Képviselőházi napló, 1910. XVIII. kötet • 1913. január 22–márczius 15.
Ülésnapok - 1910-439
m Í39. országos ülés 1913 márczius 1-én, szombaton. désekre nézve ő exellencziája, az igazságügyrninister ur már méltóztatott nyilatkozni és bizonyos aggályokat tegnap a 74, §-nál eloszlatni. így tehát nekem már alig marad egyéb hátra, mint a jelen törvényjavaslatot bizonyos tekintetben mezőgazdasági szempontból megvilágitani, illetőleg a mezőgazdasági szempontokból felhozott elyes észrevételek tekintetében a t. felszólaló urakat megnyugtatni, (Halljuk! Halljuk/) Hogy milyen fontos a közlegelők^kérdése, hogy a közlegelők Magyarországon milyen nagy kincset képeznek, azt a következő néhány statisztikai adat meg fogja világitani. Magyarországon az összes legelők 47%-a közlegelő. Ezeken a közlegelőkön állatállományunk 43%-a táplálkozik, összesen kerek számban mintegy két millió katasztrális hold közlegelőnk van. Ezen közlegelők mintegy 7000 közösséget képeznek. Ezek a közöszségek ezen törvényjavaslat előtt, illetve a mai napig, azt lehet mondani, teljesen rendezetlen állapotban voltak és igy ez a nagy nemzeti kincs úgyszólván egészen szabadjára volt bocsátva. Méltóztassanak tehát meggyőződve lenni, hogy az igazságügyminister ur és a földmivelésügyi minister ur, amidőn ezt a törvényjavaslatot a ház elé terjesztették, tudatában voltak annak, hogy ezzel ezt a nagy nemzeti kincset meg akarják menteni, még pedig megmenteni épen a gazdálkodó közönség javára. (Helyeslés.) Méltóztassanak tehát kegyesen tudomásul venni, hogy mindaddig, mig ez nem lett rendezve, a jelen törvényjavaslat által mindenütt a legnagyobb zavarok voltak és két szempontból okoztak óriási károkat az országnak. Először gazdasági szempontból, másodszor szocziális szempontból. (Igaz ! Ugy van !) Gazdasági szempontból azért, mert ezek a rendezetlen viszonyok annyira fontos állattenyésztésünket teljesen elnyomták ; állattenyésztésünk nem fejlődhetett oly mértékben, mint fejlődnie kellett volna, mert a közlegelők kellőképen kihasználhatók nem voltak. (Igaz ! Ugy van !) De szocziális szempontból is óriási károkat szenvedett az ország, mert a közlegelőket és azok egyes arányrészeit épen azok az emberek vásárolták össze, akiknek nem kellett volna, t. i. az üzérkedők. (Igaz! Ugy van!) így épen a legszegényebb rész fosztatott meg az ő legelőjétől és bekövetkezett ezáltal az, hogy azok, akik a közlegelőknél a hatalmat a kezükbe szerezték, teljesen kiaknázták azt, nem állattenyésztés szempontjából, hanem tisztán anyagi szempontból. (Igaz ! ügy van !) T. ház ! Már azért sem lehet igaz az, hogy ez a törvényjavaslat jogfosztást képez, amint ezt egyesek állították, mert épen ez a törvényjavaslat adja meg mindazon jogokat azoknak a társulatoknak, amelyekre a rendezettség szempontjából mulhatlanul szükség volt. (Helyeslés.) ök választhatnak elnököt, tisztikart, egyszóval: mindazok a módok rendelkezésükre állanak, amelyek mellett ezek a társulatok a legelőket kellőképen kihasználhatják és gazdaközönségünket, leginkább kisgazdáinkat, a károsodástól megóvhatják. (Helyeslés.) Ez a törvényjavaslat egyszersmind megadja a módot arra is, hogy az ellenőrzés és a felügyelet gyakorlása meg ne gátoltassék és hogy a hatóságok a visszaéléseknek kellő időben útját állhassák. Az az észrevétel merült fel a többi közt, — ezt a bizottságban is felhozták — hogy nem lehetne-e ezt a törvényjavaslatot csupán az állami segély lyel létesitett és ezután létesitendő közlegelőkre kiterjeszteni. Ezt az észrevételt én magamévá nem tehetem, mert ha meggondolom azt, hogy az állam évente 800.000 koronával segélyezi a közlegelőket, viszont közlegelőink mintegy 2 millió katasztrális holdat tesznek ki, akkor azt kell mondanom, hogy ilyen óriási vagyont nem lehet szabadjára bocsátani. (Helyeslés.) Felhozatott továbbá az is, vájjon nem lehetne-e csak a nagyobb közlegelőket ezen törvény hatása alá helyezni. Erre nézve én csak azt az egy megjegyzést vagyok bátor tenni, hogy vájjon az a felvidéki kis falu nincs-e még jobban ráutalva arra, hogy a közlegelőt megvédjük, megmentsük az ő számára, mint az a nagyobb kiterjedésű legelőtulajdonos, mint teszem, Szeged vagy Debrecen városa. (Ugy van!) Méltóztassanak ebben megnyugodni, és kérem azokat is, akik igazán jóakaró aggodalommal figyelmeztettek erre, méltóztassanak a törvényjavaslatot e részben is magukévá tenni. (Helyeslés.) Felhozatott továbbá az a kérdés, hogy vájjon a közlegelők kezelésénél nem lesz-e baj a túlságos czentrakzáczióval. Erre nézve vagyok bátor a t. háznak tisztelettel bejelenteni, hogy, amint már a földmivelésügyi minister ur ő exellencziája a legutóbbi költségvetés tárgyalásánál felemiitette, ez a czentralizáczió már nem fog fennállani akkor, amikor a törvény végrehajtására kerül a sor, mert a minister ur a gazdasági kirendeltségeket a jövőben gazdasági igazgatóságokká óhajtja fejleszteni, kiterjesztve azokat az országnak még be nem hálózott részeire is, ugy hogy a ministerium nevében ezek az igazgatóságok fogják közvetlenül a végrehajtást eszközölni és pedig olyan közegek által, akik a helyszinén laknak és a dolgokhoz valóban értenek. (Elénk helyeslés és tetszés.) Ami a tegnapi felszólalásokat illeti, Szabó István t. képviselőtársam többek között felhozta, hogy helyteleníti a földmivelésügyi kormánynak birtokpolitikáját. Meg vagyok győződve, hogy ezt teljes jóhiszeműséggel mondta, és én, minthogy saját ténykedéseinket végre is nem dicsérhetem és azok felett Ítéletet nem mondhatok, csak annyit felelhetek neki nyugodt lélekkel, hogy a földmivelésügyi ministerium igenis épen azok érdekeit, akikre t. képviselőtársam czélzott, tudniillik a kisgazdák érdekeit mindig a legnagyobb figyelemre méltatja. (Élénk helyeslés. Ugy van!) Pop Cs. t. képviselőtársam többek között azt kifogásolta, hogy a törvény nincs kellőkéj") előkészítve.
