Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-406

84 hl)b\ országos ülés PJ12 szeptember 17-én, kedden. hogy a belügyminister értesítette a képviselőházat (Szűnni nem akaró nagy zaj.) az Erzsébet királyné emlékezetére szeptember hó 10-én a budavári Mátyás-templomban . . . (Nagy zaj és lárma.) Gr. Batthyány Pál: Mit irnak, hisz semmit sem lehet hallani. (Nagy zaj.) Elnök . . . tartani szokott gyászistentiszteletről. (Nagy zaj, dobolás, tülkölés és sípolás.) A belügyminister urnak erről szóló értesitését hírlapok utján hoztam a ház tagjainak tudomására. (Szűnni nem akaró nagy zaj a balés szélsóbaloldalon.) Tudomásul vétetik. (Helyeslés jobbfelül. Nagy sípolás és dobolás a szélsőbaloldalon.) Az ülést tiz perezre felfüggesztem. (Nagy zaj.) (Szünet után.) Elnök (csenget) : Az ülést megnyitom. Jelentem a t. háznak . . . (Szavai a szűnni nem akaró nagy zajban nem hallhatók. Folytonos zaj sipolás és tülkölés.) (Az elnöki széket Beöthy Fái alelnök foglalja el.) (Hosszantartó éljenzés és taps a jobboldalon. Folytonos sípolás, tülkölés és csengetés a bal- és a szélsübaloldalon. Elnök csenget. Kitörő nagy zaj a bal- és a szélsübaloldalon.) Ráth Endre: Hazaáruló ! (Folytonos nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. Elnök beszél, de szavai a nagy zajban nem hallhatók. Folytonos tülkölés, sipolás, csengetés és kerepelés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Kovácsi Kálmán: Hangosabban kérjük! (Folytonos nagy zaj és lárma a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: T. ház! . . . (Folytonos nagy zaj. Elnök többször csenget, beszél, de szavai a nagy zajban nem hallhatók.) Jelentem at.háznak. . . (Folytonos nagy zaj. Elnök beszél, de szavai a nagy zajban nem hallhatók.) Jelentem a t. háznak, hogy a belügyminister ur . . . (Folytonos nagy zaj, sipolás és dobolás a bal- és a szélsóbaloldalon.) Jelentem a t, háznak . . . (Folytonos nagy zaj, sipolás, trombitálás a bal- és a szélsóbaloldalon. Halljak! Halljuk! jobbfelöl. Elnök folyton csenget. Nagy zaj, sípolás, trombitálás a baloldalon.) Elnök (csenget. Folytonos nagy zaj, sipolás, tülkölés a bal- és a szélsóbaloldalon. Fráter Lóránt katonakürtöt fú. Taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Sztranyavszky Sándor: A szónokot számosan üdvözlik! (Folytonos nagy zaj, sipolás, tülkölés, trombitálás a bal- és a szélsóbaloldalon.) Elnök (beszél, de szavai a folyton tartó nagy zajban nem hallhatók). Justh János: Meg kell szolgálni a titkos tanácsosságot! (Folytontartó sipolás, tülkölés, trombitálás és kerepelés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget) : Az ülést tiz perezre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket gróf Tisza István elnök foglalja el. Kitörő nagy zaj, sipolás, tülkölés, csengetés és kerepelés abaloldálon. Polónyi Dezső és Ráth Endre képviselők nagy czintányérokat ütögetnek össze. Szluha Pál katonai kürtön trombitál.) (Elnök ismételten csenget. Megismétlődő, hosszantartó nagy zaj a bal- és szélsóbaloldalon.) Elnök (csenget): Az ülést tiz perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Mielőtt felvehetnem az elnöki előterjesztéseknek félbeszakadt fonalát, méltóztassék megengedni, hogy pár szóval jelentést tegyek azokról az eseményekről, (Halljuk! Halljuk!) amelyeknek az utolsó órák lefolyása alatt szemtanúi voltunk és elnöki kötelességemhez képest házszabályaink 255. §-a értelmében megtegyem a t. háznak abban előirt elnöki előterjesztésemet. (Halljuk! Halljuk!) T. ház! Azok az események, amelyek itt a mai egész napon keresztül lefolytak, kell, hogy a szomorúság és a szégyen érzetével töltsenek el minden helyesen gondolkozó magyar embert; (Úgy van! ügy van! a jobboldalon.) minden magyar embert, akiből a pártszenvedély nem ölte ki a nemzeti büszkeséget és a hazája jó hírnevéhez való hűséges ragaszkodást; (Zajos helyeslés és taps.) minden magyar embert, aki nem nézheti tétlenül, miként j>azarolják el, miként szaggatják rongyokra, miként tiporják sárba a nemzetnek azokat az erkölcsi kincseit, amelyekhez egy ezredéves dicsőséges múlt minden szent emléke tapad, amelyeket apáinknak hagyományos hazaszeretete, bölcsesége, áldozatkészsége, politikai belátása, bőven kiontott vére (TJgy van! TJgy van!) és férfiasan eltűrt szenvedései szereztek meg a nemzetnek. (Zajos éljenzés és taps.) Ezeknek a kincseknek vagyunk mi, a mai nemzedék, letéteményesei. Nem mi szereztük ezeket. Boldog örökösei vagyunk apáink érdemeinek. A mi hivatásunk csak az, hogy megőrizzük azt, a mit ők ilyen drága áron szereztek. És örökre meg lenne bélyegezve a történelem ítélőszéke előtt ez a nemzedék, ha akkor, amidőn minden tekintetben szabadon rendelkezhetett sorsáról; ha akkor, amidőn a kezébe adatott sorsának intézése, könnyelműen prédálná el, dobná el magától ezt a szent, hazafias örökséget. (TJgy van! JJqyvan! Zajos helyeslés.) T. ház! Hogy mit követ el a magyar nemzettel szemben az, aki sippal, dobbal, trombitával, (Felkiáltások: Czintányérral!) utczai