Képviselőházi napló, 1910. XVIII. kötet • 1913. január 22–márczius 15.
Ülésnapok - 1910-440
106 HO.. országos ülés 1913 márczius 3-án, hétfőn. rintra egészíttetett ki a tanitói fizetés, akkor az iskolafentartó ennek az összegnek felénél többel járult hozzá az iskola fentartásához. Azonban 1907-ben ezen az utón egy igen jelentékeny, azt mondhatnám, in peius továbblépés történt, és ugyanaz a jelentékeny továbblépés van a jelen törvényjavaslatokban is. Nevezetesen az 1907. évi XXVII. t.-cz. szintén minden fentartás nélkül emelte az állam hozzájárulását, és pedig ugy, hogy ahol a fentartó maga 100 koronával járul, az állam részéről kilátásba helyezte a 2400—2600 koronát. Ugyanezen alapon áll a jelen törvényjavaslat is, azzal a különbséggel, hogy még nagyobb segélyt helyez kilátásba. T. ház ! Amint előbb is jeleztem, nagy súlyt helyezek arra, hogy ezek a különböző tipusu iskolák továbbra is fenmaradjanak és nagyon helyesnek találom, hogy az állam azoknak az iskolafentartóknak, akik a mai megváltozott viszonyok között a maguk erejéből azokat a szükségleteket, amelyek egy iskola fentartásával járnak, fedezni nem tudják, a segitségére siet. De azt hiszem, hogy äz állami segitségnek csakugyan kell egy határvonalat húzni és ez az, amelyet az 1883. évi XXX. t.-cz. a középiskolákra nézve meghúzott, hogy t. i. a feléig segiti az állam, de a felén tul nem, mert hiszen akkor már ő tartja fenn az intézetet; ezt a határvonalat kellene megvonni a népiskolák tekintetében is. (Helyeslés.) Távol áll tőlem, hogy most, mikor tanitói fizetésrendezésről van szó és mikor ezt annyi ezer tanitó várja, én valami olyan határozati javaslattal hátráltassam e javaslattörvényerőre emelését, amelyben ezek a szempontok a javaslat átdolgozásában érvényesülhetnének, de azt hiszem, hogy e szempontokat egy egységesen, szervesen elkészítendő uj népiskolai javaslattal lehetne érvényesíteni. (Helyeslés.) Az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. sok intézkedésében elavult már. Méltóztassanak azt elolvasni és majd méltóztatnak látni, hogyha nem is volnának az említett inditó okok, akkor is revideálni kellene ezt a törvényczikket; ha az általam előbb felemlített szempontok nem is forognának fenn, e törvényczikk revíziója akkor is legfontosabb és legsürgősebb feladatunk lenne. Fontossá és sürgőssé teszi ezt az a nagy reform is, amelynek megvalósítása előtt állunk és amely kell hogy az iskolábajárás kötelezettségét sokkal erősebb mértékben juttassa érvényesülésre, mint eddig. A választójognak demokratikus kiterjesztése magával hozza a műveltségnek demokratikus kiterjesztését. Nekünk tehát elemi népiskoláinkat .nem szabad e nagy reformból kihagynunk, mert csak ezek fejlesztésével lesz igazán üdvös e reform. (Helyeslés.) Ma pl. azoknak az iskolaköteles gyermekeknek száma,, akik nem járnak iskolába, meghaladja a 200.000-et. Nyilvánvaló, hogy az a törvény, amely negyvenöt év előtt népoktatásunkra hozatott, egyes intézkedéseiben elavult, ennek reviziójával tehát oda kell hatnunk, hogy az analfabéták száma — kultúránknak ez a szégyenfoltja — minél inkább csökkenjen, (Elénk helyeslés.) oda kell hatnunk, hogy minél kevesebb ember legyen, aki legalább az elemi népiskolai oktatás áldásaiban nem részesült. (Helyeslés.) Azt mondhatom, t. ház, hogy magának az igen t. igazságügyminister urnak mai felszólalása is bizonyos fokig inditó ok arra, hogy mi az 1868. évi XXX. t.-czikk revízióját elővegyük. Méltóztatnak emlékezni, ő felhozta beszédében, hogy a kultuszkormány körébe tartozó különböző szakon, az elemi iskolai tanítók, az óvónők, a polgári iskolai tanítók, a középiskolai tanárok és a többiek mind különkülön igényekkel lépnek fel a fizetésrendezés tekintetében is és igy úgyszólván nem adják meg a lehetőségét annak, hogy ezt az egész kérdést egységes szempontból, az összes alkalmazottak igényeinek tekintetbe vételével lehessen végérvényesen rendezni. Ily körülmények között, azt hiszem, egy szerves törvény, amely mindezeket a kérdéseket felöleli amint az 1868: XXX. t.-czikk felölte — a tanitóképzőintézetek szervezését, a tanitóképesitési vizsgálatok letevését, a tanitói diploma elnyerését — csak javára válnék a mi elemi oktatásunknak és épen azért azt hiszem, szolgálatot teszek az oktatás ügyének akkor, mikor erre a t. háznak és a kultuszkormánynak a figyelmét felhívom és egy határozati javaslatot terjesztek elő, amelynek elfogadását kérem a t. háztól. (Élénk helyeslés.) A határozati javaslat igen rövid, igy hangzik : (Halljuk ! Halljuk !) »TJtasittatik a kormány, hogy az 1868 XXXVIII. t.-cz. revíziójához szükséges előmunkálatokat indítsa meg s az elemi népiskolai oktatás egész terére kiterjedő törvényjavaslat elkészítését vegye munkába. (Helyeslés.) Határozati javaslatomnak szives elfogadását kérve, ismétlem, hogy én az előttünk fekvő törvényjavaslatot, tekintettel arra, hogy nagy igényeket és nagy érdekeket van hivatva kielégíteni, elfogadom. (Elénk helyeslés.) Elnök : T.ház 'Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Egyúttal pedig, tekintettel az idő előhaladására, javaslom, hogy tárgyalásunkat ma már ne folytassuk, hanem ezen törvényjavaslat tárgyalásának folytatását a legközelebbi ülésre halasszuk. (Helyeslés.) A ministerelnök ur kivan előterjesztést tenni. Lukács László ministerelnök: T. ház! Van szerencsém benyújtani a m. kir. állami számvevőszék jelentését a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben az 1912-iki zárszámadási év harmadik negyedében előfordult túlkiadások, előirányzat nélküli kiadások és hitel-átruházásokról (ír. 747). Kérem a t. képviselőházat, méltóztassék intézkedni, hogy ez a jelentés kinyomassák és kiosztassék s tárgyalás és előterjesztés végett a zárszámadási bizottsághoz utasittassék.
