Képviselőházi napló, 1910. XVIII. kötet • 1913. január 22–márczius 15.

Ülésnapok - 1910-438

62 k38. országos ülés 1913 február 28-án, pénteken. a közigazgatási hatóság segítségével végre is hajtott ez annyiban, hogy a kamatok már mindenütt a volt úrbéres birtokosságoknak, ezeknek a legelőbirto­kosoknak adatnak ki, azonban az egész országban olyan rendezetlen ez az ügy, hogy most már 23 esztendő óta a politikai községek használják ki ezt a jogot. Most azt mondja ez a törvényjavaslat, hogy ezek a vagyonok, amelyek az állattartással össze­függnek, a társulat kötelékébe menjenek át. Erre sem mondhatja senkisem, hogy összefügg ezzel az állattartási ügygyei, megmarad tehát ez a kér­dés is. Szerintem az lett volna a leghelyesebb, hogy ha már társulattá alakulnak ugyancsak azok, akik a közös legelők folytán egyforma jog­gal birnak a többi vagyonokra is, akkor a társulat alakulásába bele kellett volna venni az összes közös vagyonokat, de ugyanakkor törvényben vagy a kormánynak gondoskodnia kell arról is, hogy azok a vagyonok, amelyek elvétettek a tulajdonosoktól, elvétettek rendeltetésüktől, kormányhatósági in­tézkedéssel igenis visszaadassanak azoknak a köz­birtokosságoknak, amelyeknek tulajdonát képezik. De nemcsak ezekkel a regálejogokkal, hanem ilyen birtoktestekkel is igy vagyunk, mert min­den ami a közbirtokosságé, a volt úrbéres birto­kosságe volt, még a legelő, erdő is, mindenütt rátelekkönyveztetett a jDolitikai községekre és ha az erdőt, legelőt nem is merték eltulajdonítani, de ezeket az apróbbakat lassan-lassan átvették a politikai község használatába is és ezeknek ki­igazítása, visszaszerzése, a jog világos kimutatása mellett is óriási nehézségekbe ütközik, mert a leg­több helyen már a községi jegyző nem engedi, hogy a képviselőtestület igy működjék. Ha még a képviselőtestület meg is hozza a határozatot, a törvényhatósági gyűlések rendesen megsemmisítik ezeket, és igy ott áll az a nép, amely tudja, amely meg van győződve arról, hogy az a legelő az övé és elvették tőle, — és kénytelen azt mondani, hogy »most ezt is el akarják tőlem venni és a községévé akarják tenni, ahelyett, hogy visszaadnák nekem azt, ami az enyém volt és amit a községévé tettek.« Tehát itt is hiányos a törvényjavaslat, mert ezeket a kérdéseket együtt kellett volna megoldani és törvényes utón kellett volna visszaszerezni ezeket a vagyonokat, amelyeket a volt úrbéres birtokosságtól tévedésből vagy bármi más utón is a politikai községek javára megszereztek. Még csak annyit akarok mondani itt az álta­lános tárgyalásnál, hog}dia mi több állatot aka­runk a statisztika kimutatása szerint is, akkor a kisbirtokosságot kell szaporítani. A statisztika világosan mutatja, hogy állatállományunkat majd­nem teljesen a kisbirtokosságok termelik. Tehát ha azt akarjuk, hogy több legyen, azokat a birtokos­kategróiákat kell erősíteni, szaporítani; amelyek azt nevelik. En, t. képviselőház, nem tartom eredményes­nek azt a birtokpolitikát, amelyet a t. földmivelés­ügyi kormány folytat, de erre az idő rövidségére való tekintettel most nem akarok kitérni. Hiszen, ha meg is van a szándék, hogy államsegélylyel vegyünk legelőket, legelőt csak ott lehet venni, ahol eladó legelő van ; ha meg is van a szándék arra, hogy a ki-birtokosságot szaporítsuk, addig ez nem lesz eredményes, míg elővételi jogot nem adunk a községeknek minden eladó vagy bérbe­adó birtoknál, vagy pedig, amint ez a törvény­javaslat megkezdte, ki nem mondjuk, hogy ahol közlegelőre múlhatatlanul szükség van, a község­nek kisajátítási joga van akárkivel szemben. Míg erre nem adunk eszközt a kormány kezébe, addig birtokpolitikánk nem lesz eredményes. Több módosítást kívánok e törvényjavaslatra nézve javasolni, és ezekre a holnapi ülésen rá is fo­gok térni. Nekem, t. képviselőház, határozott szán­dékom volt ezt a törvényjavaslatot a 74. §. miatt erősen támadni, miután azonban ez elesett és miután a jogi személyekké való alakulást én már ezelőtt egy évvel követeltem, a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául el­fogadom. (Helyeslés.) Elnök : T. ház ! Az idő előrehaladván, indít­ványozom, hogy tárgyalásunkat ma ne folytassuk. Ennek folytán javaslatot teszek a legközelebbi ülés idejére és napirendjére vonatkozólag. (Halljuk !) Javaslom a t. háznak, hogy legközelebbi ülését holnap, márczius 1-én, délelőtt 10 órakor tartsa, és tekintettel arra, hogy a t. ház ma a pénz­ügyminister urnak bizonyos adótörvények életbe­léptetésének elhalasztására vonatkozó 235. számú törvényjavaslatára vonatkozólag rögtöni tárgya­lást mondott ki, bátor vagyok indítványozni, hogy a holnapi ülés első tárgya a most folyó tárgyalás megszakításával a pénzügyminister urnak 235. számú törvényjavaslata, illetőleg az erre vonat­kozó bizottsági jelentés legyen. (Helyeslés.) Ennek elintézése után következnék a most tárgyalás alatt volt törvényjavaslat tárgyalásának folytatása, ez­után pedig a mai napirend 4., 5., 6., 7. tárgyai gya­nánt kitűzött törvényjavaslatok. (Helyeslés.) Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen !) Elfogadtatott, tehát ily értelemben mondom ki a határozatot. Következik a mai ülés jegyzőkönyvének fel­olvasása és hitelesítése. Mihályi Péter jegyző (olvassa a jegyzőkönyvet). Elnök : Nincs észrevétel ? (Nincs!) Hitele­síttetett. Az ülést bezárom. (Az ülés végződik 2 óra 15 perczkor.) Hitelesítették : Scitovszky Béla &-. k. Burdia Szilárd s, &• naplóbiráló-bizottsági tagok.

Next

/
Thumbnails
Contents