Képviselőházi napló, 1910. XVIII. kötet • 1913. január 22–márczius 15.

Ülésnapok - 1910-439

74 íib9. országos ülés 1913 márcziiis 1-én, szombaton. sulat körén kivül áüó más alkalmas egyéneket.* T. ház ! A 48. §. harmadik bekezdése a következőket mondja (olvassa); »Ha a társulat tagjai az elnököt, a választmány tagjait és az alapszabályokban felsorolt többi közegeket megválasztani elmulasztják, a közigazgatási bizottság a társulat tagjait a választás foganatositása végett közgyűlésre hivja össze ; ha pedig a választás ekkor sem sikerül, sőt sürgős esetekben a választás megkísérlése előtt is a közigazgatási bizottság ideiglenes elnökül és más közegekül a törvényben és az alapszabályokban megállapított hatáskörrel arra alkalmas társulati tagokat, szükség esetén a társulat körén kivül álló más alkalmas egyéneket rendel ki, vagy a társulat ügyeinek ugyanabban a hatáskörben való vitelével a községi birót vagy az elöljáróság más tagját bizza meg.« Én ezt, hogy szükség esetében a társulat körén kivül álló más alkalmas egyént lehessen a társulat élére állitani, nem tartom helyesnek. Amennyire a viszonyokat ismerem, kizártnak tartom azt, hogy ott, ahol társulat alakitható, annyi tag között ne találkozzék erre alkalmas egyén, és ha a hatóságnak azzal a jogával kell élnie, hogy a társulati elnököt neki kell kineveznie, ne találhasson arra alkalmas egyént maguknak a társtulajdonosoknak soraiban. Én ugyan nem hiszem, hogy az lenne a czélja a földmivelésügyi kormánynak, — sohasem tételezem fel ilyen dolgokban a rosszabb eshetőséget, de mindig gondolok a bekövetkezhető eshetőségekre — mondom, nem hiszem, hogy az lenne a czélja, hogy az egyes ilyen társulatoknál a közbirtokosság, a volt úrbéri birtokosság legelői kezelésére odaállitsa az uradalmi ispánt, az uradalmi tiszttartót, a községi jegyzőt vagy bárkit. Azt hiszem, nem ez az intencziója a földmivelésügyi kormánynak, de bocsánatot kérek, a rendelkezés szerint .megtehetné még ezt is ; már pedig én elejét kivánnám venni ennek, mert a legnagyobb ellenszenvet szülné a közbirtokosság, a társtulajdonosok közt az, hogy saját vagyonuk kezelésére nem a tulajdonostársak közül valakit, de oly embert állitanak oda, akinek nincs is tulajdonjoga a társulati vagyonra nézve, akinek ahhoz úgyszólván semmi köze. Azért kérem a t. képviselőháztól indítványomnak elfogadását, hogy ugyanis ez a kifejezés: »szükség esetén a társulati körén kivül álló más alkalmas egyéneket is« töröltessék. Elnök: Az igazságügyminister ur kivan szólam. Balogh Jenő igazságügyminister: T. ház! A törvényjavaslatnak alapgondolata az, hogy itt a közös legelők társtulajdonosait társulat kötelékében egyesíti, ezt a társulatot jogi személyiséggel felruházza és egyúttal hatósági felügyelet alá helyezi. B hatósági felügyelet alá helyezés mutatja, hogy természetesen az a hatóság, amely a felügyeletet gyakorolja, azt is meg fogja vizsgálni, hogy a választás alkalmas egyénre esett-e, vagy alkalmatlanra, következőleg a 48. szakasz második bekezdése, amely a választott egyén alkalmas voltának megvizsgálására a közigazgatási bizottságnak a jogkört megadja, szükséges. T. képviselőtársam kizárólag a nyereségvágyból elkövetett büntetendő cselekményért jogerősen elitélteket zárná ki. Ez azonban teljes lehetetlen álláspont. Méltóztassék csak azt az egyet meggondolni, hogy például csőd alatt levők, gondnokság alatt levők, elmegyengék is választhatók volnának ebben az esetben. Erre pedig bizonyára a t. képviselő ur gondol legkevésbé. Ami az utolsó bekezdéshez előterjesztett második módositványt illeti, erre nézve ismét kérnem kell a t. képviselő urat, méltóztassék módositványát visszavonni. Az egész bekezdés t. i. arra az esetre gondol, hogyha a társulat tagjai közt bizonyos renitenczia üti fel fejét. Ebben az esetben t. i. szükség lehet arra, hogy a társulat körén kivül eső alkalmas egyénekre gondoljunk, mert oly nagy lehet a társulat kebelében az ellenállás, hogy alkalmas egyének nem vállalkoznának. De az illetékes földmivelésügyi kormánytól szerzett értesülésem szerint egyébként is előfordul például az erdőbirtokosságok igen tekintélyes részénél, hogy saját érdekükben a birtokosságon kivül eső egyéneket választanak. Ép ugy megtörténhetik, hogy jól felfogott érdekében a társulat olyan egyént választ, aki az állattenyésztésben kiváló szakférfiú, de nem áll a társulat kötelékében. Méltóztassék tehát mindkét bekezdést az eredeti szövegben elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Kíván még valaki szólni ? Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Miután a t. képviselő ur két külön módositványt adott be, amelyek a szakasz két különböző bekezdésével állnak ellentétben, pontonként fogom a kérdést feltenni. A szakasz első bekezdése megtámadva nem lévén, azt elfogadottnak jelentem ki. A szakasz második bekezdésével szemben áll Szabó István képviselő ur egyik módosítása, itt tehát a szakaszt a módositványnyal szemben teszem fel kérdésre akként, hogy ha a szakasz elfogadtatik, a módositvány elesik, ha pedig a ház a szakaszt nem fogadná el eredeti szövegében, a módositványt fogom elfogadottnak kijelenteni. (Helyeslés.) Ugyanilyen módon fogom feltenni a kérdést a szakasz harmadik bekezdésénél is, szemben Szabó István képviselő ur módositványával. Kérdem tehát a t. háztól: elfogadja-e a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat 48. szakaszának második bekezdését eredeti szövegében, szemben Szabó István képviselő ur módosításával igen, vagy nem ? (Igen !) Elfogadtatik. Ezzel a módosítás elesett. Ugyancsak kérdem a t: háztól, elfogadja-e a 48. §. harmadik bekezdését eredeti szövegében, szemben Szabó István képviselő ur módosítása-