Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-404

Ti 4Ő4. országos ülés Í9ÍŐ június 25-én, kedden. Gr. Draskovich János jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Következik a szavazás. Kérdem a t. Mzat : elfogadja-e a most harmadszor felolvasott törvényj avaslatot, igen vagy nem ? (Igen !) Elfogad tátik. Kijelentem, hogy a törvényjavaslat harmadszori olvasásban is elfogadtatván, az alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz átküldetik. Következik az 1912. évre kiállítandó ujonczok megajánlásáról szóló törvényjavaslat (írom. 519, 537) harmadszori olvasása. Gr. Draskovich János jegyző (olvassa a törvényjavaslatot) . Elnök : Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslatot harmadszori felolvasásban is elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Elfogadtatott. Eszerint a törvényjavaslat harmadszori olvasásában is el lévén fogadva, az alkotmányos tárgyalás és szives hozzá járulás vé gett a főrendiházhoz küldetik át. Következik az 1909 : VI., VII., VIII., IX., X. és XI. törvényczikkek módosításáról és kiegészítéséről, valamint az ezzel kapcsolatos intézkedésekről szóló törvényjavaslat (írom. 530, 560) harmadszori olvasása. Gr. Draskovich János jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök : Következik a szavazás. Kérdem a t. házat : elfogadja-e a most harmadszor felolvasott törvényjavaslatot, igen vagy nem 1 (Igen!) Kijelentem, hogy a törvény elfogadtatván, az alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz küldetik át. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 570) Kovács Gyula országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Kérem a jelentés előterjesztését. (Halljuk ! Halljuk !) Darvai Fülöp előadó: T. képviselőház! Ugy vélem, hogy feladatomat akként oldom meg leghelyesebben, ha Kovács Gyula képviselő urnak mentelmi esetét, melyet a mentelmi bizottságnak tárgyalás alatt levő jelentése és ahhoz fűződő javaslata taglal, minden czikornya nélkül, ridegen az élő mentelmi jog szabványainak korlátai között lehető rövidséggel adom elő. (Halljuk! Halljuk!) A június 7-iki események mindnyájunk élénk emlékezetében vannak. Június 7-ikén a képviselőház nyilvános ülésén tárgyalás közben Kovács Gyula képviselő ur kezéből dördült meg a fegyver, melynek vészes golyói a ház elnökének személye felé irányultak. Az isteni gondviselés mérhetetlen előrelátással ugy akarta, hogy a képviselőház elnöke, gróf Tisza István sértetlen maradjon. (Elénk éljenzés és taps.) A súlyos eseményt követő napon a budapesti kir. ügyészség indítványt nyújtott be a budapesti kir. törvényszékhez, amelyben a vizsgálat megindítását indítványozta gyilkosság bűntettének kísérlete miatt és egyúttal kérte az intézkedést arra nézve, hogy Kovács Gyula képviselő wnak mentelmi joga függesztessék fel. A budapesti kir. törvényszék vizsgálóbiráj a megtette a szükséges intézkedéseket. Megtartatott a helyszíni szemle, kihallgattatott Kovács Gyula képviselő ur és ugy a helyszíni szemlének eredményéhez képest, mint Kovács Gyula képviselőnek részleges beismerése alapján, megállapítást nyert, hogy Kovács Gyula képviselő kilencz méternyi távolságból Tisza Istvánra, a képviselőház elnökére, háromszor lőtt. A mentelmi bizottságnak az volt a feladata, hogy vizsgálja meg elsősorban, vájjon a mentelmi jog felfüggesztése tekintetében fenforognak-e az alaki kellékek, illetékes hatóság kérte-e mentelmi jogának felfüggesztését és erre az iratok alapján igenlő választ adott. Anyagi kellékek tekintetében pedig meg kellett vizsgálnia azt, forog-e fenn büntetendő cselekmény és megvan-e az összefüggés a képviselő személye és az üldözendő büntetendő cselekmény között. A bűnügyi iratok alapján a mentelmi bizottság ezen anyagi kellékek tekintetében is igenlő választ adhatott. Egyetlen egy kérdés volt, amely m'dyebb megrontolást igényelt és ez az, vájjon tekintettel arra, hogy e vészthozó lövések a ház plénumában, tárgyalás közben történtek, zaklatás esete forog-e fenn, igen vagy nem? T. ház ! Elődeink bölcsesége a 67-iki országgyűlésen megtalálta már azokat az alapvető elveket, amelyek a mentelmi jog ezen kérdéseiben feltétlenül irányadók. Az 1867. november 18-iki véleményes jelentésben expressis verbis bennfoglaltatik a gyakorlatot irányító és megbonthatatlan az az elv, hogy azért, amit az országgyűlési tag, mint olyan, törvényhozói hivatásának gyakorlása közben mond vagy tesz, csak a ház engedelmével állittathatik bíró elé. Hogy a képviselő törvényhozói hivatásának keretébe és körébe nem tartozik a fegyverrel való támadás, hogy a mentelmi jog óvó palástja alá nem bujhátik az, aki nem törvényhozói kötelességéből folyólag cselekszik, azt itt magyarázni teljesen felesleges. (Helyeslés.) Nem szenvedhet tehát semmi kétséget, hogy a legmesszebbmenő objektivitás mellett is meg lehet állapitani teljes határozottsággal a mentelmi jogi alapelvek alapján azt, hogy ebben az esetben büntetendő cselekmény forog fenn, zaklatás esete pedig teljesen ki van zárva. Ennek folytán tisztelettel javaslom a mentelmi bizottság nevében, méltóztassék Kovács Gyula képviselő ur mentelmi jogát ez esetben felfüggeszteni. (Élénk helyeslés.) Molnár Béla: T. ház ! Nekem bizonyos aggályaim vannak a szőnyegen forgó kérdés tekintetében. Tettenérés esetén mentelmi jog nincsen. A tettenérésnek mindenki előtt jobban dokumentált példája nem volt, mint az a szégyenletes és gyalázatos merénylet, amelynek tanúi voltunk. Már most nekem komoly aggályaim vannak arra nézve, hogy ilyen esetben van-e szükség arra, hogy a bíróság a mentelmi jog felfüggesztését kérje ? Én azt hiszem, nincsen. Mivel illetékes bíróság kérte, én hozzájárulok az előadó ur indit-