Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-403

kéé. országos ülés l&fú június 24-én, hétfon. (Só lyezteti és eléri azt a czéljá.t is. hogy a polgárok­kal szemben az adókulcsot leszállítja. Mindezek alapján kérem a t. házat, hogy a javaslatot elfogadni méltóztassék. (Elénk helyes­lés, éljenzés és taps.) Elnök : Kíván valaki szólni ? Ha senki nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befe­jezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat: elfogadj a-e a tárgyalás alatt álló törvényjavaslatot általánosságban a rész­letes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? (Igen !) El fogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Gr. Draskovich János jegyző (olvassa a tömény­javaslat czimét és 1—3. %-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 4. §-íJ Hantos Elemér ! Hantos Elemér: T. képviselőház ! A 4. §-hoz volnék bátor egy stiláris módositványt javasolni. A negyedik szakaszból olyasvalami látszik követ­kezni, mintha volnának olyan, nyilvános szám­adásra nem kötelezett vállalatok is, amelyek takarékbetétek elfogadására jogositva vannak. Tényleg a törvényjavaslathoz csatolt kimutatás be is számol néhány ilyen vállalatról, azonban ebből a szövegezésből következtetés nem vonható le, minthogyha általában véve volnának nyilvános számadásra nem kötelezett vállalatok, melyek üyen takarékbetéteket elfogadhatnak. Miután a jelenlegi irányzat a pénzügyi politi­kában épen az, hogy a takarékbetéteket elfogadók köre megszorittassék, nem pedig tágittassék, va­gyok bátor a 4. §-hoz módositványt benyújtani, amely szerint ezen kifejezés mellé : »nyilvános számadásra kötelezett vagy nem kötelezett* föl­vétessék : »de ugyanezen szempontok alá eső« — tudniillik vállalatok — amely alá azután a köz­ségi és városi takarékpénztárak esnének. Vagyok bátor ezt az indítványt elfogadásra ajánlani. Elnök : Kivan valaki szólni ? Teleszky János pénzügyminister: T. képviselő­ház ! A törvényjavaslat eredeti szövegének meg­állapításánál teljesen távol állott tőlem az, hogy a takarékbetéttel foglalkozó vállalatok köre tágit­tassék. Teljesen osztozom a t. előttem szólónak abban a nézetében, hogy ép a legutóbbi idők ese­ményei az ellenkező irányzatra kell, hogy kész­tessék a kormányt. Ennélfogva én, nehogy e tekin­tetben kételyek merüljenek fel, szivesen hozzá­járulok az előttem szólónak módositványához. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólni ? Senki sem kivan, tehát a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan szólni. A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nitom. Következik a szavazás. Az eredeti szöveg megtámadva nem lévén, miután a módositás­kiegészitésben hozzáteendő ujabb szavak felvételé­ben áll, gondolom : kijelenthetem, hogy maga az eredeti szöveg elfogadtatik. (Helyeslés.) Most kér­dem a t. házat, elfogadja-e a szöveg kiegészítése gyanánt Hantos Elemér képviselő ur által beadott módosítást ? (Igen.') A képviselőház elfogadja. KÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915. XVII. KÖTET. Gr. Draskovich János jegyző (olvassa a törvényjavaslat 5—8. %-át, melyek észrevétel nélkül dfogadtatnak; olvassa a 9. §-íJ Hantos Elemér! Hantos Elemér: T. képviselőház ! A 9. §. természetes következménye annak, hogy az adó­törvényeknek idevonatkozó és itt idézett szakasza némely hitelszövetkezeteknek bizonyos kedvezmé­nyeket ad. Természetes, hogy a kormány a ked­vezmény megadása czéljából kell, hogy vizsgálhassa, vájjon megvannak-e azok az előfeltételek, amelyek fenforgása esetén a kedvezmény jár. Hogy ezt meg tehesse a kormány, a jelenleg tárgyalás alatt levő szakaszban olyan módosítást hoz javaslatba, amely szerint csak azok a szövetkezetek élvezhes­sék a törvényben megállapitott kedvezményt, amelyek a kormány által elismert valamely köz­ponti szervezet kötelékébe tartoznak. Miután az önálló hitelszövetkezek az ország hitelszervezetének legtiszteletreméltóbb, legön­zetlenebb és legrégibb alkotásai és miután ezek körében nyugtalanság észlelhető abban a tekintet­ben, hogy a kormány ezáltal talán olyan szervezet létesítését kontemplálja, amelynek révén az ő ön­állóságuk megszűnik vagy befolyásolva lesz, a körök megnyugtatására vagyok bátor tisztelettel kér­dezni az igen t. pénzügyminister urat, vájjon ezen intézkedés folytán nem fog-e a hitelszövetkezetek eddigi autonómiája, amelyre alaposan rászolgál­tak, csorbát szenvedni; másodszor : vájjon nem intendálja-e ezen intézkedés által ezen önálló hitel­szövetkezeteknek az országos központi hitelszövet­kezetbe való bekebelezését ; harmadszor pedig, vájjon az ezen önálló hitelszövetkezetek által meg­alkotott vidéki szövetségek fognak-e birni azzal u jelleggel, amelyet itt a törvényjavaslat a központi szervezet kötelékébe tartozás alatt ért. Ezekre kérek az igen t. pénzügyminister úrtól választ. Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Nem !) Ha senki nem kivan, a vitát bezráorn. A pénzügyminister ur kivan szólni. Teleszky János pénzügyminister: T. képviselő­ház ! Az előttem szólott t. képviselő ur kérdéseire a következőkben van szerencsém válaszolni. Az eredeti törvényszakasz, amelynek kiegészí­tését tartalmazza a jelenleg tárgyalás alatt álló törvényjavaslat 9. §-a, az üzletrészek 6%-ának erejéig adómentességben részesít bizonyos szövet­kezeteket, amelyek a törvény által megállapitott feltételeknek megfelelnek. Ezek a feltételek három­félék, úgymint : Először, hogy tagjaik heti befize­tései bizonyos összeget érjenek el, illetőleg bizonyos minimum és maximum között mozogjanak ; má­sodszor, hogy a szövetkezetek tevékenysége bizo­nvos, a törvényben meghatározott czélokra kor­látoztassék és nevezetesen ne nyerészkedésre ala­pított üzleteket karoljon fel az illető szövetkezet; végre harmadszor, hogy az illető szövetkezet a tag­jainak adott kölcsönök után csak bizonyos, a tör­vényben megállapitott maximális kamatokat szed­jen be. Ezeknek a feltételeknek ellenőrzése a pénz­9

Next

/
Thumbnails
Contents