Képviselőházi napló, 1910. XVIII. kötet • 1913. január 22–márczius 15.

Ülésnapok - 1910-439

G8 Í39. országos ülés 1913 márczius 1-én, szombaton. Egyébként, megnyugtatására a t. képviselő urnak, még azt is kijelentem, hogy azon végrehajtási utasításokba, melyeket a földmivelésügyi és az igazságügyi kormány egyetértőleg fog kibocsátani, ezt a felfogást, melyet a képviselő ur itt mostan kifejezésre juttatott, direkte, expressis verbis is fel fogjuk venni, hogy a végrehajtásra hivatott közegeknél az esetleg téves értelmezést egyenesen kizárjuk. (Élénk helyeslés.) Szabó István (nagyatádi) : A minister ur megnyugtató kijelentései után módosításomat visszavonom. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Mivel a képviselő ur módositványát visszavonta és maga a szakasz megtámadva nincs, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 2. §. Nyegre László jegyző (olvassa a törvényjavaslat 2—3. %-ait, észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 4. §-íj. Szinyei - Merse Félix jegyző': Szabó István (nagyatádi)! Szabó István (nagyatádi) : 1. képviselőház ! A 4. §-hoz a következő módosítást nyújtom be (Olvassa) : »Ha az 1. és 3. §-okban meghatározott közös legelők, akár egyéb oly közös ingatlanok, melyek a tulajdonosokat a közöslegelőbeli illetőségük arányában illetik, nem a társtulajdonosoknak vagy közös megjelöléssel elnevezett összességnek, hanem a községnek vagy másnak javára vannak telekkönyvezve, vagy ezek az ingatlanok nincsenek a társtulajdonosok használatában, a fölügyelő hatóság a birtokkereset vagy tulajdonjogi kereset megindítása vagy telekkönyvi kiigazítása végett intézkedni köteles. Ha a tulajdonosok a kereset megindítását a jelen törvény életbelépésétől számított egy éven belül nem eszközölnék, ilyen esetekben a közös ingatlanok tulajdonjoga illetőségük kitüntetése mellett jegyeztetendő be a telekkönyvbe.« T. ház, ennek a módosításomnak alapja az, hogy a közös legelőtulajdonosoknak", akik most társulattá lesznek kötelesek alakulni, vannak más ingatlanaik is, amelyek nem tartoznak a legelőkhöz. Ha már most ez a közös legelőtulajdonosság társulatba köteles alakulni, mindenesetre figyelembe veendő az a körülmény, hogy ezek a birtoktestek a legtöbb helyen rendezetlenek. Ezekről a birtoktestekről, amelyek részint házakból, részint földekből, esetleg bányákból és rétekből állanak, én fcudom

3 hogy igen sok helyen nem a tulajdonosok nevére vannak telekkönyvezve, mert eredetileg mindenütt, minden községnél a politikai község nevére telekkönyvezfcettek. Azóta némely községnél visszaigazithatták a telekkönyvi bejegyzéseket a volt úrbéri birtokosság, a közbirtokosság nevére, a legtöbb helyen azonban még ma is rendezetlenség van ; azok a telekkönyvek hibásak, kiigazittatlanok ma is, sőt megtörténik az is, hogy azokat a vagyonokat használja a politikai község azon a czimen, hogy tévesen az ő nevére telek könyveztettek. Én tehát azzal a rendelkezéssel kívánnám ezt a szakaszt kiegészíttetni, hogy a társulat felügyelő hatósága mindazon vagyonokra, ingatlanokra nézve, amelyek a társulat tulajdonát képezik ugyan, de rendezve, telekkönyvezve nincsenek, a szükséges lépések megindítására köteleztessék azon irányban, hogy ezek a telekkönyvi hibák igenis kiigazittassanak, és a birtokosok tulajdonuk megfelelő használatához jussanak. Tisztelettel kérem módosításomnak elfogadását. Elnök : Az igazságügyminister ur kíván szólani. Balogh Jenó' igazságügyminister: T. ház! (Halljuk I Halljuk !) Én már bizonyos fokig komolyan kezdek tartam attól, hogy abban a pártban, amelyhez tartozni szerencsém van, némi féltékenységi hajlandóságot fogok felidézni, mert ugy a tegnapi nap folyamán, mint a mai napon is szerencsém volt az igen tisztelt ellenzék két képviselőjének mindegyik módosító javaslatát elfogadni, és a törvényjavaslaton igen messzemenő változtatásokat is javasolni. Ma azonban a t. ház megnyugtatására határozottan ki kell jelentenem, hogy nagyatádi Szabó István t. képviselőtársamnak most előterjesztett módositványát legnagyobb sajnálatomra nem áll módomban elfogadni, még pedig azért, mert ez megbontaná az egész javaslat rendszerét és lehetetlen volna, hogy ilyen esetben a társulat, mint jogi személy, rendelkezzék az ingatlan felől. Egyébként arra, amit t. képviselőtársam, ha jól értettem felszólalását, beszédének legutolján mondott, a javaslat 26. §-a módot fog adni, és ennélfogva kérem a t. házat, méltóztassék a 4. §-t a bizottságok által javasolt szövegezésében elfogadni. (Élénk helyeslés.) Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Nem !) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan szólni ? Pirkner János előadó : Nem kívánok ! Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Minthogy a beterjesztett módositvány ellentétben áll a szöveggel, a szöveget a módositványnyal szemben fogom szavazásra feltenni, vagyis arra fogom feltenni a kérdést, hogy elfogadja-e a ház az eredeti szöveget, vagy sem. (Helyeslés.) Ha a ház az eredeti szöveget fogadja el, akkor a módosítás elesik, ha pedig az eredeti szöveget nem fogadja el a ház, akkor a módosítást jelentem ki elfogadottnak. Kérdem tehát a t. háztól, méltóztatik-e a törvényjavaslat 4. §-át Szabó István képviselő ur módosításával szemben eredeti szövegében elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Gondolom, kimondhatom a határozatot, hogy a ház javasolt eredeti szövegében fogadja el a 4. §-t.