagyon sürgős hiányai a vízjogi törvénynek, továbbá azok a kérdések, melyek a vízjogi törvényben felölelve nem voltak, sürgősen orvosoltassanak és törvényben rendeztessenek. A most benyújtott törvényjavaslat tárgyalásánál ezt ugy méltóztassék elbírálni, hogy ez nem a vízjogi törvény egészére kiterjedő kódex akar lenni, hanem csak azokon a szükségleteken akar segíteni, amelyek orvoslása immár elodázhatatlan. A törvényjavaslat két irányban foglal magában intézkedéseket. Az egyik irányban pótolja a vízjogi törvényt, ez a hajózásra és fa-usztatásra vonatkozik és ebben oly rendelkezések foglaltatnak, hogy a kikötők a be- és kirakodó helyek létesítésére a lehetőség megadatik s ezekre s az odavezető utakra kártalanítás mellett szolgalmi jog engedélyeztetik. Többi részében pedig a törvényjavaslat kiegészíti a vízjogi törvényt. Kiegészíti pedig egyrészt az ivóvíznek az eddiginél kielégítőbb védelme, továbbá öntözés, halastavak létesítése, folyamszabályozás, hajózás és vízerőművek létesítése szempontjából szükséges és alkalmas viztárolás létesítésével,