Képviselőházi napló, 1910. XVII. kötet • 1912. június 18–deczember 31.

Ülésnapok - 1910-429

510 í29. országos ülés 1912 Sándor Pál: Vegyünk például a házadó tekintetében egy 50.000 koronás adóalapot. Tatarozás és egyéb czimén megengedte az eddigi gyakorlat azt, hogy ennek 20 %-kát leirják. Ez 10.000 korona ; a fenmaradó 40.000 korona után fizettek eddig 8000 korona házadót és fizettek jövedelmi pótadót 2400 koronát, ez összesen 10.400 K. Most nézzük, hogy az uj törvény szerint hogy és miként alakul ez. Az uj törvénv szemit a bázadó marad 8000 K, a jövedelmi adó* 1520 K, összesen 9520 K, tehát kevesebb S80 K-val mint eddig. Ha ez a ház 600.000 K-val meg van terhelve, levonatott tatarozásra 10.000 K, kamatozásra — előbb a kamatért a megterhelt házak után jövedelmi pótadó fejében semmit sem kellett fizetni — tehát ismétlem, 10.000 korona tatarozásra, kamatra 27.000 K, ez 37.000 K; marad tehát az 50.000 K adóalapból 13.000 K. Fizetett tehát a háztulajdonos 8000 K házadót. Most pedig az uj törvény szerint fizet maj d ezenkivül j övedelmi adót 13.000 K után 376 K-át, összesen 8376 K-át, tehát 376 K-val többet, mint eddig. (Mozgás.) Mindenki utána számithatja e példát. Azoknál a házaknál tehát, amelyek szabadok, tehermentesek, tehát a leggazdagabb emberek házai, kevesebbet fizetnek ezután, ellenben ott, ahol a házak meg vannak rakva teherrel, többet fognak fizetni, i Megjegyzem, t. képviselőház, hogy. tudjuk mindnyájan, hogy a mi házaink rendesen meg vannak terhelve, ugy hogy körülbelül a házak 80%-át lehet megterhelteknek venni. Ennél fogva a házak legnagyobb részén aránytalanul nagyobb lesz a teher. Ez, azt hiszem, egész egyszerű számítás. Egészen tiszta dolog. Az a furcsa dolog történt tehát, hogy a jómódú embernek leszállították az adóját, a kevésbé jómódú emberét fölemelték. Megjegyzem, hogy meggyőződésem szerint csak elhibázásból történhetett, hogy nem engedték el az annuitás leszámítását. Hiszen az annuitás lefizetése époly teher, mint a kamat. Azzal, hogy valaki az annuitást fizeti, neki nem lesz több jövedelme. Miért nem engedték el tehát a jövedelem kiszámításánál az annuitást ? (Nagy mozgás.) Talán nem fejeztem ki jól magamat. (Felkiáltások: Törlesztés !) Törlesztés, amortizáczió ; miért nem engedték a törlesztést levonni ? Teleszky János pénzügyminister: Csodálom, hogy Sándor Pál, ezt kérdi. Sándor Pál *. Bocsánatot kérek, ezt kérdem. Jankovich Béla: Hisz tőkésítve lesz az a jövedelme ! Sándor Pál". A tőke csak az, hogy az illető a terhet viseli. Hiszen a teherből neki semmiféle előnye nincs. Azért hiba, hogy az annuitást nem vonják le és hogy ebból is kell fizetni jövedelmi adót, amit törlesztésképen lefizet. Ebben nincs igazság. Egészen más volna, hogy ha jövedelmi pótadó volna. Ez a jövedelmi adó törzsadó. Miért fizessen az annuitás után is jövedelmi adót 1 Ezt nem értem. Annál kevésbbé tudom belátni, miután épen a meg nem deczember 17-én, kedden. terhelt házak sokkal jobban járnak és kevesebbet fizetnek. Én a házadót különben mellékes tárgynak veszem. Ez a házadó hibája. Én meg vagyok győződve, hogy a pénzügyminister ur itt is téved, ha azt hiszi, hogy kevesebbet fog bevenni. 1909-ben 12 millió volt az adó, 1912-ben pedig már 16 millió, tehát három év alatt az adó 4 millió koronával emelkedett. Teleszky János pénzügyminister: Hol ? Sándor Pál: A házadónál ! Teleszky János pénzügyminister: Budapesten 1 Sándor Pál : Igen, Budapesten. Tehát három év alatt Budapesten emelkedett a házadó négy miihóval. Ennek oka pedig az, hogy különösen a mostani viszonyok között uj házakat valószínűleg nem fogunk építeni, tehát adómentességeket sem fogunk kapni. Oka ennek továbbá az, hogy azáltal, hogy házak nem épülnek, a házbér mindinkább fokozódik, amint az 1909-től 1912-ig terjedő időben csak a fokozatos házbéremelkedés által jutottunk erre az eredményre. Én azt hiszem, hogy ezzel megfeleltein a pénzügyminiszter urnak azon megjegyzésére, hogy mi a házadónál kevesebbet fogunk bevételezni. Teleszky János pénzügyminister: Hiszen többet irányoztam elő, nem mondhattam tehát azt, hogy kevesebbet fogunk bevenni. Sándor Pál: A tőkekamatadó, amennyire tudom, 11 millió koronát hoz. Azáltal, hogy leszállítottuk a kulcsot, okvetlenül lesz az állam, kincstárnak vesztesége, azonban annak folytán, hogy jövedelmi adó lesz. nézetem szerint sokkal nagyobb tőkekamatbevallások lesznek, mint eddig ; mert eddig csak egy millió korona tőkebevallás volt. Én meg vagyok győződve arról, hogy miután a jövedelembe beszámittatik a tőkekamat, ennélfogva a tőkekamatadónál sokkal több olyan tőkére fogunk reá jönni, amelynek tőkekamatadót kell fizetni. Ez az adó már szintén megérett az eltörlésre, mert ez az adó minden tekintetben megnehezíti a hitelt, ez az adó olyan, amely az egész világon sehol sem áll fenn. Több állam törvényhozásában, így a franczia, a porosz törvényjavaslatba sehol többé be nem vétetett. Most azt hiszem, ennek az adónak eltörlése egy szépséghibája lett volna az egész adótörvénynek, azonban azt idővel okvetlenül el kell törölni, mert ez nem való egy rendes állam adótörvényeibe. Röviden ki akarok még térni, mielőtt a kereseti adóra rátérnék, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójára. Ezeket is leszállítottuk a mi adótörvényeinkben, azonban itt az a helyzet, hogy nézetem szerint sokkal többet fogunk bevenni, mint amennyit eddig, mert az iparvállalatoknak legnagyobb része nem fizetett adót azért, mert állami kedvezményekben volt részes s a mi részvénytársulataink, bankjaink nem fizettek adót azért, mert mindig előre meg tudták az ellentételeket tartani, tehát kereseti adót nem fizettek. Én meg vagyok győződve arról, hogy ebben az irányban ténylegesen nagyobb bevétel fog előállani,